A gyapottok-bagolylepke a kukorica egyik legjelentősebb rovarkártevőjévé nőtte ki magát az utóbbi évtizedekben. Kártétele összetett, annak megakadályozására az értékesebb kukoricaállományokban a védekezés kötelező!
A kártevőről
A gyapottok-bagolylepke (1. kép) mediterrán faj, amely hazánkban alig néhány évtizede jelent meg. Fertőzése eleinte a délről bevándorló lepkékkel indult el, azonban alkalmazkodásának, valamint az egyre melegedő időjárásnak köszönhetően mára már bizonyítottan áttelel hazánkban. Ezért felszaporodása ma már korábban megkezdődik az áttelelt lárvákból kikelő egyedek miatt, amelyekhez még hozzáadódnak a délről továbbra is érkező lepkék. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kártevő állandóan jelen lévő veszélyt jelent, tényleges károkozását az évjárati hatások határozzák meg. A kártevő számára a meleg, akár hőségnapokkal is tarkított, száraz időjárás kedvező, ilyen körülmények között felszaporodása robbanásszerű, kártétele jelentős. Nedves, hűvös körülmények között a lárvák tömegesen pusztulhatnak el gombás és baktériumos fertőzések miatt, így ezek mérséklik a kártevő egyedszámát és az okozott kár mértékét is.
A kártételről
A gyapottok-bagolylepke egyedfejlődéséhez elengedhetetlenek a növények generatív részében lévő anyagok, ezért a kukorica esetében a címer és a cső közelében kell keresnünk a lárvákat. Károsításukkal a címerhányást megelőző időszaktól kezdve majdnem a betakarításig találkozhatunk.
A korai kártétel a címert érheti, ami akár annak kibomlása előtt is megtörténhet, amikor az még a levélhüvelyek védelmében fejlődik. Bár egyértelműen kártételről (2. kép) beszélünk, ez önmagában problémát nem okoz. Annak ellenére, hogy a fejlődő portokokat is érinti, a termékenyüléshez elegendő pollen áll a rendelkezésre még akkor is, ha a címeren okozott kártétel jelentős.
A következő kártételi időszak a virágzás, amikor a kibújó bibeszálakat, a „kukoricabajuszt” károsítják (3. kép). Ez időnként akár látványos is lehet, azonban többnyire ezzel sem okoz különösebb problémát. Szinte minden esetben marad akkora funkcionáló bibeszál, amely elegendő a terméskötődéshez.
Az igazai gond ezt követően jelentkezik, amikor a lárvák a csővégen fejlődve károsítanak (4. kép). Ezt akár egyszerre több is teheti egyetlen kukoricacsövön (5. kép), amire erős fertőzés esetén kerülhet sor.
Az ilyen esetektől eltekintve a tipikus inkább az, hogy egy lárva fejlődik egy csövön. A kártétel jellege kettős, egyszerre okoz mennyiségi és minőségi kárt. A csővégen jelentkező, nagy felületű, sok szemre kiterjedő rágási kár egyértelműen mennyiségi kiesést okoz. Azonban a csuhélevelek alatt a kártétel során felhalmozódó, nedves, nehezen kiszáradó rágcsálék- és ürüléktömeg kedvező körülményeket teremt egyes gombabetegségek megtelepedéséhez (6. kép). Ezek a csőfertőző gombák a legtöbbször fuzáriumfajok közül kerülnek ki, amelyek toxintermelésükkel (DON, zearalenon, fumonizinek) nagyon komoly minőségi problémát okozhatnak. Fontos adalék mindehhez, hogy a veszélyes aflatoxin termeléséért felelős aszpergillusz-fajok megjelenésének nem kizárólagos feltétele a rovarkártétel (7. kép). Bár az segíti a fertőzését, de a cső megbetegedése ennek hiányában is megtörténhet!
A hosszú és meleg őszi időjárás esetén fordulhat elő, hogy a már érőfélben lévő kukoricacsöveken találunk rágásnyomokat (8. kép). Ezek egy részéért kukoricamolyok is felelhetnek, de gyakran találhatjuk meg az érintett csöveken a gyapottok-bagolylepke lárváit is. Ez ilyen típusú károsítás többnyire gazdasági szintű kárt nem okoz.
Védekezés
A gyapottok-bagolylepkék lárváinak kártétele ellen az értékesebb, vetőmagtermő, vagy csemegekukorica területeken kötelező a védekezés, mert az okozott kár mértéke nagy lehet. Ezen túl meg kell fontolni a növényvédelmi beavatkozást a szemesnek, de a silónak vetett területeken is, amivel mérsékelhetjük a gombás csőfertőzések kialakulását és a káros mikotoxin-felhalmozódást. Jelenleg erre jó hatékonyságú, nagy biztonsággal alkalmazható készítmények állnak a rendelkezésünkre. Azonban a megfelelő hatékonyságú rovarölő szerek meglétén túl nagyon fontos a védekezések elvégzésének időzítése. Ehhez arra van szükség, hogy naprakész információ álljon a rendelkezésünkre a kártevő rajzásának alakulásáról. Ezek ma már elérhetők, így a hatékony védekezés feltételei adottak.
Mi várható az idei évben
Arra a kérdésre, hogy a kártevőnek mekkora kártétele várható ebben az évben, nehéz válaszolni. Az ország keleti részén kialakult pusztító aszály miatt biztosan nagy különbségek alakulnak ki az egyes kukoricatáblák között. A kártevő aktívan fogja keresni azokat a területeket, amelyeken megfelelő körülményeket talál a szaporodásához. Ezért az öntözött táblákon biztosan nagy fertőzési nyomás alakul ki, amely folyamatos figyelmet érdemel a fokozott kártétel veszélye miatt. De, ugyanez igaz lehet az ország azon termőtájain is, amelyek csapadékellátottsága kedvezőbben alakult. Az évjárat ugyanis eddig kifejezetten kedvez a kártevőnek, nagy egyedszáma alakulhat ki!
Ha most, a cikk olvasása után kimegyünk egy öntözött, vagy jobb állapotú kukoricatáblára, szinte biztos, hogy már rövid keresgélés után rátalálunk a kártevő lárváira. Felismerésüket nehezíti, hogy színük rendkívül változatos lehet, a rózsaszínűtől kezdve a szürkés, barnás színen át egészen a zöldig. Mivel azonban e kártevőn és a kukoricamolyon kívül nincs más, jelentős károkozásra képes molykártevője a kukoricának, ha a csövön, vagy a bibeszálak között „hernyót” találunk, az szinte biztosan gyapottok-bagolylepke lesz. Ezen túl a két molykártevő lárvája nagy biztonsággal különböztethető meg egymástól (9. kép).
Ha még látunk reményt arra, hogy jó, vagy legalább elfogadható termést takarítsunk be a területünkről, menjünk biztosra és védekezzünk a gyapottok-bagolylepke kártételével szemben!