A kökény (Prunus spinosa), amelyet gyakran mély sötétkék bogyóiról és jellegzetes töviseiről ismerhetünk fel, manapság ismét egyre nagyobb figyelmet kap. De vajon igaz-e az a széles körben elterjedt nézet, hogy a kökény nyersen mérgező és csak feldolgozva fogyasztható?
Akár nyersen, akár főzve fogyasztjuk a kökényt, a magját ne nyeljük le! A magja ugyanis, hasonlóan a sárgabarack és a mandula magjához, amygdalint tartalmaz, amely a szervezetben ciánsavra bomlik, és súlyos mérgezési tüneteket okozhat.
Azonban a magok amygdalin-tartalma alacsony, így hatalmas mennyiséget kellene elfogyasztani ahhoz, hogy mérgezést okozzon.
A kökény héja és gyümölcshúsa nem tartalmazza ezt a vegyületet, így orvosi szempontból teljesen biztonságos és mérgező anyagoktól mentes. Általános szabály, hogy a bogyóit ne fogyasszuk magostul. Az egyes magok elfogyasztása azonban nem tekinthető veszélyesnek.
A magjai a gyerekekre lehetnek veszélyesek, akiknél a mérgezés tünetei – például hányinger, hányás és bélproblémák – gyorsabban jelentkezhetnek.
A kökényt ennek ellenére érdemes megkóstolni, mivel antioxidáns, gyulladáscsökkentő, gyomornyugtató és emésztést segítő hatásai miatt nagyon egészséges.
Mikor van a kökény szüret ideje?
Alapvetően az első fagyok után, vagyis november vége és december közepe között érdemes szüretelni őket. Az első fagy után a kesernyés íz jelentősen csökken, és a kökény édesebb lesz, mivel a hideg olyan anyagcsere-folyamatokat indít be, amelyek lebontják a keserű anyagokat. A gyümölcs teljes érettségét az jelzi, ha a héj egészen a kocsányig kékes-fekete színűvé válik.
Nem minden gyümölcs érik egyszerre, ezért több alkalommal is szükséges lehet a szedés. Ha a fagy késlekedik, a kökénybogyókat néhány órára mélyhűtőbe tehetjük, így szimulálhatjuk a hatását.
Hogyan szedjük a kökényt?
A szedésekor fel kell készülni a kihívásokra, mivel a hegyes tövisek miatt a szüretelés olykor veszélyes, akár „véres szórakozássá” is válhat. Érdemes vastag, hosszú szárú kesztyűt viselni, például olyat, amit rózsavágáshoz is használnak. Így elkerülhetjük a karcolásokat.
Mit készíthetünk belőle?
A friss kökény csak néhány napig tartható el, ezért érdemes minél hamarabb feldolgozni. A tartósításának egyszerű módja a szárítás vagy fagyasztás.
Száríthatjuk sütőben vagy aszalógépben. A szárított gyümölcsöt snackként, sütéshez vagy müzlibe keverve fogyaszthatjuk. A fagyasztáshoz a gyümölcsöket meg kell mosni, megszárítani, majd fagyasztózacskóba helyezni. Így több hónapig eltartható a mélyhűtőben.
A kökénylé hurutoldó hatású, megfázás és láz esetén jó házi gyógymód. A feldolgozás előtt ajánlott eltávolítani a kiszáradt és sérült gyümölcsöket. Fontos, hogy a gyümölcsöt úgy kezeljük, hogy a mag ne sérüljön meg!
Ha a kökény húsával szeretnénk dolgozni, főzzük meg kevés vízben, majd passzírozzuk át egy szűrőn. A magok kézi eltávolítása nem praktikus, mivel a gyümölcshús nagyon nehezen válik el a magtól.
Erjesztve a kökényből bort vagy likőrt is készíthetünk, illetve népszerű a kökénypálinka is.
