Milyen hatóanyag esetén és milyen időjárási, termesztési körülmények okán ajánlják a termelőknek a folyékony műtrágyák alkalmazását? Szükséges-e a nagyobb körültekintés ezek használatakor? Milyen speciális gépesítési igénye van a kijuttatásnak?
dr. Szabó Balázs, ügyvezető (Dr. Szabó Agrokémiai Kft.):
A folyékony műtrágya fogalma tulajdonképpen három fő termékcsoportot takar, a szuszpenziós, a valódi oldat műtrágyákat és a folyékony ammóniát. Az ammóniáról, tekintve, hogy nincs jelentős hazai alkalmazás nem érdemes szólni. A másik két csoport megítéléséhez elsősorban azt kell tisztázni, hogy mihez képest értékeljük őket és milyen szempontból.
Az értékelés szempontja tekintve, hogy gazdasági tevékenységről van szó az egy hektáron elérhető jövedelem maximalizálása lehet, miközben biztosítjuk a fenntarthatóságot, a környezet védelmét. Ahhoz, hogy a maximumot érjük el egy adott területen, táblarészen, a növényfajta igényeit kell a legmagasabb szinten kiszolgálni, az alábbi tényezők figyelembe vételével:
rakodás, szállítás, tárolás, kijuttatás, hatóanyag összetétel gyors változtathatóság a fajta és a talaj igényeinek megfelelően, munkaművelet megtakarítás, gépesíthetőség, munkaerő igény, ellenőrizhetőség és időjárási hatások. Terjedelmi okokból ezeket a tényezőket nem vizsgálhatjuk részletesen, ezért csak néhány szempont kifejtésére van mód. Ha a Jó Gazda Program keretében általunk gyártott hideg keveréses Sileno műtrágyákhoz viszonyítjuk a folyékony műtrágyákat, akkor világossá válik, hogy miért választottuk ezt a technológiát és nem a folyékony technológiát, annak ellenére, hogy a berendezéseink is megvannak hozzá.
A folyékony technológia egyik nagy korlátja, hogy vízet tartalmat, ezzel jelentős szállítási, tárolási és kijuttatási kapacitásokat köt le. A víz miatt az összes hatóanyag tartalommal könnyebben lehetnek problémák, mint a szilárd műtrágyáknál, miközben fokozza a korróziót. Ahhoz, hogy oldatban vagy szuszpenzióban lehessen tartani a hatóanyagokat, súlyos korlátozásokat kell vállalni a hatóanyagok arányában és milyenségében, ami ellentétes lehet a szakmai követelményekkel. Tárolás során a legkisebb rés is, akár egy egérrágás vagy egy szög is milliós károkat és környezet szennyezést tud okozni az elfolyás miatt.
Természetesen nem hiába emelkedik újabban a folyékony műtrágyák használata, hiszen előnyei is vannak. A rakodás és kitárolás szivattyúkkal, munkaerő takarékosan és kényelmesen oldható meg. Elegánsabb, mint a szilárd műtrágya rakodása porfelhőben, ez azonban kényelmi szempont. nem szakmai. Az egyenletesebb kijuttatás is szempont lehet, de a mai szilárd műtrágya szórókkal összehasonlítva ez ma már nem lényeges.
A szakmai közvéleményben általánosan elterjedt nézet, hogy a folyékony műtrágyák a levélen keresztül is felszívódnak, ezért aszály idején is alkalmasak a termésszint megőrzésére vagy növelésére. Az is felmerült, hogy a nitrogén hatóanyag a felületről könnyen beívódik a talajba, a növény gyorsabban felveszi a talajból, mint a mész-ammonsalétrom ( Pétisó ) típusú műtrágyákat. Sajnos ez nem így van. A MAS műtrágyákban levő nem vízoldható mész, sapkaként védi az NH4-ionból keletkező ammóniát a párolgástól, ezért kisebb a nitrogén veszteség, mint a puszta felületre permetezett NH4 esetében. Ha aszályos az időjárás, akkor a folyékony műtrágya nitrogénje sem tud beívódni a talajba, de a reggeli harmat arra elég, hogy a nitrifikáció meginduljon és a keletkező ammónia a levegőbe kerüljön.
