A kora tavasz egyik legelső, szemet gyönyörködtető látványát a kertünkben nevelt spárga nyújtja. A spárga évelő növény, így ha egyszer meghonosodik, a zsenge hajtásai évről évre visszatérnek, ráadásul szeldelt lombja mutatós dísznövény.
Az alábbiakból megtudhatja, miként termeszthető a spárga – az ültetéstől a betakarításig.
A spárgáról
A spárga a legtöbb mérsékelt égövi zónában termeszthető, de a hűvösebb, hosszabb telekkel járó területeken jobban fejlődik. A spárga ehető része a sípja, vagyis a zsenge hajtása, amely akkor bújik elő a földből, amikor a talaj hőmérséklete tavasszal 10 °C fölé emelkedik.
A legfontosabb, amit a spárgáról tudni kell az, hogy sípjait az első néhány (3-4) évben nem szabad begyűjteni (mert azzal meggyengítenénk a növény gyökérzetét). Ezek az évek a növény meghonosodásáról kell, hogy szóljanak, mielőtt elkezdenénk „hasznot húzni belőle”. A türelem azonban szó szerint meghozza a gyümölcsét, mivel a spárgaágyások eztán 15, 20, néha akár 30 évig is termést hozhatnak ugyanazon a helyen.
Mivel a spárga ilyen sokáig termőképes marad, fontos, hogy a lehető legjobb fajtát válasszuk. Amennyiben első ízben ültetünk spárgát, legalább 5-10 gyöktörzset érdemes vásárolni, amelyeket 10-15 cm mélyen a földbe, és 2 arasznyi távolságra (kb. 40 centire) kell elültetni egymástól.
Mennyi ideig tart az érési idő?
Amint az a fentiekből is kiderült, az újonnan ültetett spárga gyöktörzseknek 2-3 évbe is beletelhet, mire megerősödnek annyira, hogy begyűjthető termést hozzanak, ezért sok türelemre van szükségünk a nevelésükhöz. Később azonban, amikor már megerősödött, a spárga akár évtizedekig is termőképes lehet!
A spárga meglehetősen gyorsan növő növény, ami tavasszal heteken keresztül akár naponta kétszer is új hajtásokat hoz. A növény tavasszal és kora nyáron kb. 220 gramm spárga sípot termel kb. egy harminc centis területen minden egyes sorban, így mindenképpen megéri kivárni a növény kifejlődését.
Spárga termesztése, Ültetése
Mivel a spárga évelő növény, amely évről évre ugyanazon a helyen terem, fontos, hogy optimális területet válasszunk számára, ahol jól fog fejlődni.
- Olyan helyet keressünk, amely teljes (6-8 órányi közvetlen) napfényt kap.
- Az ágyást a kert szélén alakítsuk ki, ahol a spárgáinkat nem zavarja majd más növények ültetése vagy gondozása.
- Gondoskodjunk a termékeny, mély, jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajról, amiben sosem pang a víz, a spárga ugyanis nem szereti, ha a gyökerei túlságosan nedves közegben vannak. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre jó vízelvezetésű talaj, érdemes megfontolni a spárga termesztése lehetőséget magaságyásban.
- A spárga a semleges vagy enyhén savanyú (kb. 6,5 pH-értékű) talajban fejlődik jól.
Távolítsunk el minden gyomot az ültetési helyről, ássuk fel a talajt (40-50 cm mélyen), és dolgozzunk bele komposztot, jó minőségű humuszt és istálló trágyát. - A talajt 30-40 cm mélyen kell fellazítani, hogy a növény gyökerei megfelelően fejlődhessenek, és ne zavarják kövek, rögök vagy más akadályok.
Mikor ültessük a spárgát?
- A spárga gyöktörzseket kora tavasszal ültessük el, amint a talaj megmunkálható. Sok kertész nagyjából akkor ülteti el a spárgáját, amikor a burgonya a földbe kerül.
- A spárgát általában egyéves növényekből, az ún. „gyöktörzsekből” nevelik, de magról is lehet termeszteni. A gyöktörzsek ültetésével azonban egyéves fáradságos gyomlálást spórolunk meg, és egy picit felgyorsítjuk a termesztés folyamatát.
- Néhány fajta, mint például a lilás árnyalatú sípokat hozó „Purple Passion” és a ‘„Sweet Purple” hibrid magról is termeszthető. A magokat tavasszal kezdjük el csíráztatni beltérben, és 12-14 hetes korukban, közvetlenül az utolsó tavaszi fagy után ültessük ki a kertbe.
