Házikert

Spárga termesztése: kisokos

Agrofórum Online

A kora tavasz egyik legelső, szemet gyönyörködtető látványát a kertünkben nevelt spárga nyújtja. A spárga évelő növény, így ha egyszer meghonosodik, a zsenge hajtásai évről évre visszatérnek, ráadásul szeldelt lombja mutatós dísznövény.

Az alábbiakból megtudhatja, miként termeszthető a spárga – az ültetéstől a betakarításig.

A spárgáról

A spárga a legtöbb mérsékelt égövi zónában termeszthető, de a hűvösebb, hosszabb telekkel járó területeken jobban fejlődik. A spárga ehető része a sípja, vagyis a zsenge hajtása, amely akkor bújik elő a földből, amikor a talaj hőmérséklete tavasszal 10 °C fölé emelkedik.

A legfontosabb, amit a spárgáról tudni kell az, hogy sípjait az első néhány (3-4) évben nem szabad begyűjteni (mert azzal meggyengítenénk a növény gyökérzetét). Ezek az évek a növény meghonosodásáról kell, hogy szóljanak, mielőtt elkezdenénk „hasznot húzni belőle”. A türelem azonban szó szerint meghozza a gyümölcsét, mivel a spárgaágyások eztán 15, 20, néha akár 30 évig is termést hozhatnak ugyanazon a helyen.

Mivel a spárga ilyen sokáig termőképes marad, fontos, hogy a lehető legjobb fajtát válasszuk. Amennyiben első ízben ültetünk spárgát, legalább 5-10 gyöktörzset érdemes vásárolni, amelyeket 10-15 cm mélyen a földbe, és 2 arasznyi távolságra (kb. 40 centire) kell elültetni egymástól.

Mennyi ideig tart az érési idő?

Amint az a fentiekből is kiderült, az újonnan ültetett spárga gyöktörzseknek 2-3 évbe is beletelhet, mire megerősödnek annyira, hogy begyűjthető termést hozzanak, ezért sok türelemre van szükségünk a nevelésükhöz. Később azonban, amikor már megerősödött, a spárga akár évtizedekig is termőképes lehet!

A spárga meglehetősen gyorsan növő növény, ami tavasszal heteken keresztül akár naponta kétszer is új hajtásokat hoz. A növény tavasszal és kora nyáron kb. 220 gramm spárga sípot termel kb. egy harminc centis területen minden egyes sorban, így mindenképpen megéri kivárni a növény kifejlődését.

Spárga termesztése, Ültetése

Mivel a spárga évelő növény, amely évről évre ugyanazon a helyen terem, fontos, hogy optimális területet válasszunk számára, ahol jól fog fejlődni.

  • Olyan helyet keressünk, amely teljes (6-8 órányi közvetlen) napfényt kap.
  • Az ágyást a kert szélén alakítsuk ki, ahol a spárgáinkat nem zavarja majd más növények ültetése vagy gondozása.
  • Gondoskodjunk a termékeny, mély, jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajról, amiben sosem pang a víz, a spárga ugyanis nem szereti, ha a gyökerei túlságosan nedves közegben vannak. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre jó vízelvezetésű talaj, érdemes megfontolni a spárga termesztése lehetőséget magaságyásban.
  • A spárga a semleges vagy enyhén savanyú (kb. 6,5 pH-értékű) talajban fejlődik jól.
    Távolítsunk el minden gyomot az ültetési helyről, ássuk fel a talajt (40-50 cm mélyen), és dolgozzunk bele komposztot, jó minőségű humuszt és istálló trágyát.
  • A talajt 30-40 cm mélyen kell fellazítani, hogy a növény gyökerei megfelelően fejlődhessenek, és ne zavarják kövek, rögök vagy más akadályok.
Spárga termesztése

Mikor ültessük a spárgát?

