Gyomirtás
Gyomirtás

A kukorica gyomirtás aktuális kérdései

A kukorica gyomirtás aktuális kérdései

Agrofórum Online

A kukorica gyommentesen tartására közel 140 készítmény, illetve számos kombináció áll rendelkezésre, mely arra enged következtetni, hogy a kukorica gyomirtása megoldott, viszonylag egyszerű feladat. A fentieket cáfolják a V. Országos Gyomfelvételezés eredményei, mely szerint néhány problematikus gyomnövény felszaporodása tapasztalható.

Külön figyelmet érdemel a kukorica gyomirtásának nehézségei közül az egyszikű gyomnövények fokozatos előretörése. Míg az első országos gyomfelvételezés idején az első 20 gyomnövény között csak hat egyszikű volt, úgy az ötödik országos gyomfelvételezés idejére ez a szám nyolcra emelkedett. Ezért az elkövetkezőkben számolnunk kell az egyszikű gyomnövények további előretörésével. A gyomnövények fontossági sorrendjében egyre „előkelőbb” helyet foglal el a fakó muhar (Setaria pumila), a zöld muhar (Setaria viridis), a pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), és a termesztett köles (Panicum miliaceum). Változatlanul az „élmezőnyben” szerepel a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), ugyanakkor megjelent az első húsz legfontosabb gyomnövény között a csillagpázsit (Cynodon dactylon), és tartja helyét a fenyércirok (Sorghum halepense), illetve a tarackbúza (Elymus repens).

A kukoricát gyomosító egyszikűek közül Hajdú-Bihar megyében, de országos viszonylatban is elmondható, hogy a legnagyobb gondot a muharfélék felszaporodása jelenti. A Setaria nemzetségbe tartozó fajok közül hazánkban a fakó muharnak (Setaria pumila), a zöld muharnak (Setaria viridis) és a ragadós muharnak (Setaria verticillata) van gyakorlati jelentősége. Mivel ezek a gyomnövények melegigényes fajok, ezért csírázásuk a talaj felmelegedésével indul meg. A mészben gazdag talajokon jellemzően a zöld muhar (Setaria viridis), a savanyú talajokon a fakó muhar (Setaria pumila) gyomosít.

1. kép: Erős egyszikű fertőzés

Megfigyelések igazolják, hogy hűvös, nedves tavasz esetén a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), száraz, meleg tavasz esetén a muharfélék kelnek először. A hatékony gyomirtás szempontjából előnyösebb, ha a kakaslábfű kelése megelőzi a muharféléket, mivel a kukoricában használatos egyszikűirtó posztemergens készítményekre a kakaslábfű érzékenyebb, mint a muharfélék. A hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a kukorica posztemergens gyomirtásának időzítését, amennyiben a muharfélék is gyomosítanak, e gyomnövény fenológiai állapotához kell igazítani. A permetezést legkésőbb a fűféle gyomnövény ötleveles állapotában, még a gyökérváltás előtt kell elvégezni.

A fakó muhar az utóbbi évek egyik legdinamikusabban terjedő gyomnövénye, felületi borítása az elmúlt években a háromszorosára nőtt. A negyedik országos gyomfelvételezés időpontjában a muharfélék jelentősége közel sem volt ekkora, köszönhetően a hatékony preemergens egyszikűirtó készítmények kijuttatásának. A muharfélék napjainkban tapasztalható felszaporodásának oka az lehet, hogy a korábbi években használt posztemergens herbicidek nem minden esetben rendelkeztek tartamhatással (így ha gyomnövény biológiájából kifolyólag nem találkozik a kijuttatott készítménnyel, úgy a várt gyomirtó hatás elmarad).

Ezen problémára megoldást jelent – és amit az időjárási viszonyok alakulása is indokol – olyan gyomirtó szerek, illetve kombinációk alkalmazása, amelyek a posztemergens hatás mellett, talajon keresztüli hatással is rendelkeznek. Az ilyen hatással rendelkező készítményekkel elérhető, hogy a kukorica a sorok záródásáig gyommentes maradjon. A muharfélék elleni hatékony védekezés során ki kell használni a kukoricában még engedélyezett preemergens egyszikűirtó készítmények adta lehetőségeket is. A védekezés tudatos megtervezését és pontos végrehajtását indokolja továbbá, hogy a muharfélék magvai akár 8 cm mélyről is csíráznak, illetve azok még 30 év elteltével is csíraképesek. A zöld muhar kelése általában kissé elcsúszik a fakó muharhoz, illetve a kakaslábfűhöz képest, így gyakran kibújik a posztemergensen használt készítmények hatása alól.

