A kalászos kultúrák közül az árpa meglehetősen „beteg” növénynek számít. A lisztharmat és a rozsda mellett meglehetősen sok levélfoltosságot okozó gomba támadja, ráadásul a különféle, üszögöt okozó gombákból is jutott neki három is. Jelen időszakban, amikor az őszi árpa már virágozni kezd, jó néhány olyan kórokozó is megmutatja magát a sok potenciálisan fertőző ágens közül, amelyek fellépése meglehetősen látványos.
Együttélés a tápnövénnyel
Az őszi árpa állományokban a virágzás idején két olyan betegség is felbukkanhat, amelyek pár nappal korábban még nem mutatkoztak, pedig jelen voltak a növényben. Időnként lehet találni olyan árpa növényeket, amelyeknek sokszor mindegyik kalásza barnás fekete spórakötegekké alakult. Ezek a tünetek az árpa porüszögjének (Ustilago nuda hordei) fellépésére utalnak. A kórokozó gomba ilyenkor, virágzás idején fertőzi meg a szem kezdemény belsejében levő embriót. Más gombákkal ellentétben egyáltalán nem pusztítja el azt, hanem együtt és a gazdanövénnyel, annak szövetei között micélium formájában telel át. A porüszög a kalász hasban állapot során „aktivizálja magát” és elpusztítva a kalászt, üszögspórák millióit juttatja a levegőbe. Azaz nem csak a levegőbe, hanem az éppen virágzó árpa kalászokra is.
Hasonló életmódot folytat az árpa egy másik betegségét, a helminthospóriumos levélcsíkoltságot okozó Drechslera graminea (ivaros alakja: Pyrenophora graminea) gomba is. E kórokozó tünetei nagymértékben különböznek a porüszögétől. A növény teljes föld feletti részén, a leveleken, levélhüvelyeken az alaptól egészen a levelek csúcsáig barnás fekete csík fut végig. A kalász keskeny, szalma színű és meddő marad. Mivel a fertőzött növények kalászai igen könnyűek, idővel kiemelkednek a bókoló, súlyosabb, egészséges kalászok közül.
Mindkét kórokozó fellépése meglehetősen látványos tünetekkel jár és sok gazda ilyenkor óhatatlanul is arra gondol, hogy valamilyen fungiciddel kellene ezeket a tüneteket orvosolni. Azonban ezek a kórokozók vegetációban, a lombozatra kijuttatott fungicidekkel semmilyen mértékben sem korlátozhatóak. A már kialakult tünetek sem alakulnak vissza egészséges kalászokká, vagy levelekké. Ilyen fertőzések esetén a fungicides állománykezelés teljességgel hatástalan, csak pénz kidobás céljára jó.
Mindkét kórokozó hatékonyan visszaszorítható, eltüntethető megfelelő, szisztemikus hatóanyagot is tartalmazó csávázó szerekkel. Ezekből igen sok engedélyezett készítmény van forgalomban, így a védekezés alapvetően nem csávázó szer kérdése. Ugyanakkor e két kórokozó megjelenése egy megfelelő készítménnyel csávázott magból kelt állományban igen jól jelzi a csávázás technikai színvonalát. Fertőzött növény csak olyan szemből kelhet ki, amely nem kapott csávázó szert, vagy nem eleget, esetleg kapott, de a készítmény nem tapadt meg a vetésig a szem felületén. Bármi is történt, ezek az „indikátor betegségek” jól megmutatják a csávázás során történt hibákat.
A levélcsíkoltság esetében érdemes figyelni a termesztett fajták nemesítői fajtaleírásaira is, mivel az őszi árpa fajták esetében a helminthospóriumos levélcsíkoltság iránti fogékonyság erősen fajta függő!
Ronda, de nem veszélyes
Az árpa állományokban rendkívül csapadékos, nedves, ugyanakkor meleg időszakokban feltűnhet az árpa rinchospóriumos levélfoltossága (Rhynchosporium secalis) is. Ez a kórokozó hazánkban meglehetősen ritka, így lehet, hogy néhány gazdálkodó még nem találkozott vele. A gomba fertőzése következtében a leveleken nagyobb, szürkés közepű, feketés szélű foltok képződnek. Maga az állomány meglehetősen aggasztó képet mutat még egy enyhébb rinchospóriumos fertőzés esetén is. Ugyanakkor a kórokozó általában csak szélsőségesen nedves körülmények között tud aggasztó mértékben felszaporodni és csak ritkán okoz levél száradást.
A betegség tünetei nagyon csúnyák ugyan, de az általa okozott termésveszteség sok esetben jelentéktelen. Egy esetleges fungicides állományvédelmet megalapozó döntést jobb nem ennek a kórokozónak a jelenlétére alapozni. Vannak az árpának sokkal nagyobb pusztító erővel megáldott kórokozói is (lisztharmat, hálózatos levélfoltosság,…), amelyek kevésbé látványosak, de sokkal nagyobb kár okozására képesek.
A rinchospóriumos levélfoltosság nem egy „kemény” kórokozó, szükség esetén az árpa növényvédelmére engedélyezett készítmények bármelyike könnyedén vissza tudja szorítani a fertőzését.