  • A spárga gyöktörzseket kora tavasszal ültessük el, amint a talaj megmunkálható. Sok kertész nagyjából akkor ülteti el a spárgáját, amikor a burgonya a földbe kerül.
  • A spárgát általában egyéves növényekből, az ún. „gyöktörzsekből” nevelik, de magról is lehet termeszteni. A gyöktörzsek ültetésével azonban egyéves fáradságos gyomlálást spórolunk meg, és egy picit felgyorsítjuk a termesztés folyamatát.
  • Néhány fajta, mint például a lilás árnyalatú sípokat hozó „Purple Passion” és a ‘„Sweet Purple” hibrid magról is termeszthető. A magokat tavasszal kezdjük el csíráztatni beltérben, és 12-14 hetes korukban, közvetlenül az utolsó tavaszi fagy után ültessük ki a kertbe.
  • A magokat vetés előtt legalább 24 órán át áztassuk vízben.
  • A magokat magvető földbe vagy csíráztató tőzeg edényekbe vethetjük.
  • Amint a növények elérik a 30 centis magasságot, egy hétig tartsuk őket a szabadban.
  • Az utolsó tavaszi fagyok után ültessük át a fiatal növényeket egy ideiglenes kerti ágyásba. Miután ősszel beérnek, azonosítsuk a bogyó nélküli hímivarú növényeket, és ültessük át őket az állandó ültetési helyre, ahonnan eltávolítjuk a kevésbé termékeny nőivarú növényeket.

Hogyan kell spárgát ültetni?

  • A gyöktörzseket mélyen ültessük el, hogy megvédjük őket a gyomirtástól.
  • Ássunk egy körülbelül 30-40 cm széles és 15-20 cm mély árkot. Ha egynél több mélyedést ásunk, akkor azokat legalább 90 centiméter távolságra alakítsuk ki egymástól.
  • Ültetés előtt egy kis időre áztassuk be a gyöktörzset langyos vízbe.
  • A mélyedésekbe széttárt gyökerekkel ültessük el a növényeket, egymástól 20-25 cm távolságra, majd bakhátakat kialakítva, töltsük fel fokozatosan földdel a mélyedést.

Kétféle ültetési módszer közül választhatunk: a hagyományos „apránkénti” vagy az egyszerűbb „egyszerre mindent” módszert.

„Apránkénti”- módszer:

Miután a mélyedéseket kiástuk és a gyöktörzseket elhelyeztük, fedjük be őket komposzttal és termőtalajjal, a növényt ezáltal 5 centiméter mélyre temetve. Öntözzük meg alaposan. Ahogy az idő előrehaladtával a sípok 5-6 cm magasra nőnek, adjunk még 5 centiméternyi földet az árkokhoz, ügyelve arra, hogy a sípokat ne temessük el teljesen. Amint a sípok ismét átnőnek a talajrétegen, adjunk hozzá további 5 centiméternyi földet. Ismételjük ezt a folyamatot addig, amíg a mélyedés a talajszintig fel nem töltődik. Attól függően, hogy milyen mélyre ástuk az árkot, a szezon alatt még 1-2 alkalommal kell földet hozzáadnunk.

Miután teljesen feltöltöttük az árkot, kissé halmozzuk fel a talajt, hogy megakadályozzuk a víz összegyűlését a fejlődő hajtások körül.

„Mindent egyszerre”- módszer:

Egyes kertészek egyszerűen egyszerre töltik fel az árkokat földdel és komposzttal. Bár úgy gondolják, hogy a hagyományos módszer összességében erősebb növényeket eredményez, a kertészek a legtöbbször nem tapasztalnak semmilyen problémát a „mindent egyszerre”- módszerrel kapcsolatban sem. Amíg a talaj kellőképpen laza, a hajtásoknak nem okoz gondot a felszínre törés.

