Gyümölcs

A monília elleni védekezés virágzáskor

Agrofórum Online

Csonthéjas gyümölcseink esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a virágzáskor fertőző kórokozók, köztük a legveszélyesebb: monília elleni védekezésre. Ráadásul most az időjárás is hajlamosít a járvány kialakulására, hiszen a melegebb napokat hűvösebb, csapadékosabb, párás napok váltogatják, ami nagyon kedvező moníliák számára.

A monília gombák minden csonthéjasban károsíthatnak, ezenkívül az alma, körte, birs, naspolya is fertőződhet.

Monília

Monília birsalmán (Fotó: szerző)

A Monilinia laxa és a M. fructicola virágzáskor fertőznek, a bibén keresztül behatolva a virágok teljes pusztulását okozhatják, de a hajtás- és vesszőelhaláson túl huzamosabb ideig tartó folyamatos fertőződés esetén a fák teljes pusztulását okozzák, ennek látható jele a nagymértékű mézgafolyás lehet.

A monília járványszerű fellépésnek három tényező adja az alapját:

  1. A kórokozó fertőzőképes alakja jelen van a területen.

A gomba micéliummal telel át a fás részekben, illetve a gyümölcsfán hagyott múmiákban! Ezért is fontos a szüret utáni záró, „fertőtlenítő” permetezés, a tél végi lemosó permetezés és a metszés során a fertőzött gyümölcsmaradványok és sérült hajtások eltávolítása. Ezeknek a munkáknak az elvégzésével nagyban csökkentjük a fertőzési források jelenlétét.

Gyümölcsmúmia

A fán maradt, áttelelt gyümölcsmúmia tavasszal a gyors fertőzés kiindulási pontja (Fotó: szerző)

  1. A kultúrnövény érzékeny fenológiában van.

Fent már leírtam, hogy ez a két monília faj virágzáskor fertőz a bibén keresztül, amennyiben az időjárás is kedvező a fertőzéshez és a fertőzőképes alak is jelen van a területen. A teljes virágzásban a legfogékonyabb a gyümölcsfa a fertőzésre. A harmadik, hazánkban jelen lévő a Monilinia fructigena pedig a gyümölcsrothadásért felelős, ez később fertőzhet, mint az első kettő faj és a szakirodalmak szerint különböző sebzéseken keresztül jut be a gyümölcsbe. Azaz, nem csak virágzáskor kell érzékenynek tekintenünk a fáinkat, hanem például egy jégverés után, vagy a gyümölcsmolyok, darazsak okozta sebzések következtében is.

  1. A fertőzésre hajlamosító időjárás.

A virágfertőző monília fajoknak a hűvös, csapadékos idő igen kedvező. A micéliumok fejlődése, a konídiumok csírázása már 0 oC-on beindul, a járvány kialakulását a magas páratartalom mellett, a 8 – 10 C°-os átlaghőmérséklet, a hajnali ködképződés, illetve az erős harmat segíti a legjobban. A termést fertőző agresszív megjelenésére szintén csapadékos időjárás, és az érés folyamán a megszokottnál hűvösebb, 20 fok körüli hőmérséklet esetén kell számítani.

Mielőtt rátérnénk a kémiai védekezésre, itt is szem előtt kell tartani az integrált növényvédelmi szemléletet, amely a monília elleni védekezés tekintetében már a telepítéskor elindul! Csonthéjas ültetvények telepítésénél a szellősebb helyeket kell választanunk, nem célszerű a nyirkos, mélyfekvésű területekre ilyen ültetvényt tervezni. Kiskertekben is igaz, hogy a metszéskor a szellős lombkorona kialakítására kell törekedni. A továbbfertőződés megakadályozására pedig mindenképpen el kell távolítani az elhalt, leszáradt virágokat, hajtásvégeket, minimum 15-20 cm-el az elhalt rész alatt elvágva a vesszőt.

Jelenleg az előrejelzések szerint is magas a virágfertőzés kockázata, ilyen évjáratban célszerű háromszor permetezni a csonthéjas ültetvényeinket a virágzás alatt. Az első permetezésnek megelőző jellege van, felszívódó szerrel végezzük a virágzás kezdetekor. Teljes virágzásban a leghatékonyabb a megfelelő felszívódó és kontakt hatóanyag kombinációja, majd a virágzás végén ismét permetezzünk, főleg, ha a virágzás során 12 fok alá csökkent a hőmérséklet. A védekezésre ilyenkor már nem használhatóak réztartalmú szerek, hiszen azok perzselést okoznak. Különösen fontos figyelembe venni azt is, hogy a rovarölő szerek alkalmazását ilyenkor semmi nem indokolja! Óvjuk a méheket! Ne keverjünk rovarölő készítményt a virágzáskori permetezésekhez!

