Házikert

Ez a probléma a festett dísznövényekkel

Agrofórum Online

Számos olyan jeles nap van, például a Valentin-nap, a farsang és a húsvét, amikor a boltok polcai megtelnek festett növényekkel, hol felszívatva festékanyaggal, hol maga a levél van csillámporokkal tarkítva. De mi a bajom ezzel? Elmondom a szakmai érveimet!

A növények ugyanúgy élő szervezetek, mint az emberek vagy az állatok. Megfelelő szervezeti működésükhöz elengedhetetlen sok olyan dolog, ami egyben a tartásukra is vonatkozó elvárás. A légzéshez, fotoszintetizáláshoz, más fejlődési “működésükhöz” megfelelő körülményekre van szükség, és ha ezek gátolva vannak, akkor az a növény pusztulásához is vezethet.

Érzékenység a festékanyagokra

A festékanyagokból sokféle létezik, amit a legtöbbször a vágott virágok terén látunk és a lepkeorchideák esetében. A szintetikus anyagokkal a legnagyobb probléma, hogy a növényi nedvkeringésre ugyanúgy nincsen jó hatással, mint ahogy állatok vagy emberek esetében is veszélyes lehet. Bekerül a növényi nedvkeringésbe és így sok esetben nemcsak a virágokat színezi el, de a leveleket is, ami viszont a fotoszintézis esetében vet fel érdekes kérdéseket. Mert bár nem felületileg van jelen, látszólag a sejtlégzést nem gátolja, de a színanyagoknak fontos szerepük van a fotoszintézisben, amit itt ebben az esetben bezavar.

A felszívatott festékanyagok egy idő után lebomlanak egyébként, és ha nem pótoljuk után, akkor a virágfejek újra “elszíntelenednek”, pontosabban visszanyerik eredeti színüket.

A virágfelszívatást ne keverjük össze például azzal, amikor vassal és más felvehető fémekkel a hortenziákat kékítjük!

A felületi festés teljesen más!

A kaktuszok, pozsgások egyik nagy dekorálási szokása az, amikor a leveleket teljesen vagy részben festékkel színezik meg. Netán még csillámporba is hempergetik a növényt.

Ezzel még több probléma van, mint a felszívatott festékanyagokkal.

A festékanyagok ekkor beborítják a teljes levél felületet, elzárva a növény légzését és fotoszintetizálását is egyszerre.

Mivel a festékanyagok jól fednek, így a levelek alsó részén a gázcserenyílásokba is belekerülhetnek, ami szintén károsítja a növény párologtatási, légzési folyamatait. Ezt úgy kell elképzelni, mintha nekünk folyamatosan egy zárt, levegőt át nem engedő burokban kéne élnünk és növekednünk.

Egyes festékfajták mondjuk ezt már lehetővé teszik a növény számára, képesek kinőni alóluk, de a legtöbb esetben a felületileg festett növények sajnos csak dekorációnak valók, hosszútávon növényként aligha fognak funkcionálni.

TIPP: Ha ilyen növényt kapunk, akkor kíméletesen próbáljuk meg lemosni a felületi festéket róla, ezzel csak segítjük növényünket.

Ez a titok: ezért lesz biztonságos a mókusetető!

2025. december 2. 11:10

A jószándék kevés: a mókusetető csak akkor biztonságos, ha kialakítása és tartalma valóban megfelel a kis erdei állatoknak.

Krizantém: már nem csak a temetők dísze

2025. december 1. 05:40

A krizantém sok helyen jól mutat, csak érdemes előre megfontolni, milyen szerepet szánnak neki

Ön ismeri a kert titkos lakóit? Madárhatározás könnyedén!

2025. november 30. 11:10

Csicsereg, suhan, bóklászik – de vajon melyik faj lehet? Egyszerű, kezdőbarát madárhatározó magyar kertekhez.

Tematikus kert: kell-e valamilyen tematikát választani a magánkertben?

2025. november 30. 05:40

A tematikus kert olyan tér, amelyben a növényválasztás, a színek, a formák, a burkolatok és a kiegészítők egy meghatározott koncepció köré rendeződnek.

Az üldözött aranyvesszőfű, ami gyógynövény is lehetne

2023. április 30. 08:37

Egyszerű gyom vagy gyógynövény is lehetne? Nézzük, hogy mit érdemes tudni a Solidago-fajokról?

Mire ügyeljünk, ha magot szeretnénk gyűjteni a virágzó dísznövényekből?

2023. augusztus 27. 12:40

Hogyan szedjek magot a dísznövényekből? Mire ügyeljek? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Szerencsebambusz, ami nem is bambusz

2022. október 23. 08:37

Nem bambuszféle? Akkor mi is valójában a kereskedelemben kapható szerencsebambusz?

Ficus ginseng: bonsait kaptam, mi tévő legyek?

2022. szeptember 22. 06:38

A bonsaiok hagyománya a messzi Japánból ered, ahol ezeket a különleges megjelenésű növényeket már kétezer évvel ezelőtt is nevelgették a mesterek.