- A magokat vetés előtt legalább 24 órán át áztassuk vízben.
- A magokat magvető földbe vagy csíráztató tőzeg edényekbe vethetjük.
- Amint a növények elérik a 30 centis magasságot, egy hétig tartsuk őket a szabadban.
- Az utolsó tavaszi fagyok után ültessük át a fiatal növényeket egy ideiglenes kerti ágyásba. Miután ősszel beérnek, azonosítsuk a bogyó nélküli hímivarú növényeket, és ültessük át őket az állandó ültetési helyre, ahonnan eltávolítjuk a kevésbé termékeny nőivarú növényeket.
Hogyan kell spárgát ültetni?
- A gyöktörzseket mélyen ültessük el, hogy megvédjük őket a gyomirtástól.
- Ássunk egy körülbelül 30-40 cm széles és 15-20 cm mély árkot. Ha egynél több mélyedést ásunk, akkor azokat legalább 90 centiméter távolságra alakítsuk ki egymástól.
- Ültetés előtt egy kis időre áztassuk be a gyöktörzset langyos vízbe.
- A mélyedésekbe széttárt gyökerekkel ültessük el a növényeket, egymástól 20-25 cm távolságra, majd bakhátakat kialakítva, töltsük fel fokozatosan földdel a mélyedést.
Kétféle ültetési módszer közül választhatunk: a hagyományos „apránkénti” vagy az egyszerűbb „egyszerre mindent” módszert.
„Apránkénti”- módszer:
Miután a mélyedéseket kiástuk és a gyöktörzseket elhelyeztük, fedjük be őket komposzttal és termőtalajjal, a növényt ezáltal 5 centiméter mélyre temetve. Öntözzük meg alaposan. Ahogy az idő előrehaladtával a sípok 5-6 cm magasra nőnek, adjunk még 5 centiméternyi földet az árkokhoz, ügyelve arra, hogy a sípokat ne temessük el teljesen. Amint a sípok ismét átnőnek a talajrétegen, adjunk hozzá további 5 centiméternyi földet. Ismételjük ezt a folyamatot addig, amíg a mélyedés a talajszintig fel nem töltődik. Attól függően, hogy milyen mélyre ástuk az árkot, a szezon alatt még 1-2 alkalommal kell földet hozzáadnunk.
Miután teljesen feltöltöttük az árkot, kissé halmozzuk fel a talajt, hogy megakadályozzuk a víz összegyűlését a fejlődő hajtások körül.
„Mindent egyszerre”- módszer:
Egyes kertészek egyszerűen egyszerre töltik fel az árkokat földdel és komposzttal. Bár úgy gondolják, hogy a hagyományos módszer összességében erősebb növényeket eredményez, a kertészek a legtöbbször nem tapasztalnak semmilyen problémát a „mindent egyszerre”- módszerrel kapcsolatban sem. Amíg a talaj kellőképpen laza, a hajtásoknak nem okoz gondot a felszínre törés.
A spárga gondozása
- Miután az árkot feltöltöttük, célszerű egy 10-15 cm vastag mulcsréteggel befedni.
- A spárga esetében a legnagyobb problémát az első két évben a gyomok kezelése jelenti. A spárga gyökereit nem szabad megbolygatni, ezért a gyomokat óvatosan, kézzel kell kihúzni, ügyelve arra, hogy mindez a spárga gyökereit ne zavarja meg. A gyomok a spárga növekedésével egyenesen arányosan egyre kevésbé jelentenek majd problémát.
- Mulcsozzuk a növényt komposzttal vagy fűnyesedékkel, hogy segítsünk megtartani a talajnedvességet és csökkenteni a gyomok növekedését.
- Az ültetést követő első 2 évben a spárga közepes, jó vízellátottságot igényel. Ha nem kap elegendő mennyiségű csapadékot, valószínűleg öntözni kell. Amennyiben módunkban áll, használjunk csepegtetőt.
- A spárga folyamatos tápanyag-ellátás mellett fejlődik igazán hatékonyan, ezért fontoljuk meg a trágyázás lehetőségét a vegetációs időszakban. Kövessük a termék címkéjén található utasításokat.