A spárga gondozása

  • Miután az árkot feltöltöttük, célszerű egy 10-15 cm vastag mulcsréteggel befedni.
  • A spárga esetében a legnagyobb problémát az első két évben a gyomok kezelése jelenti. A spárga gyökereit nem szabad megbolygatni, ezért a gyomokat óvatosan, kézzel kell kihúzni, ügyelve arra, hogy mindez a spárga gyökereit ne zavarja meg. A gyomok a spárga növekedésével egyenesen arányosan egyre kevésbé jelentenek majd problémát.
  • Mulcsozzuk a növényt komposzttal vagy fűnyesedékkel, hogy segítsünk megtartani a talajnedvességet és csökkenteni a gyomok növekedését.
  • Az ültetést követő első 2 évben a spárga közepes, jó vízellátottságot igényel. Ha nem kap elegendő mennyiségű csapadékot, valószínűleg öntözni kell. Amennyiben módunkban áll, használjunk csepegtetőt.
  • A spárga folyamatos tápanyag-ellátás mellett fejlődik igazán hatékonyan, ezért fontoljuk meg a trágyázás lehetőségét a vegetációs időszakban. Kövessük a termék címkéjén található utasításokat.

Betakarítás előtt

  • Az első vagy második évben ne szedjük le a spárga sípjait (a növénynek időre van szüksége, hogy megerősítse a gyökérzetét), késő ősszel azonban vágjuk le az elhalt lombozatot, és komposzttal szórjuk be a földet a növény körül.
  • A második évben tavasszal és kora ősszel komposztáljuk a növényt, és késő ősszel vágjuk le az elhalt hajtásokat. Rendszeresen mulcsozzunk.
  • A harmadik évben az ágyásnak már értékelhető termést kell hoznia, így a szezon során elkezdhetjük óvatosan begyűjteni a spárgát.

A spárga átültetése

Amennyiben a spárgát át kell ültetnünk, kora tavasszal, amikor a növényeink nyugalmi állapotban vannak, vagy késő ősszel, az első őszi fagyok előtt (a lombozat visszavágása után) ültessük át őket. A gyöktörzseket ássuk ki és nagyon óvatosan emeljük ki kerti villával, hogy ne sértsük meg a gyökereket. Osszuk szét a csomókat két vagy több részre. Öntözzük meg az átültetett növényeket. A következő évben ne gyűjtsük be a sípokat túl sűrűn.

Spárga termesztése

AJÁNLOTT FAJTÁK

A spárgatövek hímivarúak, vagy nőivarúak. A nőivarú növények bogyókat termelnek; a hímivarú növények nem fordítanak energiát erre, így akár háromszor termőképesebbek lehetnek, mint a nőivarú növények. Emiatt a kertészek gyakran a hímivarú spárganövények termesztését részesítik előnyben.

  • A keményebb fagyokkal járó hidegebb területeken a kertészek szélesebb választékot találnak az ilyen éghajlatra ajánlott fajtákból, így például a „Jersey Giant”-ot, a „Jersey King”-et és a „Jersey Knight” -ot. A „Mary Washington” és a „Martha Washington” régebbi fajták, amelyek nőivarú növényeket hoznak, ezáltal nem olyan termőképesek, mint a hímivarú társaik.
  • Hidegebb éghajlaton a „Guelph Millennium” és más későn termő fajták többnyire megmenekülnek a tavaszi fagyoktól.
  • Melegebb éghajlaton az olyan korai és hőtűrő fajták, mint például az „Apollo” és az „UC–157”, még a nyári hőség megérkezése előtt jól teremnek.
  • A fehér vagy halványító spárga nem egy külön fajta, hanem bakhát alatt növő spárga, amelynek hajtásaiban napfény hiányában nem fejlődik klorofill. A fehér spárga kissé édesebb ízű, de kevesebb rostot tartalmaz, mint a zöld spárga.
  • A lila spárgát úgy nemesítik, hogy lila színű legyen, de főzéskor zöldre színeződjön. A lila fajták általában vastagabbak, de kisebb a sípjuk. A „Purple Passion” ízletes, de nem teljesen hímivarú fajta.

