Valószínű, hogy tegnap nem én voltam az egyetlen az országban, aki a hőmérőre pillantva feltette a kérdést: „Meddig tart ez még?”. A választ nem tartalmazza ez a cikk, sőt még a klímaváltozás okaival, következményeivel sem foglalkozunk. Viszont adunk egy javaslatot, hogy hová érdemes a hosszúra nyúlt kánikulában ellátogatni, úgy, hogy a felüdülés mellett érdekes információhoz is jussunk.
Habár egész évben látogatható, de a forró nyári hónapokban kimondottan jó úti cél lehet a Kiskörei Hallépcső, amely – közel sem mellékesen – Közép-Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója.
A halfolyosó biztosítja a kapcsolatot a Tisza-tó és az akár 10 méterrel alacsonyabb vízszintű Tisza folyó között.
A hatalmas szintkülönbség és a vízlépcső zárt zsilipjei megakadályozták a halakat a természetes vándorlásukban a tó és a folyó között, ez pedig azt jelentette, hogy nem fértek hozzá a megfelelő táplálékhoz, telelő-, és ívóhelyekhez.
Mindezek miatt úgy döntöttek a szakemberek, hogy hallépcsőt hoznak létre 2014-ben. A tervekhez, a szándékhoz szükséges forrásokat pedig az Európai Unió biztosította. A Komplex Tisza-tó projekt keretén belül, európai példák alapján épült meg a Kiskörei Hallépcső.
Azt, hogy melyik típusú halátjárót célszerű megvalósítani, a helyi viszonyok határozzák meg. A természetközeli átjárók, nevüknek megfelelően, igyekeznek természetes hatást kelteni, míg a műviek rendszerint betonból épülnek. Ha csak számokkal szeretném bemutatni, hazánk és Közép-Európa leghosszabb hallépcsőjét, akkor az így nézne ki:
1400 méter, 37 lépcső, 10 darab medencesor, több mint 40 halfaj.
Érdemes azonban kicsit többet is beszélni erről az építményről. Tehát a halfolyosó közel 1400 méter, amely zúgókkal, kisebb vízesésekkel tarkított. 10 db természetközeli medencesort alakítottak ki. Az, hogy sikeres volt mindez, jól tükrözi, hogy a felső és az alsó halállomány egyedei megtalálhatóak a medencékben.
Ponty, busa, réti csík és compó mellett a menyhalak és márnák, balin, törpeharcsa, bodorka, veresszárnyú keszeg is előfordul itt.
Ha a hallépcső gátjánál lévő kémlelőablakot felkeressük, és azon átnézünk, akkor túlzás nélkül lenyűgöző a látvány. Ezidáig több, mint 41 halfajt figyeltek meg a Hallépcsőnél, olyanokat, mint a magyar bucó, vágócsík vagy széles durbincs.
Mindez pedig nemcsak a szakemberek számára lehetséges, az ablakokat, illetve a monitoringállomást turisták is felkereshetik. Bár mindenkit biztatok, hogy tegye ezt, de jól tudom, hogy ez nem mindenkinek lehetséges, így számukra a webkamerát ajánlom, amely a Hallépcső élővilágából ad némi ízelítőt:
Ha már webes tartalmakról esik szó, akkor az alábbi videó érthetően, érdekesen foglalja össze azt, amit a Hallépcsőről tudni kell:
Van itt egyéb látnivaló is!
Ha már ott vagyunk Kiskörén, a technika iránt érdeklődőknek vétek lenne kihagyniuk a Kiskörei Vízlépcső részeként megépült, 1974-ben üzembe helyezett Kiskörei Vízerőművet. A létesítmény a 28 Megawatt beépített teljesítményével Magyarország legnagyobb vízerőműve.
Üzemlátogató túra jelentkezés: kiskore.szmg@kotivizig.hu
Azok, akik egyszerűen elhevernének a füves tóparton és csak hűsölni akarnak, azoknak a kiskörei strand nem okoz csalódást. Csúszda, vízi játszótér, napozóstég, röplabda- és focipálya mind megtalálható itt.
A vízre tervezett kiránduláshoz pedig kölcsönözhető, SUP, kenu és kajak is. Borúsabb időjárás esetén remek opció lehet a Köre Kikötőnél kialakított épületkomplexum, amelynek része a két összefordított csónak képét mintázó kilátó. Jó pár kilátó léte erősen megkérdőjelezhető hazánkban, de erre valóban érdemes felkapaszkodni.