Betakarítás előtt
- Az első vagy második évben ne szedjük le a spárga sípjait (a növénynek időre van szüksége, hogy megerősítse a gyökérzetét), késő ősszel azonban vágjuk le az elhalt lombozatot, és komposzttal szórjuk be a földet a növény körül.
- A második évben tavasszal és kora ősszel komposztáljuk a növényt, és késő ősszel vágjuk le az elhalt hajtásokat. Rendszeresen mulcsozzunk.
- A harmadik évben az ágyásnak már értékelhető termést kell hoznia, így a szezon során elkezdhetjük óvatosan begyűjteni a spárgát.
A spárga átültetése
Amennyiben a spárgát át kell ültetnünk, kora tavasszal, amikor a növényeink nyugalmi állapotban vannak, vagy késő ősszel, az első őszi fagyok előtt (a lombozat visszavágása után) ültessük át őket. A gyöktörzseket ássuk ki és nagyon óvatosan emeljük ki kerti villával, hogy ne sértsük meg a gyökereket. Osszuk szét a csomókat két vagy több részre. Öntözzük meg az átültetett növényeket. A következő évben ne gyűjtsük be a sípokat túl sűrűn.
AJÁNLOTT FAJTÁK
A spárgatövek hímivarúak, vagy nőivarúak. A nőivarú növények bogyókat termelnek; a hímivarú növények nem fordítanak energiát erre, így akár háromszor termőképesebbek lehetnek, mint a nőivarú növények. Emiatt a kertészek gyakran a hímivarú spárganövények termesztését részesítik előnyben.
- A keményebb fagyokkal járó hidegebb területeken a kertészek szélesebb választékot találnak az ilyen éghajlatra ajánlott fajtákból, így például a „Jersey Giant”-ot, a „Jersey King”-et és a „Jersey Knight” -ot. A „Mary Washington” és a „Martha Washington” régebbi fajták, amelyek nőivarú növényeket hoznak, ezáltal nem olyan termőképesek, mint a hímivarú társaik.
- Hidegebb éghajlaton a „Guelph Millennium” és más későn termő fajták többnyire megmenekülnek a tavaszi fagyoktól.
- Melegebb éghajlaton az olyan korai és hőtűrő fajták, mint például az „Apollo” és az „UC–157”, még a nyári hőség megérkezése előtt jól teremnek.
- A fehér vagy halványító spárga nem egy külön fajta, hanem bakhát alatt növő spárga, amelynek hajtásaiban napfény hiányában nem fejlődik klorofill. A fehér spárga kissé édesebb ízű, de kevesebb rostot tartalmaz, mint a zöld spárga.
- A lila spárgát úgy nemesítik, hogy lila színű legyen, de főzéskor zöldre színeződjön. A lila fajták általában vastagabbak, de kisebb a sípjuk. A „Purple Passion” ízletes, de nem teljesen hímivarú fajta.
Fehér spárga
Begyűjtés
- Az első évben és a második évben lehetőleg hagyjuk ki a betakarítást. Ideális esetben várjunk három vegetációs időszakot a begyűjtéssel, hogy a spárgasípok teljesen beérjenek.
- Fiatal növények esetén a szezon 2-3 hétig is eltarthat. A beérett növények azonban hosszabb ideig – akár 8 hétig is – teremhetnek.
- Minden második nap ellenőrizzük a növényt a szedésre kész sípok végett. A spárga hajtásai gyorsan nőnek, és túlságosan megfásodhatnak, mielőtt észrevennénk! Amint a spárga lándzsája elkezd kinyílni és lombosodni, már túl kemény a fogyasztásra.
- Akkor vágjuk le a sípokat, amikor azok elérik a 20-25 cm magasságot és az 1,2- 2 cm közötti vastagságot (ne feledjük, hogy a fiatalabb, vékonyabb sípok zsengébbek lesznek, ezért igény szerint gyűjtsük be őket).
- A spárga begyűjtését a következőképpen végezzük el: egy éles késsel vagy ollóval egyszerűen vágjuk le a sípokat a talaj szintjén.
- Akkor hagyjuk abba a spárga begyűjtését, amikor a sípok átmérője ceruza méretűre csökken.
- A betakarítás után kora nyáron trágyázzuk meg a spárgát. Kiegyensúlyozott szerves trágyával tápoldatozhatunk, vagy a könnyen bomló mulcs fölé még egy centiméternyi gazdag, gyommentes komposztot szórhatunk.