Fehér spárga

Begyűjtés

  • Az első évben és a második évben lehetőleg hagyjuk ki a betakarítást. Ideális esetben várjunk három vegetációs időszakot a begyűjtéssel, hogy a spárgasípok teljesen beérjenek.
  • Fiatal növények esetén a szezon 2-3 hétig is eltarthat. A beérett növények azonban hosszabb ideig – akár 8 hétig is – teremhetnek.
  • Minden második nap ellenőrizzük a növényt a szedésre kész sípok végett. A spárga hajtásai gyorsan nőnek, és túlságosan megfásodhatnak, mielőtt észrevennénk! Amint a spárga lándzsája elkezd kinyílni és lombosodni, már túl kemény a fogyasztásra.
  • Akkor vágjuk le a sípokat, amikor azok elérik a 20-25 cm magasságot és az 1,2- 2 cm közötti vastagságot (ne feledjük, hogy a fiatalabb, vékonyabb sípok zsengébbek lesznek, ezért igény szerint gyűjtsük be őket).
  • A spárga begyűjtését a következőképpen végezzük el: egy éles késsel vagy ollóval egyszerűen vágjuk le a sípokat a talaj szintjén.
  • Akkor hagyjuk abba a spárga begyűjtését, amikor a sípok átmérője ceruza méretűre csökken.
  • A betakarítás után kora nyáron trágyázzuk meg a spárgát. Kiegyensúlyozott szerves trágyával tápoldatozhatunk, vagy a könnyen bomló mulcs fölé még egy centiméternyi gazdag, gyommentes komposztot szórhatunk.
  • Nyáron NE vágjuk le a megmaradt hajtásokat, mert ezzel könnyen tönkretehetjük a spárgaágyásunkat. Hagyjuk, hogy a lombozat növekedjen és beérjen; ez nyújtja majd a tápanyagokat a következő évi spárgatermesztéshez. Mindig hagyjunk legalább két-három sípot a növényen a vegetációs időszak alatt.
  • Csak azután vágjuk vissza a növényt, amikor a lombozat már elhalt és barnára vagy sárgára színeződött. Ez általában a tél elején, több kemény fagy után következik be. A lombozatot ekkor vágjuk vissza a földig.
  • Trágyázzuk meg az ágyást egy 3 centiméteres réteg gazdag, gyommentes komposzttal vagy trágyával, amelyet 8 centiméternyi szalmával, korhadt fűrészporral vagy más gyommentes mulccsal fedünk le. Tavasszal a tiszta sípok át fognak törni a mulcson.

Hogyan tároljuk a spárgát?

A zöldség cukortartalmának megőrzése érdekében a frissen levágott spárgákat azonnal tegyük hideg vízbe. A spárga szedés után nem áll el túl sokáig, ezért a betakarítástól számított két-három napon belül mindenképpen fogyasszuk el.

Spárgák

A tároláshoz a spárgákat kössük össze, a szárvégeket tekerjük nedves papírtörlőbe, és tegyük az így elkészült köteget egy műanyag zacskóba. Tároljuk a hűtőszekrény frissen tartó, növényes fiókjában. Ha van elég hely a hűtőszekrényben, a spárgát úgy is eltehetjük, hogy a köteget egy bögre friss vízbe állítjuk.

Érdekességek

  • Egy csipetnyi szódabikarbóna a főzővízbe téve élénkebb zöld színt varázsol a babnak, a spenótnak és a spárgának.
  • Csészénként mindössze 40 kalóriát tartalmaz, miközben ásványianyag- és vitamintartalma miatt roppant egészséges.

BETEGSÉGEK

A spárgaágyásban az egyik legnagyobb gondot a gyomok jelentik, ezért tavasszal és kora nyáron rendszeresen kézzel kell gyomlálni. Csak finoman szabad kihúzni a gyomokat, hogy elkerüljük a mellettük fejlődő spárga gyökereinek károsodását. Nyáron a szalma alkalmazása hatékonyan segíthet a gyomok visszaszorításában.

