A búzatáblák mellett közlekedve, sokszor már messziről szemet szúrnak a kalászon tartózkodó, nagy méretű bogarak (1. kép). Ezek szinte biztosan gabonaszipolyok lesznek, más, ekkora termetű kártevője nincs a kalászosoknak. Bár összefoglaló néven gabonaszipolyokként emlegetjük őket, de több fajuk is károsíthat, így a széles szipoly (Anisoplia lata), az osztrák szipoly (Anisoplia austriaca), a gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva hungarica), a keresztes szipoly (Anisoplia agricola), valamint a vetési szipoly (Anisoplia segetum). Most, hogy végigolvastuk ezt a hosszú felsorolást, nyugodtan el is felejthetjük a leírtakat, ugyanis mindegyik faj azonos kártétellel jelentkezik, az ellenük történő védekezésben sincs különbség. Rögzítsük azonban a tényt, hogy hazánkban főként a széles szipoly fordul elő, a leggyakrabban annak károsításával találkozhatunk.

A kifejlett egyedek kétéves fejlődés után általában júniusban jönnek elő a talajból és települnek be a gabonatáblákba. Fény és melegigényes kártevőkről van szó, így ezek a tényezők a napon belüli mozgásukat is meghatározzák. A kalászokon főként a napos, meleg napszakokban találjuk őket (2. kép), a hűvösebb esti órákban a talajszint közelében tartózkodnak. A kalászokon jellemzően fejjel lefelé látjuk a gabonaszipolyokat (3. kép), ebben a jellegzetes testtartásban táplálkoznak. Ezzel, vagyis a táplálkozásukkal függ össze a kártételük is.

A kártétel részben származhat a szemek kalászból való „kitúrásából”, valamint az érőfélben lévő magok megrágásából. Bár a szakirodalom a „kitúrást” hangsúlyos kártételként kezeli, e sorok írója, sok „szipolyjárt” kalász átbogarászása után sem talált erre perdöntő bizonyítékot. Bár az ilyen kalászok valóban borzasak, kissé széttúrtak, de szem csak nagyon ritkán hiányzik belőlük. Sokkal komolyabb kárt okoznak ugyanakkor a szemek megrágásával, amelyek ezek után csökkent értékűek, jelentős részük elvész számunkra, már a kombájn tisztítóberendezése, vagy a szárítóüzemi tisztítás eltávolítja ezeket a terményből. Ritkán esik szó arról, hogy a nyílt, szántóföldi művelésű területeken gyakran okoznak gondot a szipolylárvák, amelyek kétéves fejlődésük végén előszeretettel károsítják a kapásnövények gyökérzetét, akár tőpusztulást is kiváltva ezzel.

A gabonaszipolyok a száraz, meleg évjáratok kártevői, az ilyen körülmények kedvezőek számukra. Bár az előző évben alig lehetett találkozni velük az általam járt területeken, de az idén már eddig nagyobb számban láttam őket, mint az egész tavalyi szezonban. A veszélyességi küszöb ennél a kártevőnél 3-4 db/m², amennyiben ennél többet találunk, védekeznünk kell a kártétel elkerülésére. Azt azért tegyük meg, hogy mielőtt elindítjuk a permetezőt, benézünk a tábla belsejébe is, ugyanis nagyon sokszor csak a szegélyekben van nagyobb egyedszám, ott akár három-négy darab is előfordulhat egy kalászon (3. kép), de a tábla egészét nézve szükségtelen a kezelés elvégzése.