Az ültetésre legalkalmasabb időszak – ami bizony, még a tavasznál is jobb – nem más, mint az ősz, legalábbis, a fák szempontjából. Ebből kifolyólag sok faiskola az őszi hónapokat célozza meg a legnagyobb faeladással, a megmaradt készletet pedig elteszi télire, ám a fák között éppen ezért nagy különbség lehet. Az ősszel megvásárolt csemeték ugyanis mindig frissebbek, életerősebbek, mint a tavasszal kitett társaik, és ilyenkor általában a választék is jóval nagyobb.
Annak érdekében, hogy sikeresen válassza ki és a megfelelő módon ültesse el a kertjébe leginkább illő facsemetéket, olvassa el az alábbi cikkünket!
Miért érdemes ősszel fát ültetni?
Az őszi ültetés révén a fának bőven van még ideje a hideg téli hónapok és a talaj lehűlése, illetve a fagyok beállta előtt kialakítani a gyökérzetét. A gyökerek ugyanis azonnal növekedni kezdenek, mihelyst a nedves földdel érintkeznek, és ezt mindaddig folytatják, amíg a talaj hőmérséklete 4 °C felett marad. Amikor pedig a tavasz első meleg leheletének köszönhetően a csemete új hajtásokat hoz, az őszi ültetésnek köszönhetően a fa már a helyén van, a gyökerei pedig már mélyen a talajban fejlődnek tovább – stabilabb a megkapaszkodás, a fa jobban alkalmazkodik mind a talaj, mind a környezet klímájához.
Ősszel a talaj sokkal jobb állagú ahhoz, hogy felássa, mint tavasszal. Hogy miért? Mert az őszi hónapokban (kiváltképp a szezon elején) a nyári meleg még elég sokáig megmarad ahhoz, hogy a talaj megőrizze a nedvességét anélkül, hogy elázna, és kellőképpen morzsalékos, azaz tökéletes állapotú marad az ültetőgödrök kiásásához. Az őszi ültetés azok számára is előnyös, akik magasabban fekvő területeken élnek, mert bár hazánkban évek óta nincsenek nagy havazások, a téli csapadékos időjárásnak köszönhetően tavasszal sokaknak gyűlik meg a bajuk a kertjükben felgyülemlett sárral.
Favásárlás
Amikor fát vásárol a kertjébe, többféle lehetőség közül is választhat, a faiskolában nevelt fák fajtáját illetően:
- A csupasz gyökerű fákat általában ligeteken nevelik, majd ősszel vagy tavasszal lombtalan állapotban kiássák őket. Az ősszel kiásott fákat azonnal el lehet adni, de nedves anyagba csomagolt gyökerükkel együtt sokáig el is lehet raktározni őket. Bár a kiásás közben elszenvedett gyökérveszteség némi hátrányt jelent, ezek a fák könnyen és olcsón szállíthatóak, így országszerte szélesebb választék áll belőlük rendelkezésre, mint a tavasszal kitett, konténerben nevelt társaik, amelyek már a faiskolában nevelkedtek. További előny, hogy a fák kiválasztásakor láthatja minden egyes növény gyökérzetét, így könnyen felmérheti az állapotukat. A csupasz gyökerű fák általában olcsóbbak, mint a konténerben árult társaik.
- A konténerben nevelt fák életük első részét cserépben töltik. A cserépkeverék többnyire sokkal könnyebb, mint a termőföld, így az ilyen növények gazdaságosabban szállíthatók. Ideális esetben a növény elegendő időt tölt a konténerben ahhoz, hogy a gyökerei kitöltsék azt. Vigyázzon azonban! Egyes kereskedők csupasz gyökerű fákat vásárolnak, és a gyors eladás érdekében konténeres növényként az eladás előtt elültetik őket. Ugyanilyen rosszul járnak azok a konténerben nevelt fák is, amelyeket túl sokáig hagytak a cserepükben. Ha lehetséges, emelje ki a konténerben nevelt fát a cserepéből, hogy megnézze a gyökereit. Soha ne a legnagyobb fát vegye meg; a fa ne legyen magasabb, mint a konténer magasságának három-négyszerese.
- A földlabdás fákat gyakran agyagos talajból ássák ki, ez az eljárás azonban sokszor gyökérvesztéshez vezet. Az így árusított fákat egyetlen, méretre „szabott” földlabdával emelik ki a földből, amelyet aztán zsákvászonba csomagolnak. Az agyagos talaj jobban összeáll, mint a lazább szerkezetű talajok, és nehezebb is, így a gyökérlabda súlya és állaga miatt az ilyen fák postai szállítása nem lehetséges; a legtöbb esetben helyben kell megvásárolni őket. A növényválaszték ebből kifolyólag korlátozottabb, a fák (földlabdával együttes) súlya pedig megnehezíti a gépi segítség nélküli elültetést.
Hogyan kell helyesen elültetni egy fát?
- Válassza ki az elültetendő fa számára legalkalmasabb helyet a kertjében. Ügyeljen a fa napfény- és a talajigényére, hiszen, ha nem megfelelő helyre ülteti a fáját, később a legnagyobb odafigyelés és gondoskodás sem pótolja a növény igényeitől való durva eltéréseket.
- Ellenőrizze a talajt. Akkor jó a földje, ha elég nedves ahhoz, hogy természetesen morzsolódjon. Ha a talaj saras, várjon, amíg megszárad, ha pedig túl száraz, öntözze meg, hogy mire ásni kezd, optimális állagú legyen.
