Visszagondolva a 2021-es évre, a hűvös, részben csapadékos tavasz és a forró, száraz nyári időjárás juthat elsőként az eszünkbe. Ezek a hatások természetesen a kukoricatáblákon is megmutatkoztak.

A májusi hideg hatásai

Az előző év tavasza statisztikai szempontból nézve is hűvösebbnek bizonyult a sokéves átlagnál, attól közel 2 °C-al maradt el, így az elmúlt több mint száz év tizenhetedik leghidegebb tavasza volt.

Ezen belül a kukorica fejlődése szempontjából fontos április 2,9 °C-kal, a május pedig 2,1 °C-kal volt hidegebb a megszokottól. Ez meg is mutatkozott a kukoricaállományokon is, május végére gyakran láthattunk táblaszinten is liluló, antociános állományokat (1. kép). Bár ezeket a tüneteket gyakorta említjük foszforhiányként, azonban ez csak részben magyarázat a jelenségre (2. kép). Azokra a kukoricahibridekre jellemző ez a hideg miatti stresszhatásra adott válasz, amelyek egy meghatározott génnel rendelkeznek. Természetesen ezen túl valóban hozzájárulhatnak a tüneteknek az foszfor felvételével kapcsolatos zavarok, de egyes gyomirtó hatóanyagok is fokozhatják az antociános tüneteket.

Sárguló kukoricatövek az állományokban

A tavalyi évre jellemző tünet volt a kukoricaállományokban elszórtan, láthatóan minden rendszer nélkül megjelenő sárga, torzult növekedésű növények látványa (3. kép). A fiatal növények levelei gyakran összesodródtak, nehezen bomlottak ki, a levelek a kiterülésüket követően is gyűröttek, ráncosak maradtak (4. kép), gyakran sárgultak. Az ország számos területén lehetett ilyenekkel találkozni, amelyre nem találhattunk a műveléssel, vagy valamilyen kórokozó vagy kártevő jelenlétével megmagyarázható okot. Ezt nagy valószínűséggel ebben az esetben is az évjárati hatásban kell keresni. A növekedés kezdetén a növény fejlődését lassították a kedvezőtlen áprilisi, de főként a májusi időjárási körülmények. Ezek elmúltával gyors melegedés indult meg, ami intenzív növekedést váltott ki a növényekből, amelynek köszönhetően kialakultak a felsorolt tünetek. Én magam nem találtam gyomirtó készítményre utaló, vagy műveléssel összefüggő kiváltó okokra, így véleményem szerint a jelenség mögött élettani eredetű folyamatok állhattak.

Aszály

A hűvös tavaszi időjárást júniusban robbanásszerű felmelegedés és fokozatosan kialakuló aszályos időjárás váltotta fel.

Ennek hatása gyorsan megmutatkozott a kukoricaállományokon, a rosszabb vízgazdálkodású talajfoltokon már június harmadik dekádjában „furulyáztak” a növények (5. kép), amely rövidesen már táblaszinten is megjelentek. Azokon a területeken, ahol a gyomirtás nem sikerült, a kukoricaállomány komolyan megsínylette a gyomnövények okozta konkurenciát, növekedésükben elmaradtak (6. kép), az ilyen táblák, felgazosodott foltok növényállományának termése a töredékére csökkent.

Terméskötődés

A kukorica azok közé a szántóföldi növényeink közé tartozik, amely kifejezetten érzékeny a terméskötődés időszakában fennálló időjárási viszonyokra. A magas léghőmérséklet, az alacsony légköri páratartalom és a magas UV-sugárzás egyaránt rontja a terméskötődés minőségét, így a terméskilátásokat.

Aszályos, meleg évjáratokban mindennapos a rosszul kötött kukoricacsövek látványa (7. kép), amelyeken jellemzően a csővégen mutatkoznak a problémák, de azok a cső felületén bárhol előfordulhatnak. Bár az előző év nyári időjárása a terméskötődés szempontjából korántsem volt ideális, én magam nagy területeket érintő problémával ezen a téren nem találkoztam. Végül nem ez volt az a tényező, amely miatt a szokásosnál kisebb termést takaríthattak be a kukoricatermesztők.

Ezzel a résszel a végére érkeztünk a nagyobb szántóföldi növénykultúrákban a tavalyi évben általam tapasztaltak bemutatásának. Bízom abban, hogy a leírtak között mindenki talált érdekes, netán tanulságos információkat, amelyek segítségére lehetnek a jövőben a gazdálkodása során.