Növénytermesztés

Növénytermesztési tapasztalatok 2021-ben: élettani eredetű tünetek a napraforgótáblákon – 13. rész

Agrofórum Online

Utolsó részéhez érkezett sorozatunk napraforgóval foglalkozó szakasza, amelyben a 2021. évben a napraforgótáblákon tapasztaltak kerülnek sorra. Ebben a részben azok a tünetek kerülnek bemutatásra, amelyek mögött élettani eredetű okok állnak. Mivel a napraforgóállományokban fennálló körülmények termőtájanként, de akár táblánként is jelentősen eltérhetnek, ezért ebben az esetben különösen igaz a már sokszor hangoztatott kitétel, ahogyan azt én láttam.

A napraforgó a szántóföldi növénytermesztés fontos kultúrája, jelentősége tendenciájában is egyre növekszik. Túl az ezt erősítő gazdasági okokon, ez összefügg az éghajlati változásokat magas szinten toleráló tulajdonságaival is. A napraforgó erős, nagy alkalmazkodóképességgel rendelkező növény, ami szinte mindent kibír. Kiterjedt, mélyre hatoló gyökérzetével igen jól hasznosítja a talajban fellelhető nedvességet és tápanyagokat, ezért viszonylag ritka, hogy élettani okokból, esetleg nem megfelelő tápanyagellátásból fakadó hiánytüneteket mutasson. Mindennek ellenére a tavalyi év ebben a kultúránkban is produkált olyan tüneteket, amelyek kifejezetten ritkán tapasztalhatók.

„Nyitva maradt” sorközök

A tavalyi évben sok napraforgótáblán tapasztalhattuk azt, hogy a növények levelei a megszokotthoz képest kisebb méretűek maradtak, a lombozat nem borult össze, a sorközök nyitottak maradtak (1.kép).

1. kép Látványosan „nyitott” sorközök egy napraforgótáblában (2021.07.12.).

Ennek oka véleményem szerint a növényeket ért, időjárási okok miatt bekövetkezett stresszhatás lehetett. A tavaszi időjárás a szokásosnál hűvösebben alakult, az április száraz volt, az átlaghőmérséklet jelentősen elmaradt a megszokottól. Ugyanez volt jellemző májusra is, azzal a különbséggel, hogy az a hónapunk csapadékosabbnak bizonyult az átlagoshoz képest. Ezek a hűvös viszonyok, együttesen az alacsony talajhőmérséklettel minden bizonnyal hatással voltak a napraforgóállományokra is, bár annyira látványos tüneteket a napraforgó nem mutat, mint pl. a kukorica az antociános, liluló levelekkel. Május végén, június elején növényeink még a hideg okozta stresszhatás tüneteit mutatták, június közepétől azonban olyan gyors felmelegedés indult meg, amely rövid időn belül magasan a sokéves átlag fölé vitte a hőmérsékleti értékeket.

2. kép Nem csatlakozósor! (2021.07.12.).

Így két-három héten belül növényeinket egyaránt érte hideghatás és hőstressz is. Véleményem szerint ennek volt köszönhető a „nyitott sorok” látványa a napraforgótáblákon (2. kép), amelynek alapja a gyökérzet elégtelen fejlődése, a tápanyagok kisebb mennyiségben történő felvétele, a fotoszintetikus aktivitás csökkenése lehetett. A nyitott sorközöknek szinte biztosan volt hatásuk a táblák kései felgyomosodására is.

3. kép A gyomelnyomó hatás hiányában a gyomnövények felnőnek az állományban (2021.07.12.).

Optimális esetben a napraforgó hatalmas lombozatának köszönhetően erőteljes gyomelnyomó hatással bír, azonban, ha ez nem érvényesül és kellő fénymennyiség érkezik a talajra, az elősegíti olyan gyomnövények megjelenését, mint a parlagfű, a selyemmályva, illetve egyes egyszikű gyomnövények (3. kép).

Csapadékhiány

Bár a napraforgó nagy tömegű, mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően a szántóföldi növények közül a legjobban tolerálja a száraz viszonyokat, azonban 2021-ben több területen is láthattuk a vízhiány tüneteit a napraforgótáblákon.

4. kép Talajfolt miatti „ligetesedés” (2021.07.20.).
5. kép Vízhiány miatt leszáradó levelek (2021.07.20.).

Ez látványosan eleinte főként a lazább szerkezetű, rosszabb vízgazdálkodású területeken mutatkozott meg, ahol a talajfoltok eltérő tulajdonságai miatt az állomány növekedése is heterogén módon alakult, „ligetes” lett (4. kép). Később, a vízhiány elhúzódásával már a levelek leszáradását is tapasztalhattuk (5. kép), de ez is főként a lazább szerkezetű, netán homokos talajú táblákon mutatkozott meg.