A levélen keresztül felvett hatóanyaggal az a baj, hogy kiszámíthatatlan a hatása. Mivel a növények élettani folyamatai a gyökéren keresztüli tápanyag ellátásra vannak programozva, a levélen keresztül megjelenő hatóanyagok téves jelzéseket, adnak vagy adhatnak a rendszernek, ami szárazságban nitrogén bevitelnél a sztómák megnyitásához vezet és a növény, miután elpárologtatta a még meglévő csekély vízkészletet súlyos depressziót szenved. Természetesen, ha szerencsénk van és közben megjön az eső, mind ez nem következik be, de a rizikó nagy. Ha a szilárd műtrágya szemcse a talajfelszínen van, az nem baj, mert ha nincs csapadék, akkor a fokozott nitrogén ellátás úgy is csak zavart okozna a növényben. A mellékelt képen az látható, hogy az idei aszályos évben nem volt különösebb hatása az UAN oldat kijuttatásnak a repce kondíciójára. Szerintünk a felhasználás növekedését nem a szakmai vagy gazdasági, hanem a kényelmi és sajnos a mezőgazdaságban is előforduló „trendiségi” szempontok befolyásolják.
Összességében a folyékony műtrágyákat csak alapműtrágyaként, bedolgozva javasoljuk vagy kora tavaszi, eső előtti kijuttatásra, ahol az időjárás kevésbé befolyásolja az eredményt.
Lajos Mihály, ügyvezető (Agrofil-SZMI Kft.):
A folyékony műtrágya formák közül a nitrogén oldatok valóban reneszánszukat élik. Egyre többen és egyre szívesebben alkalmazzák ezt a nitrogén formát. Speciális logisztikát igényel ugyan, de a kijuttatáshoz a hagyományos permetezőgép is elegendő. Majd látjuk, hogy a helyenként a helytelen felhasználás egyik alapja éppen ez. A folyékony formát az elmúlt húsz évben egy kevésbé szakmai, mint inkább marketing leganda emelte abba magaslatokba, ahol most találjuk. Természetesen, aki évtizedek óta alkalmazza ezt a formát az pontosan ismeri a nitrogén oldatoknak az előnyeit és azok fizikai korlátait. A kritikai realizmusom tehát elsősorban azok felé irányul, akik még ennek a rögös útnak inkább az elején járnak:
A folyékony forma előnyei és ezen valós előnyök túldimenzionált vadhajtásai:
Nem csak, hogy folyékony, hanem oldat is.
Azonban az oldat gyárilag csak a feloldáshoz szükséges mennyiségű „esőt” tartalmazza, a bemosodáshoz szükségeset nem. Ez a téveszme és az e-köré fonódó legendafüzér a felhasználási növekedésnek a legszélesebb alapja. Látva a szomszédaim évek óta tartó küzdelmét (is) kijelenthetjük, hogy bemosó csapadék nélkül ez sem hatékony. Erre az idei tavasz újra egy tökéletes példa.
Keverhető növényvédőszerekkel:
Ez felhasználói berkekben két problémát is felvet, aminek a jól látható tünete a levél perzselés.
- Különös „népszokás”, hogy a spórolás jegyében az emberi elme a nitrogén oldatok és a növényvédőszerek kombinációjából kémiailag meglehetősen instabil „betyár-koktélokat” állít össze, melynek biológiahatása vetekszik a Napalméval.
- A kombinált kijuttatás rögtön megnyitja a kaput másik probléma „termőre fordulásához” azzal, hogy a két inputcsoport homlokegyenest más kijuttatás technológiát igényel. A nitrogén oldatot durva cseppmérettel (inkább csurgatva, mint permetezve) kell kijuttatni, míg a növényvédőszerek a kielégítő hatásához ettől lényegesen jobb cseppbontást igényelnek. Ez a hiba egyik irányban a perzselés fokozódását, a másik irányban pedig a hatékonyság romlását eredményezi.
Levélen keresztül is felszívódik…:
Igen, a kijuttatott hatóanyag egy csekély töredéke az alkalmazott kémiai forma miatt lombtrágyaként is hasznosul, melynek hatása inkább minőségi, mint mennyiségi. A növények esetében komoly evolúciós vívmány a gyökérzet megjelenése, ezért nem érdemes szembe menni ezzel az évmilliók alatt rögzült morfológiai és növényélettani tulajdonsággal. Az alkamazott technológiánknak arra kell fókuszálnia, hogy stratégiai mennyiségeket a gyökérrel és ne a levéllel akarjunk felvetetni.
Az elmondottakból adódóan a szilárd és folyékony forma alkalmazási előnyei kisebb távolságban vannak egymástól, mint ahogy a mai divat azt a termelői tudatban elhelyezi. A hasznosulási kérdésekben kevésbé döntő tehát az, hogy milyenformát alkalmazzuk. Sokkal nagyobb jelentősége van a kijuttatás jó időzítésének. Erről az alábbi linkeken is olvashatnak:
https://agroforum.hu/szakcikkek/hetiforum/heti-forum-a-gabonak-fejtragyazasa/
