Az április beköszöntével és a hirtelen felmelegedéssel elindult a különböző pollen- és virágfogyasztó károsító szervezetek rajzása.
A csonthéjasok virágzása javarészt már lezajlott, vagy éppen tart, az almatermésűek virágzása viszont még csak most kezdődik. A károsító bogarak közé tartozik a már jól ismert bundásbogár is, amely sok más társával együtt komoly károkat tud okozni a fagyokat túlélő virágokban.
Életmódjukat, károsításukat, és a védekezés lehetőségeit veszük górcső alá a következőkben.
A bundásbogár (Epicometis hirta) a rovarok osztályába, a bogarak rendjébe tartozik. Tehát egy kemény kitinpáncél fogja jellemezni ennek a károsítónak az epidermiszét, ami önmagában megnehezíti a növényvédő szeres kezelések hatékonyságát.
Erős járólábai miatt gyors helyváltoztatásra képes, rövid távon pedig jól repül. Tehát a gyümölcsfákon könnyen fog virágról virágra mászni, repülni. Jellemzően egyéves fejlődésű, és imágóként telel, ami szintén megnöveli az áttelelő képességét.
Lárva alakja a pajor, amelyre rejtőzködő életmód jellemző, táplálkozását tekintve korhadékevő, nem tekinthető kártevőnek. Ellentétben a (Melolonthidae) családdal, ahol már a pajorok is komoly gondot tudnak okozni szántóföldön és gyümölcsösökben egyaránt.
A fehérbimbós szakasz után már tömegesen jelentkeznek a gyümölcsfákon a bundásbogár imágói. A gyümölcsöskerteken kívül gondot okozhat rozs-, illetve repcetáblákon is. A kártétel módja a virágfogyasztás, ebben a fejlődési szakaszban minden bogárra jellemző a nagy mennyiségű táplálékbevitel a gyors fejlődés és a sikeres szaporodás érdekében.
Már az alnemzetség neve is árulkodik életmódjukról, hiszen a (Cetoniidae) alnemzetségbe tartozik, amely a virágbogarak népes csoportját tömöríti magába. Ide sorolható még a sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta) és az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) is.

Utóbbi fajra a termékenyült gyümölcsök károsítása is jellemző, meggy, cseresznye termésében okoz berágásokat, illetve a leveleken is megfigyelhető a vázra rágás. Csakúgy, mint a rezes cserebogár (Anomala dubia) vagy a zöld cserebogár (Anomala vitis) kártételének esetében, melyek rajzásának kezdete szintén erre az időszakra esik.
A bundásbogár nem kifejezetten a legveszélyesebb kártevő a gyümölcstermesztők számára, azonban kiskerti körülmények között, ahol ritkábban használnak rovarölő szeres készítményeket, előfordulhat a tömeges kártétel.
A virágzás kezdetétől hetekig megfigyelhető a lombkoronában. A kinyílt virágok rágásával termékenyülési zavart okozhat, illetve fertőzési kaput is nyithat más gombás fertőzések számára.
A nedvdús zsenge bibe tökéletes táplálékként szolgál, hiszen egy táplálkozással folyadékot és szerves anyagokban gazdag élelmet talál. Rajzása évente ismétlődik, nincsenek 3-4 éves rajzáscsúcsok, mint a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) esetében. Ezeket a rajzáscsúcsokat is erősen befolyásolják az időjárási változások, a felmelegedéssel a rajzások is nagyobb gyakoriságot mutatnak.
A bundásbogár a mindenevők (Polyphage) alrendjébe tartozik, rágószájszervvel rendelkezik, ami lehetővé teszik a szilárd táplálékok elfogyasztását is.
A bundásbogár ellen már jól bevált módszereket alkalmazhatunk. A legelső lépés a rothadó, korhadó komposzt, ágak, egyéb növényi részek eltávolítása a területről, így megszüntetjük a pajor élőhelyét, táplálékát.
A második lépés a virágzás előtt kihelyezett kék színű tálak, vödrök, edények megtöltése vízzel. Illatanyagot nem igényelnek ezek a csapdák, a sárga ragacslapok nem hatékonyak ezek ellen a bogarak ellen. Amennyiben virágzáskor helyezzük ki a sárga ragacslapokat, félő, hogy a mézelő méheket meg fogja zavarni, és ők fognak beleragadni a kártevő szervezetek helyett.
Harmadik lépésként érdemes várni a fejlődő gyomflóra kaszálásával, mert a gyümölcsfák alatt virágzó pongyolapitypang (Taraxacum officinale) kiváló tápnövényt szolgáltat a bundásbogár imágóinak.
Végső esetben alkalmazhatjuk a kémiai növényvédelmet, és egy egyszerű piretroiddal eredményesen gyéríthetjük a kártevők számát. Fontos kiemelnünk, hogy mivel virágkárosítóról van szó, csak méhkímélő technológia alkalmazható.
A fentiekben említett egyszerű módszerekkel sikeresen óvhatjuk meg gyümölcsfáink virágzatait és gyéríthetjük ezt a jólismert károsítót.
(Vezérkép: Couleur/Pixabay)