6. kép A kötöttebb talajokon vízhiány miatti levélszáradás nem mutatkozott (2021.07.12.).

A kötött, vagy erősen kötött táblák talaja jobban gazdálkodott a talajnedvességgel, ezért ezeken a területeken ennyire látványos módon nem mutatkozott meg a csapadékhiány (6. kép).

A csapadékhiány miatti levélszáradást nem szabad összekeverni a hamuszürke szárkorhadás okozta gyors, szinte sokkszerű állományszáradással. Nem vitás, nehéz ezt eleinte megkülönböztetni, mert ez a melegkedvelő kórokozónk is azokon a gyorsan melegedő, rosszabb vízgazdálkodású talajfoltokon jelenik meg a legkorábban, amelyeken az aszálytünetek is először jelennek meg. Azonban a már barnuló növény szárának alsó részét megvágva gyorsan megbizonyosodhatunk arról, hogy élettani okok vagy a hamuszürke szárkorhadás állnak a tünetek hátterében. Amennyiben ez utóbbi, a növény bélszövete szürkés színű az apró, mákszemnél is kisebb, fekete mikroszkleróciumoktól.

A fent leírt hatások biztosan szerepet játszottak a terméseredmények alakulásában. Az országos statisztika 2021. évre 2,7 tonna napraforgótermést mutat egy hektárra vetítve, amely 2016. óta a legrosszabb eredmény.

Sorozatunk következő részében már a kukoricatáblákon tapasztaltak számbavételét kezdjük meg.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi várható idén a repcében?

2025. január 21. 14:10

A repce földrajzi „mozgása” is kortünet: délkeletről mozog nyugat felé, vagyis a csapadékosabb területek felé húzódik.

Meggyőző bizonyítékok szólnak az új szójafajták mellett

2025. január 21. 12:10

A keresleti piacot generáló szója termesztése egyre sikeresebb. Két új, a hazai termesztési körülményeket kedvelő fajtát mutatunk be.

Cirok: mikor és hogy érdemes belevágni?

2025. január 20. 17:10

A cirok termesztése napjainkban felfutó tevékenységnek számít, de fontolóra kell venni, hogy milyen tényezőkkel kell számolnia annak, aki belefog.

A kockázatkezelés jelentősége kukoricában: KWS hibridek az élvonalból

2025. január 16. 17:10

A modern KWS hibrideknek sajátja, hogy a FAO 300–399-es tenyészidőbe tartozó átlaghoz képest hamarabb virágoznak pár nappal.

Mezeipoloskák a napraforgón

2021. július 22. 07:44

Ha a napraforgótáblákat járjuk, sok helyen figyelhetünk fel a levélnyeleken, vagy a tányérok fonáki részén látható nagy, parásodó sérülésekre. Ezekért a mezeipoloskák (1. kép) a felelősek.

Minden szem számít - Több szem több pénzt hoz

2020. május 15. 09:46

Az idei tavasz igen száraz időjárása és a járvány helyzet okozta válságos helyzet az agráriumot és valamennyi gazdaságot is próbára tett. Ilyen helyzetben minden erőforrásra szükség van, ezért még nagyobb hangsúlyt kapnak azok az erő- és munkagépek, amelyekkel a mezőgazdaságban dolgoznak. Most még nagyobb jelentőséggel bír az, hogy napraforgó-betakarításkor a lehető legalacsonyabb szemveszteségi mennyiséggel dolgozzunk, hogy maximalizálni tudjuk a bevételi forrásunkat.

Első lépések a magasabb napraforgó termések felé vezető úton

2021. január 27. 12:50

Már a hibrid választásnál tehetünk azért, hogy maximalizáljuk a napraforgó termésünket. A sikeres napraforgó termesztés egyik legfontosabb eleme a hibrid választás. Az ökológiai tényezők bonyolult rendszere határozza meg, hogy egy hibrid - állomány szinten - a tenyészidőszak során, mennyit tud realizálni a genetikai terméspotenciáljából.

Elérhető-e a 6 t/ha termésátlag üzemi szinten napraforgóban? – termelői szemmel

2021. december 1. 11:42

Tudjuk, hogy sokak számára megdöbbentő az általunk kitűzött cél, és csak legyintenek, hogy úgyis lehetetlen 6 t/ha termésátlagot elérni napraforgóban. Megígérni sajnos mi sem tudjuk, hogy mindenki eléri üzemi szinten, azt azonban erősen hisszük, hogy nem lehetetlen megvalósítani! Sőt!