Fellélegezhetnek a magyar búzatermesztők, hiszen jó árakkal kecsegtetik őket idén a feldolgozók. A mennyiség helyett ugyanakkor érdemes lenne most már a minőségre (is) koncentrálnunk, mert az ukránok és oroszok lehagynak bennünket a versenyben.
31. alkalommal tartottak búzatanácskozást a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán május 23-án. Az előadások ezúttal a minőségi termesztés témakörét járták körül. Majd a rendezvény – a szokásoknak megfelelően – gyakorlati bemutatóval zárult a felsőoktatási intézmény Látóképi Kísérleti Telepén.
A szakmai előadások sorát Dr. Lakatos Zoltán nyitotta, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hazai és a nemzetközi búzapiac jelenének és jövőjének felvázolására vállalkozott.
Az ukrán és az orosz búza is beszabadult az európai piacra, ami alapvetően változtatta meg a korábbi helyzetet. Oroszország jelenleg 50 millió tonna búzafelesleggel rendelkezik, és ezzel a mennyiséggel az ukrán exportot akarja »megfojtani«, elsősorban annak korábbi külpiacain, Észak-Afrikában és az arab országokban.
Az ukránok így kénytelenek az európai piacon teríteni, nekünk pedig velük kell versenyezni. A minőség javítása és a gazdaságosabb termelés lehet a megfelelő válaszunk a kihívásra
– vázolta Dr. Lakatos Zoltán. Az általa bemutatott friss adatsorok szerint a 2023/2024-es globális búzatermés valamivel kevesebb lesz, mint az előző esztendőben, a világ egyes részein azonban nagyobb kilengések tapasztalhatók.
Ausztráliában például a súlyos aszály miatt 14,5 millió tonnával kevesebb búza várható, ami 30-40 százalékos terméskiesést jelent. Ugyanakkor meglepetésként Indiában 6,5 millió tonnával több terem, Törökország pedig – amely a világ egyik legnagyobb lisztexportőre, az arab világ fő szállítója – bő 2 millió tonna lisztexporttal számolhat. Ehhez a nemzetközi piacról is vásárol búzát, és a saját termelését is igyekszik növelni.
Az Egyesült Államok is több kenyérgabonát produkál idén, nagyjából 4,4 millió tonnával. A világon tehát nem tapasztalható hiány, bár a globális fogyasztás is nő: a 787 millió tonnás terméssel szemben 811 millió tonnás felhasználásra lehet számítani 2024-ben. Ez meglátszik a készleteken is, 270 millióról 257 millióra esnek vissza, amelynek a fele Kínában található.
Exportra is jut az EU-ból
Az Európai Unióban (kiegészülve az Egyesült Királysággal) tartja magát a termelés volumene, 148 millió tonna búzára számíthat idén a közösség, mégpedig 20 millió tonnás többlettel, amelyből exportra is juthat.
Franciaországban ugyan 3,5-4 millió tonnás visszaeséssel kalkulálnak, viszont Spanyolország meglepetésre már bennünket is megelőz az 5,5 millió tonnás búzatermésével, miközben Magyarország 5,2-5,3 millió tonnás összhozamra számíthat idén.
Mivel kisebb a vetésterület, 943 ezer hektárra csökkent, és kevesebb a tőszám is, én már annak is örülnék, ha valóban meglenne ez a bizonyos bő 5 millió tonnánk
– tette hozzá az elnök-vezérigazgató. A tavalyi 5,9 millió tonnától tehát jelentősen elmaradunk, ami nem csoda, hiszen a búzatermesztés gazdaságossága nem vonzó a gazdák számára. Hajdú-Biharban például (a Hajdú-Gabona Zrt. „fellegvárában”) 56 ezer hektár idén a vetésterület, ami kisebb, mint a napraforgóé. A trend nem újdonság, pár éve fordult meg.
Dr. Lakatos Zoltán egy érdekes összefüggésre is rámutatott. A 2022-es aszályos időben sok helyen kiszántották a kukoricát, a tápanyag így a talajban maradt. A gazdák erre trágyáztak rá aztán 2023-ban, így az ország legjobb minőségű búzája termett Hajdú-Biharban.
30-32-es sikérrel, 14-es fehérjével, 78-80-as hektolitersúllyal jöttek be, de csak B2-es, C-s sütőipari értékkel rendelkeztek
– panaszolta a szakember, aki szerint egyébként az utóbbi pár évben termésátlagban és -minőségben szépen felzárkózott Borsod-Abaúj-Zemplén megye is. Nem véletlenül, ugyanis ma már a csapadék mennyisége egyre inkább meghatározza, hol terem jó kenyérgabona.
Csak intenzív módon
Azt is fontos kiemelni, hogy műtrágya nélkül Magyarországon nem lehet jó búzát termelni. Hiba tehát, hogy most sokan a tápanyag-utánpótláson spórolnak, így próbálják rentábilisabbá tenni a termesztésüket, ám ez már rövid távon visszaüthet.
Hazánkban csak intenzív módon lehet búzát termelni, műtrágyázás és növényvédelem nélkül lehetetlen. Mindennek nyilvánvalóan kisebb termésátlag és gyengébb minőség lesz az eredménye.
A magyar export 3,2-3,3 millió tonnát tesz ki, bár elég alacsony áron adjuk el a terményt – elsősorban Olaszországba, de Szlovéniába és Horvátországba is. A nálunk termelő osztrák cégeken keresztül nagy mennyiség jut Ausztriába is.
Dr. Lakatos Zoltán úgy véli, mintegy 450-470 ezer tonnás búza átmenő készlet fog maradni Magyarországon, és mivel az import is elenyésző (150 ezer tonna körüli), így ezek a tételek nem nyomják majd a búzát, a kalászos ára már nem megy lejjebb.
Májusban a 215 eurós ár még tartja magát, de szeptemberi és decemberi jegyzésre már az 250 eurós árat súrolják, érzékelhető tehát a piacon az emelkedés
– biztatta a gazdákat az elnök-vezérigazgató. Visszaemlékezett arra is, hogy 2021-ben minden idők legmagasabb, 62 ezer forintos induló árát ajánlottak a termelőknek. Ami aztán elindult felfelé, és sokan emiatt még tovább kivártak, akár 180 ezer forintos árban reménykedve.
Eltérítettük a búza értékétől a búza árát, túlértékeltük. Ezt aztán követte a műtrágyák, növényvédő szerek és mezőgépek ára is, 2022-ben így alakult ki a 140 ezer forintos tonnánkénti ár.
A világ legmagasabb búzaárát alakítottuk ki, idevonzottuk a környező országok búzáját, lisztjét is. 2023-ban aztán 130 ezerről elindultunk visszafelé, és visszamentünk 56 ezer forintra.
Nem szabad ilyen nagy amplitúdókat produkálni. Egy idő után már sajnáltam a termelőket, az 56 ezres ár már valóban megalázó, annyiért nem lehet búzát termelni. Mindenkit önmérsékletre kérnék ezúton is, fogadja majd el a visszafogottabb árat is
– mondta a szakember. Úgy véli, ebben a szezonban nem várható 100 ezer forintos búza. A Hajdú-Gabona éves szinten 80 ezer tonnát tervez vásárolni, és Dr. Lakatos Zoltán az előadása idején (május második felében) 72–75 ezer forintos induló árat tartott valószínűnek.