- Nyáron NE vágjuk le a megmaradt hajtásokat, mert ezzel könnyen tönkretehetjük a spárgaágyásunkat. Hagyjuk, hogy a lombozat növekedjen és beérjen; ez nyújtja majd a tápanyagokat a következő évi spárgatermesztéshez. Mindig hagyjunk legalább két-három sípot a növényen a vegetációs időszak alatt.
- Csak azután vágjuk vissza a növényt, amikor a lombozat már elhalt és barnára vagy sárgára színeződött. Ez általában a tél elején, több kemény fagy után következik be. A lombozatot ekkor vágjuk vissza a földig.
- Trágyázzuk meg az ágyást egy 3 centiméteres réteg gazdag, gyommentes komposzttal vagy trágyával, amelyet 8 centiméternyi szalmával, korhadt fűrészporral vagy más gyommentes mulccsal fedünk le. Tavasszal a tiszta sípok át fognak törni a mulcson.
Hogyan tároljuk a spárgát?
A zöldség cukortartalmának megőrzése érdekében a frissen levágott spárgákat azonnal tegyük hideg vízbe. A spárga szedés után nem áll el túl sokáig, ezért a betakarítástól számított két-három napon belül mindenképpen fogyasszuk el.
A tároláshoz a spárgákat kössük össze, a szárvégeket tekerjük nedves papírtörlőbe, és tegyük az így elkészült köteget egy műanyag zacskóba. Tároljuk a hűtőszekrény frissen tartó, növényes fiókjában. Ha van elég hely a hűtőszekrényben, a spárgát úgy is eltehetjük, hogy a köteget egy bögre friss vízbe állítjuk.
Érdekességek
- Egy csipetnyi szódabikarbóna a főzővízbe téve élénkebb zöld színt varázsol a babnak, a spenótnak és a spárgának.
- Csészénként mindössze 40 kalóriát tartalmaz, miközben ásványianyag- és vitamintartalma miatt roppant egészséges.
BETEGSÉGEK
A spárgaágyásban az egyik legnagyobb gondot a gyomok jelentik, ezért tavasszal és kora nyáron rendszeresen kézzel kell gyomlálni. Csak finoman szabad kihúzni a gyomokat, hogy elkerüljük a mellettük fejlődő spárga gyökereinek károsodását. Nyáron a szalma alkalmazása hatékonyan segíthet a gyomok visszaszorításában.
Spárga kártevők és betegségek
- Spárgabogár: A hajtások a bogarak károkozása következtében megbarnulnak és horog alakban meghajlanak.
Ellenőrzés/Megelőzés: lombtalanítás. A bogarakat kézzel távolítsuk el; illetve ősszel semmisítsük meg azokat a növényi részeket, amelyeken tojások és ürülék látható. - Spárgarozsda: A fejlődő hajtásokon a halványzöld foltok sárga/narancsszínű koncentrikus gyűrűkké válnak; nyáron vörösesbarna hólyagok jelennek meg, ezek rozsdaszínű spórákat bocsátanak ki, amelyek feketévé válnak; barna lombozatot, lombhullást; csökkent életerőt eredményeznek.
Ellenőrzés/Megelőzés: A gombás betegség terjedéséhez nedvességre van szükség ezért kerüljük a túlöntözést a töveknél vagy a lombozatnál. A fertőzött növényi részeket semmisítsük meg; válasszunk ellenálló fajtákat; biztosítsunk megfelelő szellőzést; ne ültessünk új növényeket a közelben. - Vágóféreg: A jelen lévő kártevők hervadást eredményeznek, mivel a fiatal hajtások szárát közvetlenül a talajszint felett rágják el.
Ellenőrzés/Megelőzés: Figyeljük a vágóférgeket és kézzel távolítsuk el őket; semmisítsük meg a kihúzott gyomokat és a növényi hulladékot. - Fusarium / Spárgaszár-betegség: Ez a gombás fertőzés sárga, satnya, fonnyadt lombozatot eredményez; vörösesbarna foltok jelennek meg az alsó szárakon, lombozaton vagy gyökérzeten; elrothadnak a sípok.
Ellenőrzés/Megelőzés: A fertőzött növényeket el kell pusztítani; több mint 5 évig kerüljük az új spárga ültetését a fertőzött hely közelébe; válasszunk ellenálló fajtákat; fertőtlenítsük a szerszámokat a betegség terjedésének megelőzése érdekében; kerüljük a túlzott betakarítást.
A cikket fordította: Ordódy Eszter