2. kép: Ennél a gyomfejlettségnél már megkésett a permetezés

A ragadós muhar ugyan nincs benne a kukoricát gyomosító legfontosabb 20 gyomnövény között, de ennek ellenére az ország területén, több helyen problémát okoz. Felszaporodása várható, amit a növény biológiája is elősegít, hiszen megfigyelések igazolják, hogy kelése a Setaria nemzetségen belül a legkésőbbi.

Az említett gyomnövények mellett meg kell említeni az utóbbi években megtalált, és a megfigyelések alapján terjedőben levő további „problémás” egyszikű gyomnövényeket. Hazánkban egyre több helyen gyomosít a mandulapalka (Cyperus esculentus), az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa), a parti köles (Panicum riparium) és a kései köles (Panicum dichotomiflorum). E gyomnövények ellen a védekezési technológia részben kidolgozott, illetve kidolgozása folyamatban van.

3. kép: Megkésett nikoszulfuronos kombináció

A világban és hazánkban is cél a herbicid-rezisztencia megállítása. Korábban már Magyarországon is leírtak több olyan fajt, amelyek egy-egy herbicidre, herbicid-csoportra rezisztenciát szereztek. Az utóbbi években sajnos a kör tovább bővült. Több helyen megtalálták az ALS-gátló herbicidek gyomirtó hatására nem, vagy gyengén reagáló fenyércirkot. Az ALS-gátló herbicidekre rezisztencia tüneteit mutató fenyércirok visszaszorítása érdekében kerülni kell a monokultúrát, törekedni kell az agronómiailag indokolt vetésváltás betartására. A gyomirtó szerek alkalmazása során figyelni kell a különféle hatásmódú hatóanyagcsoportba tartozó készítmények kijuttatására. A gazdálkodók részéről felelőtlenség az utóbbi években tapasztalható tarlóhántás, vagy indokolt esetben a teljes adagú glifozátos kezelés elhagyása.

A kukorica posztemergens gyomirtásának időszaka a kukorica 3-7 leveles fenológiai állapota. Ezen intervallumon belül a gyomnövények fejlettségéhez kell igazítani a kijuttatás időpontját. A korai posztemergens kezelést a magról kelő egyszikűek 1-3 leveles, a magról kelő kétszikű gyomnövények szik-2 (4) leveles fenológiai állapotában szükséges végrehajtani. A posztemergens készítményeket ennél a fenológiai állapotnál később használjuk, a magról kelő egyszikűek esetében 3-5 leveles és a magról kelő kétszikűek 2-4 (6) leveles fejlettségénél.

4. kép: Időben végrehajtott nikoszulfuronos kombináció

Összességében a kukorica vegyszeres gyomirtásának problematikáját a magról kelő és évelő egyszikűek elleni „harcban” látom, ami szakértelmet és komoly odafigyelést igényel. Nem elegendő a készítmények, kombinációk rutinszerű alkalmazása, kijuttatása.

Fotó: A szerző felvételei

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

Medallon Premium - a tarlókezelés hatékony eszköze

2019. június 13. 11:28

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána szebb, könnyebb és olcsóbb a következő évi gyomirtás.

A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások

2019. június 7. 04:36

A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

2019. május 25. 15:36

Ma már nem kétséges, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Az összeállításban választ találnak arra a kérdésre, hogy miért szaporodott el a parlagfű, továbbá melyek a hatékony védekezés sarokkövei.

Válasszon az Önhöz legközelebb álló fajtákból!

2018. március 22. 07:58

Sikeres növénytermesztést, és a fajták között jó szemezgetést kíván az Agromag Kft.!

A tavalyinál több lesz az idei kukoricatermés

2018. szeptember 21. 13:06

Kukoricából a majdnem 900 ezer hektárnyi terület 13 százalékát takarították be. Az eddigi eredmények alapján hektáronként 7,6 tonna a termésátlag, a tavalyi átlag 6,8 tonna volt.

Kedvez az időjárás az őszi vetéseknek, azonban egyre intenzívebb a mezei pocok fertőzés

2018. október 9. 09:33

A korábbi kedvezően alacsony mezei pocok fertőzés erősödése figyelhető meg szinte minden tájegységben.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.