A kémiai védekezéshez felhasználható hatóanyagok, növényvédő szerek jelenleg a következők:

mankoceb (kontakt; II., III. kategória; AKG-ban kizárólag növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára használható) például: Dithane, Manzate, Vondozeb, stb.

kaptán (kontakt; I. kat.) pl.: Buvicid K, Merpan, stb.

ciprodinil (felszívódó; III. kat.) Chorus

tebukonazol (felszívódó; II. kat.) Folicur, Mystic, Riza, stb.

penkonazol (felszívódó; III. kat.) Topas

fluopiram (felszívódó; II. kat.) Luna Privilage; fluopiram+tebukonazol Luna Experience (felszívódó, I. kat.)

metiram (kontakt; II., III. kat.; csak alma, körte, birs, naspolya) Polyram

fenpirazamin (felszívódó; III. kat.; csak őszibarack és nektarin) Prolectus

miklobutanil (felszívódó; II. kat.; csak cseresznye, meggy) Systhane, Talentum

fenhexamid (felszívódó; III. kat.) Teldor, Texio

boszkalid+piraklostrobin (felszívódó; II., III. kat.) Signum

trifloxistrobin+tebukonazol (felszívódó; I. kat.; csak cseresznye, meggy, szilva) Flint Max

fludioxonil+ciprodinil (felszívódó; III. kat.) Switch

 Fenti listában vastagon szedve a hatóanyag, zárójelben a kategória is megtalálható. A III. kategóriás szerek szabadforgalmúak, azt kiskert tulajdonosok is megvehetik. A hatóanyagokat a rezisztencia kialakulásának elkerülése végett mindig váltogassuk, ne alkalmazzuk ugyanazt a szert kettőnél többször egymás után. Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát, a cseppek szétterülését növelhetjük tapadásfokozók hozzáadásával.

A növényvédő szereket biztonságosan kell használni. A felhasználásuk során minden esetben az engedélyokiratnak és a címkén feltüntetett ajánlásnak megfelelően kell eljárni!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajvizsgálat gyümölcsültetvények telepítése előtt

2025. október 17. 11:10

A gyümölcsültetvény sikerének alapja a talajvizsgálat: nélküle nem tudhatjuk, mire képes a földünk, és mit kívánnak a gyümölcsfáink.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

Barna lett a birs? Ez a két fő oka!

2025. október 10. 14:10

A birs kívülről ép, belülről mégis barna? A jelenség mögött tápanyaghiány és gombás fertőzés is állhat – mutatjuk a különbséget!

Mit rontunk el az ültetéskor? – Fák, amik nem maradnak életben

2025. október 10. 07:10

A fiatal gyümölcsfák kiszáradása gyakori probléma az ültetés utáni időszakban. Az okok gyakran egyszerűek – de odafigyeléssel elkerülhetők.

Szuperélelmiszer, amit az orvosok is imádnak!

2025. szeptember 26. 16:10

Az alma igazi őszi szuperélelmiszer: segít a szívnek, szabályozza a vércukrot, és természetes energiát ad.

Az alma 2018. évi növényvédelmi érdekességei

2018. október 29. 07:37

A vegetáció kezdetén – március 19. és 24. között – az ültetvényeknek el kellett viselni egy komolyabb lehűlést, melynek közvetlen hatása az almástermésűeket kevésbé érintette.

Miért pusztulnak a rügyek? A klíma és a fajtaválasztás a kulcs

2025. szeptember 10. 08:10

A kajszi és az őszibarack termésbiztonságát egyre jobban fenyegeti a klímaváltozás: korai virágzás, fagyérzékenység, veszélyben a termés.

Mi volt az Édenben valójában a „tiltott gyümölcs”? 

2023. október 8. 08:10

A legtöbb Édenkert-ábrázoláson valamiért egy alma szerepel a „bűnbe esés gyümölcseként” Ádám és Éva kezében, annak ellenére, hogy a Biblia csak a „gyümölcs” szót említi.