Határszemle
Határszemle

Január végi határszemle, mi a helyzet a repcetáblákon?

Január végi határszemle, mi a helyzet a repcetáblákon?

Agrofórum Online

Lassan látható közelségbe kerül már a tél vége, mindenképpen érdemes körülnéznünk a repcetáblákon, hogyan néznek ki az állományok, mennyire viselik jól a telet. Ezt talán azért is érdemes megtennünk, hogy lássuk, mire kell készülnünk az indulásnál.

Megmarad, nem marad?

Sajnos a repcével bevetett területek nagy része a rossz kelés, a hiányos tőállományok kialakulása miatt már az ősz során kiművelésre került.

1. kép A döntés itt már megszületett, a terület kiművelésre kerül (2022.01.28.).

De nem egy olyan tábla van, ahol még kivárták a repcetermesztők a telet, aminek végén derül ki, megmarad-e vagy más kerül a helyébe. Sajnos máris születnek olyan döntések (1. kép), amelyek a repceállomány felszámolásával járnak, így most még nem lehet megmondani, mekkora lesz végül a betakarított terület nagysága.

A tél hatása

A hol hótakaróval, hol anélkül érkező – helyenként – erős fagyok, a decemberi ónos eső miatt kialakuló jégborítás hatása egyre inkább láthatóvá válik a repceállományokon. Az alsó, „öreg” levelek egyre nagyobb arányban antociánosodnak, lilulnak, pusztulnak, helyenként már le is száradtak (2. kép), ami egyes táblákon látványosan mutatkozik (3. kép).

2. kép Helyenként erős levélpusztulás tapasztalható (2022.01.25.).
3. kép A tömeges levélszáradás messziről is jól látható (2022.01.25.).

Ezektől a levelektől tavasszal, akár élettani okok miatt is, egyébként is elbúcsúznánk, ezért különösebb aggodalomra a jelenség egyelőre nem ad okot.

4. kép Fagyás okozta elhalás a fiatal leveleken (2022.01.25.).

A fagyok hatása helyenként már a fiatal leveleken is meglátszik, azok széle is barnul, szárad (4. kép), de jelenleg ez sem éri el azt a szintet, ami miatt tartanunk kellene a növények komolyabb károsodásától.

Rovarkártevők

Január vége lévén a rovarkártevőktől ugyan nem kell tartanunk, azonban most is megtalálhatjuk az őszi rovarkártétel nyomait az állományokban.

5. kép Balra káposztalégy által károsított, jobbra egészséges növény (2022.01.28.).

A lilás elszíneződést mutató, fejlődésükben elmaradt tövek a gyökérzet károsodására utalnak, amely a legtöbbször a kis káposztalégy nyüveinek kártételével van összefüggésben (5. kép). Azonban a gyökérzet regenerációja, a gyökértömeg növekedése most is zajlik, a növények igyekeznek mérsékelni az elszenvedett kárt.

6. kép A legutóbbi időkig levéltetveket is találhattunk a növényeken (2022.01.01.25.).

A leveleket megforgatva néhány táblán korábban gyakran találhattunk rá a fonáki részen meghúzódó levéltetvekre (6. kép), szárnyas és szárnyatlan egyedeket egyaránt láthatunk. Azonban a térségünkben a többször is mínusz tíz fok alá csökkenő hőmérséklet minden bizonnyal ezek nagy részét elpusztította.

Gyomnövények, gombabetegségek

Az őszi vetésű növénykultúráink mindegyikében gondot okoznak az ősszel, valamint télen kelő, majd az állománnyal áttelelő gyomnövények. Ez a probléma az őszi káposztarepce esetében is fennáll, bár szerencsére, a kalászosokkal összehasonlítva, itt több készítmény áll a rendelkezésre a gyomirtás elvégzéséhez, ami ráadásul már általánosan része a termesztéstechnológiának.

7. kép Veronikák a repcetövek között (2022.01.01.25.).

