Egy rutinos kertész számára nyilvánvaló, hogy a fás szárú gyümölcstermő évelő növények oltványát késő ősszel, vagy kora tavasszal érdemes elültetni, de vajon melyik időpont kedvez jobban a facsemeték fejlődésének?
Milyen típusú oltványokat használjunk? Knipp-fákat, egy éves suhángot, konténeres oltványt vagy esetleg kétéves koronás oltványt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a következőkben.
A gyümölcsfák mint élő szervezetek egy év során rendkívül összetett élettani változásokon mennek keresztül, egymást követik a vegetatív és generatív fázisok. Az év végéhez közeledve jön a mélynyugalmi időszakuk, amikor a növény a minimumra csökkenti az anyagcsere forgalmát és felkészül a téli hónapokra.
A gyümölcsfák ültetése során ezekhez az életciklusokhoz kell a szakembereknek alkalmazkodniuk, ezért is fontos az ültetés időpontjának előkészítése, megtervezése. Ültetés előtt csak fertőzésmentes, egészséges szaporítóanyagot vásároljunk a faiskolákból, erről az oltványon lévő címke színe és felirata tanúskodik.
Az ültetést csak tápanyagban gazdag, porózus állapotú, legalább 40-50 cm-en átmozgatott területen végezzük, figyeljünk a vetésváltásra, elkerülve a talajban tenyésző gombák (pl.:„Rosellinia necatrix” vagy a „Rhizobium rabiobacter”) felszaporodását.
Ma már egyre gyakoribb a gyümölcsfák ültetése során a konténeres oltványok használata, ezek a szaporítóanyagok tulajdonképpen olyan előnevelt facsemetét jelentenek, amelyek fejlettebb gyökérzettel és vastagabb törzzsel rendelkeznek. Ennél az oltvány típusnál a téli kézben oltott, majd konténerezett anyagról van szó, amelyet fólia alatt nevelnek, majd a nyár végére egyéves suhánggá érik, ezért az ültetése tágabb intervallumban lehetséges.
A konténeres oltványok telepítése akár kora ősszel is lehetséges, azonban vegyük figyelembe, hogy ilyenkor kiemelten fontos a folyamatos öntözés, a tél beálltáig ugyanis ebben az esetben a növénynek van még egy „gyökeresedési hulláma”, amely lehetővé teszi az oltvány begyökeresedését.
A klasszikus késő őszi ültetés számos előnnyel nyár: a gyakori őszi esőzések hatására nagyobb a talaj felhasználható vízkészlete, a talajban élő kártevők a lehűlések hatására már nem aktívak, tehát nem károsítják a szaporító anyagot, az őszi ültetés esetén van ideje a csemetének begyökeresedni, a talaj megfelelően tud ülepedni a tavaszi vegetáció megkezdéséig.
Hátrányként említhetjük viszont, hogy bizonyos országrészekben a téli fagyok jelentősen károsíthatják a csemetéket, mínusz 15-20 fokos száraz fagyok esetén ki is fagyhatnak.
A tavaszi ültetés során minden esetben gondoskodnunk kell nemcsak az elültetett oltványok beöntözéséről, hanem később a folyamatos víz utánpótlásról is, mert a tavasz során elinduló vegetatív folyamatok jelentős tápanyag forgalommal valósulnak meg, ehhez a növénynek csapadékra van szüksége, hogy megfelelő oldat formájában felvehető legyen a fiatal növény számára az összes tápelem.
A szaporítóanyag kiválasztásakor a legtöbb esetben egy éves suhángot vásárolhatunk a faiskolákból. Előnye, hogy szabadon alakíthatjuk a koronáját, olcsóbban hozzájuthatunk, mint egy konténeres oltványhoz, vagy egy Knipp-fához.
Hátrányaként említhető meg, hogy később fordul termőre és nagyobb szakértelem szükséges a metszéséhez, mivel az alapoktól nekünk kell kialakítani a szabad orsó, kompakt váza, vagy esetleg karcsú orsó koronaformák egyikét.
A Knipp-fák használata szintén számos előnyt jelent a mezőgazdászok és hobbikertészek számára. Ez a 3-4 éves szaporítóanyag a versenytársaihoz képest drágább, hazai faiskolákban viszonylag ritka, viszont kész koronával rendelkezik, illetve az ültetés után egyből képes termést hozni.
A kétéves koronás oltvány szintén jó választás lehet a szakemberek számára, gyakran találkozhatunk ezzel a szaporítóanyaggal a faiskolákban: már egy részben kialakított koronával, megvastagodott törzzsel és fejlett gyökérzettel rendelkezik.
Amennyiben egészséges szaporító anyagokat választunk, és gondos kertészként elvégezzük a megfelelő ápolási műveleteket, biztosak lehetünk abban, hogy értékes gyümölcsökkel fogják gazdagítani nemcsak a hobbikertészek konyháját, hanem a gyümölcstermelő vállalkozások hűtőházait is.
