A mezőgazdaság sajátossága, hogy nem órákban és napokban tervez a gazda, hanem hetekben, hónapokban, illetve években. Ezért is fontos például az ültetvények öntözése a szüret után, ha nincs elegendő csapadék, ugyanis a termőrügy differenciálódáshoz elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet és csapadék-utánpótlás, ugyanis ez a rügykészlet fogja szolgáltatni a következő év termését is, ami kiskertekben a befőtt, pálinka, és egyéb dzsemek mennyiségét határozza meg, a gyümölcstermesztő vállalkozásokban pedig a profit hányadát. 

A szüret utáni időszakban a különböző növényi hormonok hatására (pl.: abszcizinsav, gibberellin) megkezdődik a lombhullás és a növények felkészülnek a mélynyugalmi állapotra. A lehullott lombfelület viszont elsőosztályú áttelelő képletet jelent olyan komoly gombafajoknak, mint például a Venturia inaequalis almafa varasodás, vagy a Monilinia fructigena, a gyümölcstermő növények moníliája.

Ezért is érdemes a lehullott leveleket bedolgozni a talajba, összedarálva komposztálni, vagy tetszés szerint valamilyen karbamidos vagy baktériumos szerrel kezelni, amely segítségével gyorsan lebomlanak a lehullott levelek.

Ezek a klasszikus gombafajok ugyan is a téli hónapok során az úgynevezett peritéciumokban (apró aszkospórát tartalmazó kitartóképletek) telelnek át a fagyok elmúltával, és amikor a hőmérséklet és a csapadék kedvező körülményeket biztosít, elkezdenek kirajzani a fák lombozatára és ott új fertőzést indukálnak az alma- és körtefákon. 

A csonthéjasok esetében is fontos a bomló növényi részek kezelése ugyanis a Monilinia laxa a fertőzés után a gyümölcstermés töppedését és gyors rothadását okozza, ezek a fertőzött gyümölcsök ráaszalódnak a fára, ami fertőzési gócpontot jelent a következő gazdasági évben, így ezeknek a gyümölcsöknek az összegyűjtése vagy bedolgozása is kiemelten fontos. 

Az őszi munkálatok során szintén meg kell említenünk az év utolsó permetezését, sokan lemosó permetezésként ismerik. Szüret után, a fagyok beállta előtt érdemes elvégezni valamilyen szervetlen réz, vagy kénes vegyület bekeverésével.

Miután elvégeztük a lomb kezelését és a permetezés is megtörtént, elkezdhetjük november második dekádjában az alma és körtefák metszését. A csonthéjas fajok fáit télen nem ajánlatos metszeni az ágrákosodás veszélye miatt. Valójában milyen időjárás kedvez a biztonságos metszéshez? Gyakorlatilag mínusz 5 és plusz 5 fok közötti hőmérséklet javasolt a metszési munkák elvégzéséhez, értelemszerűen csapadékmentes időjárás mellett.

A mínusz 5 fok alatti hőmérsékletnél már bármilyen érintés után fagysérülés képződhet a fák epidermiszén.

A túlzott hidegben a metszőollóval és karosollóval okozott sérülések a fákon nem fognak teljesen regenerálódni, a szövetek és a tavasz beálltával elfertőződik a seb. Ha mégis drasztikus megoldásokat alkalmazunk a gyümölcsösökben, például ifjító metszés során, tavasszal ezt egy egyszerű mésszel kevert rézoldattal vagy fagéllel tudjuk kezelni, segítve a növényt a gyógyulásban.

Az ősz beköszöntével érdemes átvizsgálnunk, illetve víztelenítenünk az öntözőrendszereket is, elkerülve ezáltal a kifagyást, vigyázva az egyre dráguló berendezésekre. Ha az öntözést csepegtető rendszerrel oldjuk meg, akkor fontos ellenőrizni, nem dugultak-e el a csepegőfejek – különösen igaz ez a magas vastartalmú öntözővizekkel.

Erre a célra egy egyszerű, 5-10%-os foszforsavas oldattal kell átmosatni az öntözőrendszert, amely gyorsan feloldja és megszünteti a dugulást. A metszés után, főleg kiskertekben érdemes összegyűjteni a levágott gallyakat, ágakat, és össze mulcsozni, összedarálni, ezzel szerves anyagot juttatunk vissza a talajba.

A darálás után gyorsabban fog lebomlani, így megszüntetjük a tovább fertőzések kialakulását, illetve esztétikusabb és tetszetősebb lesz a kertünk, ültetvényünk. A fent említett módszerekkel sokat tehetünk a gyümölcsfáink egészségéért és a növényvédő szerek drágulása miatt több pénzt is megtakaríthatunk.