A gyomnövények ebben az esetben is főként a veronika- (7. kép) és árvacsalán-fajok, a tyúkhúr, amelyek az állomány mélyén maradnak, azonban pl. a zsomborfélék később a repce fölé nőhetnek, de a nagyobb baj, hogy az egész vegetációs időszakban konkurenciát jelentenek a kultúrnövény számára.

8. kép Fómás tünetekkel borított repcelevél (2022.01.28.).

A gombabetegségek említésénél ebben az időszakban a fómás levélfoltosság és szárrák kórokozójára (8. kép) kell gondolnunk, amelynek tünetei helyenként nagy számban találhatók az idősebb leveleken. Ezek a tavasz során általában leszáradnak, így a gomba fő kártétele nem ezeken mutatkozik meg, hanem a szár megbetegítésében, amikor a szállító szöveteket károsítva a termés mennyiségére és minőségére egyaránt közvetlen hatást gyakorol.

Vadkár, mezei pocok

A téli időszakban a vadak által okozott kár hozzátartozik a telelő repceállomány látványához. Egyáltalán nem ritka, hogy negyven-ötven egyedet számláló őzcsapatok települnek rá egy-egy táblára, akár komoly kártételt is okozva a területen gazdálkodónak.

9. kép Vadak által károsított repcenövény (2022.01.17.).

Ez a kártétel akkor következik be, ha a rágáskár nem csupán a leveleket éri, hanem egészen mélyen, a főszár osztódó szöveteit is. Ilyen esetben a növény főhajtást nem fejleszt, a becők kizárólag az oldalhajtásokon képződnek, amennyiben azokat nem érinti a kártétel. Természetesen itt nem kizárólag az őzekre kell gondolnunk, károkozóként a mezei nyulak is megjelennek.

10. kép „Pocokvár”, körülötte károsított növények (2022.01.28.).

Az előző év ősze még a mi „pocokjárta” vidékünkön sem hozott erős kártételt, ami azt mutatja, hogy ennek a komoly károkozásra képes rágcsálónak tavaly nem alakult ki nagy állománya. Már az ősz során is csak kevés „pocokvárat” és károsított foltot lehetett találni mind a kalászosokban, mind a repcében, de ugyanez mondható el a januári kép alapján is, rátalálhatunk ugyan egy-egy károsított foltra, de általánosságban nincs probléma a kártétellel.

Általánosságban nézve a repceállományokat, nagyon vegyes a kép. Erős fejlettségű, ígéretes területek ugyanúgy láthatók, mint gyengén fejlett, ritka tőállományú táblák. Egy azonban biztosnak tűnik, erősen stresszelt állományokkal fogunk a tavaszba menni, ezért felértékelődnek azok a nagyon korai kezelések, amelyek a növények kezdeti fejlődését, a tél okozta káros hatások mielőbbi leküzdését segítik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Kártevők az őszi repcetáblákon, II. rész

2023. szeptember 22. 15:10

Az őszi káposztarepce a kártevők körében olyannyira kedvelt növény, hogy egyetlen cikkben fel sem lehetett sorolni mindannyiukat. Következzenek most az első részből kimaradó fajok.

Mínuszokat hozott a agrártőzsdei kereskedés

2021. január 29. 06:08

A párizsi árutőzsdén kicsit jobb volt a helyzet ugyanis a kukorica és a repce drágult, de a malmi búza és a takarmánybúza vesztett értékéből.

RAPOOL-repcebiztosítás a teljes termelési ciklusra

2020. május 27. 15:34

A repce esetében a magas ráfordításigény és a jelentős időjárási kitettség miatt további célszerű megoldásnak mutatkozik egy megfelelő biztosítási konstrukció, amely már a kelési kockázatoktól kezdve a betakarításig előforduló káreseményekig lehetőséget teremt arra, hogy ha esetleg terméskiesés következne be, a termesztési költségek abban az esetben is megtérüljenek.

Idén most a legolcsóbb a kukorica

2023. szeptember 17. 05:40

Európában a malmi búza és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárta a hetet, ám a kukorica és a repce vesztett értékéből.

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.