- Jelölje ki a gödör méretét. Az új gyökerek gyorsabban megtelepednek egy olyan gödörben, amely nagyjából a gyökérlabda átmérőjének kétszerese, és amely nem mélyebb, mint a környező talaj szintje. Ha a fát a megfelelő vízelvezetés érdekében dombra ülteti, ügyelnie kell arra, hogy a fa töve mindig a talajszint felett legyen. A fa tövének nem szabad a környező talajszintnél lejjebb lennie, különben a törzs körül összegyűlik a víz, ami rothadáshoz vezethet.
- Ha fűbe ülteti a fát, távolítsa el a gyepszőnyeget. Távolítsa el a felszíni növényzetet egy lapáttal vagy kapával és gereblyével, majd egy lapos lapáttal emelje le a legfelső réteget. Ha olyan kialakult ágyásba ültet, amely már tartalmaz egy réteg mulcsot, a gödör kiásása előtt távolítsa el a mulcsot az ültetés helyéről.
- Fektessen le egy ponyvát vagy egy fóliát, ahol összegyűjtheti a kiásott földet, hogy az ültetőgödör körül, különösen a gyepen ne legyen rendetlenség és sár.
- Ássa ki az ültetőgödröt. A lyukat alakítsa a megfelelő formára, a gödör középen legyen a legmélyebb. Lazítsa fel a gödör oldalát, hogy az oldalirányba kúszó gyökerek könnyebben át tudják törni a talaj alsóbb rétegeit.
- Készítse elő a fa gyökereit az ültetésre. Ha a fa csupasz gyökerű, vágja vissza az egészséges szövetig a betegség által károsodott vagy megfeketedett gyökereket. Vágja vissza azokat a hosszúkás gyökereket is, amelyek nem férnek el kényelmesen a gödörben. Lapátoljon némi termőföldet a gödörbe, hogy ezáltal egy kisebb halmot hozzon létre, amelyen a gyökerek szépen elteríthetők. Halmozzon annyi földet a gyökerekre, amennyivel a növényt stabilizálja. Ha a fa konténerben élt eddig, csúsztassa ki a cserépből. Óvatosan válassza szét és egyengesse ki azokat a gyökereket, amelyek már kinőtték a cserepet, és emiatt kénytelenek voltak körkörösen növekedni. Vágja vissza a túl hosszú gyökereket. Lazítsa meg a nagyobb gyökereket, és szedje ki közülük a kisebbeket. Ha a fa földlabdája gömbölyű alakú, csúsztassa be az előkészített gödörbe, ügyelve arra, hogy a földlabda egyben maradjon. Vágja el a zsákvásznat összekötő zsinórt a fa tövénél, és hámozza le a földlabdáról. A természetes zsákvászon lebomlik, így nem jelent problémát, ha néhány kisebb darab a lyukban marad. A szintetikus anyagokból készült zsákok azonban megfojthatják a fát, ezért ha ilyenbe csomagolták a földlabdát, azt mindenképp vágja le, vagy a lehető legtöbbet távolítson el belőle anélkül, hogy a földlabdát összetörné.
- Töltse fel földdel az ültetőgödröt a fa körül. Egy bottal vagy az ujjaival dolgozza be a földet a gyökerek közé. A földet nem szabad túlzottan betömöríteni, mivel az megnehezítheti a gyökerek számára a növekedést, de arra is ügyelni kell, hogy ne maradjanak levegős üregek a gyökerek és a föld között. Amikor az ültetőgödröt már körülbelül félig feltöltötte földdel, óvatosan locsolja meg vízzel, hogy a talaj leülepedjen. Várja meg, amíg a víz beszívódik, majd folytassa a feltöltést.
- Mulcsozzon. Miután befejezte a feltöltést, a terítsen a törzs köré, a talajra legalább 6-8 cm vastag rétegben mulcsot vagy szalmát. Ez egy természetes szigetelő réteget jelent a fa gyökereinek, amitől azok az ősz folyamán védettebben növekedhetnek, de megakadályozza a talaj átfagyását és az olvadás következtében fellépő károsodást. Vegye figyelembe azonban, hogy a mulcs koronarothadást okozhat. Ennek elkerülése érdekében a törzs közvetlen közelébe soha ne szórjon mulcsot, hagyjon ki legalább egy arasznyi területet. Védje a törzseket a mulcsban időnként áttelelő rágcsálóktól egy 0,5 cm vastagságú hálós vászonból készült hengerrel, vagy tekerje be őket erre a célra készült védőszalaggal. (Ne feledje, hogy ezeket tavasszal el kell távolítani; mivel a törzsre tekert szalagok nyáron remek otthont nyújtanak a rovaroknak).
- Szükség esetén támassza meg a facsemetéjét. A 3 méter magas vagy annál magasabb növényeket, illetve a szeles helyen lévő fákat egy évig meg kell támasztani, amíg a gyökereik stabilan meg nem kapaszkodnak a talajban. Használjon puha anyagot vagy párnázott drótot ott, ahol a támasz a törzshöz ér.
- Alaposan öntözze meg a fát. Lassan áztassa fel a fa alatti talajrétegeket. A vegetációs időszak végéig öntözze a fát, nagyobb fák esetében pedig még tovább. Tartsa gyommentesen a mulcsozott területet, és eztán évről évre pótolja a mulcsot.
A cikket fordította: Ordódy Eszter
