Szakcikkek

Penészedő csővég a kukoricásokban

Agrofórum Online

Jellemző kép most a kukoricásokban a penészedő csővég, ami miatt a betakarított termés mikotoxinokkal szennyeződhet.

A toxinszennyeződés mind a kalászos gabonákban, mind a kukoricában egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, annak megléte, mértéke gyakran meghatározza a tétel értékesítésének lehetőségét.

1. kép: Egy jellemző kép az idei évből, gyapottok-bagolylepke kártételén elinduló csőfertőzés

Az országban jelenleg sok helyen tapasztalható erős rovarkártétel a kukoricásokban, amelyek nyomán nagyon nagy számban található olyan cső, amelyen máris vastag micéliumtömeg alakult ki (1. kép). Azt tudni kell, hogy bár a fertőzés megléte, annak erőssége nem jelent automatikusan határérték feletti mikotoxin-tartalmat, azonban megteremti annak lehetőségét. Nagy kérdés, hogy most, a betakarításra készülődve van-e még lehetőségünk a szemesként betárolt kukoricában mérsékelni a toxinszennyeződés veszélyét. Röviden, igen, van!

2. kép: Toxintermelő kórokozók, zöldes színű aszpergillusz-, valamint fehéres-rózsaszínes

A toxintermelő gombafajokkal (2. kép) sokan, sok helyen foglalkoztak már, így azok részletezésére most nem térnék ki. Jelen pillanatban az a legfontosabb kérdés, hogy hol történik a kórokozó toxintermelése, mert ennek megfelelően kell megterveznünk a teendőket. Ez a Fuzárium-fajok esetében főként a szántóföld, az Aszpergillusz-fajok esetében a szántóföld és a tárolótér egyaránt, a Penicillium-fajok esetében pedig a tárolótér.

A védekezés során van teendőnk a raktárakban, a szárítótelepen és a szántóföldön is. A betárolt tételekben történő toxintermelődés megakadályozásának első lépése a tárolótér és annak tágabb környékének alapos takarítása. Ez nemcsak a raktári kártevők elleni védekezést segíti, de egyben megakadályozza, hogy az esetleg fertőzött terménymaradványokról, raktársöpredékről a kórokozók megfertőzzék a betárol új termést. Mivel a raktárban lévő termény nedvességtartalma alapvető fontosságú a kórokozók felszaporodása szempontjából, igyekezzünk megakadályozni, hogy akár a padozat felől (aláfolyó csapadékvíz), akár a födém felől (beázás) az nedvességhez jusson.

3. kép: A csőfertőzés jelei sokszor már a csuhéleveleken is jól láthatók, …
4. kép: … de csak azok eltávolítása után válik egyértelművé a fertőzés ténye

A szántóföldi teendők közül az első lépés a területek felmérése, hol, melyik táblán, milyen erős fertőzés tapasztalható (3.–4. kép). Azokat a területeket, amelyeken súlyosnak ítéljük meg a helyzetet, a betakarításban előre kell venni. A toxintermelődés sok esetben a szemek természetes száradása során kezdődik meg, így érdemes akár a magasabb szárítási költséget is bevállalva, 25 %-os szemnedvességnél elkezdeni a betakarítást. Az ilyen táblákat külön kell vágni, az onnan származó termést pedig külön tárolni, megakadályozva a keveredést más, kevésbé fertőzött táblákról bekerülő terménnyel. A kombájn beállításánál törekedjünk arra, hogy minél tisztább legyen a termény, a megbetegített, többnyire könnyebb fajsúlyú magok már ott kikerüljenek belőle (ezek általában egyébként is sérülékenyebbek, így a későbbiekben több tört szemet eredményeznek).

Arra kell törekednünk, hogy a telepre bekerülő kukorica szárítása mielőbb megtörténjen, legkésőbb 48 órán belül. A 15 %-nál magasabb szemnedvességgel, vastag rétegben, esetleg napokig történő tárolás a szárítóplaccon komolyan megnöveli a toxintermelődés kockázatát. A szárítás lehetőleg legyen gyors, történjen magas hőmérsékleten, ugyanis az alacsonyabb hőfokon történő vízelvonás kevésbé hatékony a későbbi toxintermelődés szempontjából. Sajnos a hőkezelés csupán arra alkalmas, hogy a bekerülő kórokozókat elpusztítsa, de a magok toxintartalmát az nem befolyásolja. A szemnedvességet ezeknél a tételeknél mindenképpen 13 % alá kell levinnünk, ennél ugyanis már nincsenek meg a kórokozók számára szükséges életfeltételek. A szárítóüzemi tisztítás során is arra kell törekednünk, hogy minél tisztább legyen a betárolt tétel, valamint ezt az alkalmat is használjuk ki arra, hogy a beteg szemeket eltávolítsuk. A kellő tisztaság azért lesz fontos a későbbiekben, mert a poros, törmelékkel teli, rosszul átszellőző garmada az oxigénhiányos állapot kialakulása miatt fokozza a raktárban történő toxintermelődés veszélyét.

A csöveket fertőző, mikotoxinokat termelő kórokozók elleni védekezés természetesen nem a betakarítást közvetlenül megelőző, vagy követő időszak feladata, erre agrotechnikai és növényvédelmi lehetőségek egyaránt a rendelkezésünkre állnak már a vetést megelőzően is, de a tenyészidőszak során is. Agrotechnikai szempontból a fajtaválasztás, a vetésforgó alakítása (a monokultúra elkerülése), valamint a talajművelés terén vannak lehetőségeink, a növényvédelem esetében pedig a kukoricacső rovarkártételtől való megóvása a legfontosabb feladat, amellyel a csőfertőzés, valamint az esetleges toxintermelődés kockázatát mérsékelhetjük.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyben a diótermés: ezért feketedik a burok

2025. szeptember 19. 11:10

Kártevő pusztítja a diót: a nyugati dióburok-fúrólégy már egész Magyarországon jelen van.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Innováció és több lábon állás, avagy hogyan csinálják Svájcban?

2025. szeptember 19. 08:10

UFO cseresznye, Redlove® alma és fóliatakarás – svájci példák, amikből a magyar termelők is inspirálódhatnak.

Mikor érdemes rovarhotelt kihelyezni ősszel?

2025. szeptember 18. 11:10

Ha ősszel megfelelő helyre kerül a rovarhotel, a hasznos rovarok biztonságban telelnek, és tavasszal azonnal munkába állnak.

Második napja drágul a szójabab

2020. május 6. 08:03

A szójabab kereskedői újabb kínai eladásokban bíznak, annak ellenére, hogy egyre többen tartanak attól, hogy kiújulhat a vámháború Washington és Peking között.

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

2018. december 11. 05:34

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.

Kilőttek a terményárak az időjárási aggályok miatt

2024. május 7. 12:10

Európában a malmi búza, a kukorica és a repce kurzusa is pluszban zárt, ugyanakkor a takarmánybúza stagnált.

Drágultak a főbb termények a vetési bizonytalanságok miatt

2023. március 28. 06:36

Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.