Spárga kártevők és betegségek

  • Spárgabogár: A hajtások a bogarak károkozása következtében megbarnulnak és horog alakban meghajlanak.
    Ellenőrzés/Megelőzés: lombtalanítás. A bogarakat kézzel távolítsuk el; illetve ősszel semmisítsük meg azokat a növényi részeket, amelyeken tojások és ürülék látható.
  • Spárgarozsda: A fejlődő hajtásokon a halványzöld foltok sárga/narancsszínű koncentrikus gyűrűkké válnak; nyáron vörösesbarna hólyagok jelennek meg, ezek rozsdaszínű spórákat bocsátanak ki, amelyek feketévé válnak; barna lombozatot, lombhullást; csökkent életerőt eredményeznek.
    Ellenőrzés/Megelőzés: A gombás betegség terjedéséhez nedvességre van szükség ezért kerüljük a túlöntözést a töveknél vagy a lombozatnál. A fertőzött növényi részeket semmisítsük meg; válasszunk ellenálló fajtákat; biztosítsunk megfelelő szellőzést; ne ültessünk új növényeket a közelben.
  • Vágóféreg: A jelen lévő kártevők hervadást eredményeznek, mivel a fiatal hajtások szárát közvetlenül a talajszint felett rágják el.
    Ellenőrzés/Megelőzés: Figyeljük a vágóférgeket és kézzel távolítsuk el őket; semmisítsük meg a kihúzott gyomokat és a növényi hulladékot.
  • Fusarium / Spárgaszár-betegség: Ez a gombás fertőzés sárga, satnya, fonnyadt lombozatot eredményez; vörösesbarna foltok jelennek meg az alsó szárakon, lombozaton vagy gyökérzeten; elrothadnak a sípok.
    Ellenőrzés/Megelőzés: A fertőzött növényeket el kell pusztítani; több mint 5 évig kerüljük az új spárga ültetését a fertőzött hely közelébe; válasszunk ellenálló fajtákat; fertőtlenítsük a szerszámokat a betegség terjedésének megelőzése érdekében; kerüljük a túlzott betakarítást.

A cikket fordította: Ordódy Eszter

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Így tartsuk tisztán a szobanövényeink leveleit!

2024. december 17. 11:10

A szobanövények leveleinek tisztítása azért fontos, mert a rajtuk felhalmozódó por, zsír, vízkő vagy egyéb szennyeződés gátolhatja a növények létfontosságú folyamatait.

A legjobb talajtakaró mixek, és amit tudni érdemes róluk

2024. december 17. 05:40

A legjobb talajtakaró mixek témáját hoztam most, melyekről már saját tapasztalatok alapján tudom elmondani a legfontosabb információkat.

Így ne vásároljon növényt, ha jót akar magának és a kertnek!

2024. december 16. 13:40

A megfelelő növény kiválasztása nemcsak esztétikai kérdés, hanem a sikeres kertészkedés alapja is. Nézzünk 8 hasznos tippet a választáshoz!

Cserepes növények, amelyek túlélik a telet odakint

2024. december 16. 09:40

Télen is örömét lelheti a kinti zöld növényekben. Vannak olyan cserjék, virágok és fűszernövények, amelyek ellenállnak a hidegnek.

Hogyan termesszünk sárgarépát a magvetéstől a betakarításig?

2022. június 27. 16:34

Gyakorlati tippjeink segítségével megtanulhatja, hogyan termesszen és takarítson be sárgarépát

Gyakori gond az öntözés során a szórófejek eltömődése

2019. július 2. 07:37

Az öntözési technika fejlődése, a precíziós öntözés, egyre szigorúbb követelményeket támaszt a vízminőséggel szemben. Pontos víz- és tápoldat-adagolásnál használatos szórófejek és csepegtető testek rendkívül érzékenyek a vízminőségre, gyorsan eldugulnak, használhatatlanná válnak.

Vetőmagkezelési eljárások a zöldségtermesztésben

2020. február 10. 04:36

Az utóbbi években egyre több csávázásra használható hatóanyag engedélye került megszüntetésre, így nagyon leszűkült a felhasználható hatóanyagok köre.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.