Növénytermesztés

Az Agropyron glael mint a kenyérbúza lehetséges génforrása

Agrofórum Online

A következő 30 évben a globális népesség várhatóan 25%-kal fog növekedni és megközelíti a 10 milliárd főt. A hagyományos nemesítési megközelítések eddig tápláló, nagy hozamú fajtákat hoztak létre, melyek jelenleg még kielégítik a növekvő populáció táplálékszükségletét. A főbb termények hozamnövekedésének jelenlegi üteme azonban valószínűleg nem lesz elegendő a jövőbeli kereslet kielégítésére.

A nemesítőkre és a kutatókra nyomás nehezedik, hogy olyan új fajtákat hozzanak létre, amelyek nagyobb hozamúak, táplálóbbak, ellenállóbbak a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, valamint az egyre szélsőségesebb időjárást is tolerálják. A kenyérbúza genetikai potenciáljának maximalizálása megköveteli genomja eredetének, szerkezetének és funkciójának megértését, valamint a vadon élő rokonfajokkal való kapcsolatát.

A kenyérbúza génforrásainak jelentősége

Két egymást követő intergenomikus (nemzetségek közötti) hibridizációs és genomduplikációs esemény jellemzi a kenyérbúza evolúcióját. A Triticum urartu (AA) és egy feltételezhetően kihalt diploid, BB genommal rendelkező faj közötti hibridizáció a vad tönkét (T. turgidum ssp. dicoccoides) hozta létre kb. nyolcszázezer évvel ezelőtt.

Fokozatos háziasítási folyamata a Termékeny Félholdban mintegy tízezer évvel ezelőtt kezdődött. A mai termesztett búzát (T. aestivum; BBAADD) az Aegilops tauschii (DD) kecskebúzafajjal történt spontán hibridizáció hozta létre.

A további, különböző kedvező tulajdonságokra történő szelekción alapuló termesztés következtében a kenyérbúza genetikai sokfélesége korlátozott, ellentétben a fajgazdag (Aegilops, Triticum, Hordeum, Secale, Thinopyrum, Agropyron stb.) és változatos genomösszetételű (H, R, J, St, P, V, U, M, C, G stb.) rokonsági körével.

Ez a genetikai sokféleség lehetőséget biztosít a búza diverzitásának növelésére. A termesztett búzafajtákba keresztezéssel átvitt rezisztenciagének (levélrozsda, szárrozsda, lisztharmat) többsége rokon, többnyire vad fajokból származik. Azonban számuk rendkívül csekély a létező rezisztencia-génforrások számához viszonyítva.

Thinopyrum fajok a búzanemesítésben

Nemesítési szempontból olyan értékes tulajdonságokkal rendelkeznek a Thinopyrum nemzetség fajai, mint például a fokozott vitalitás és a széleskörű abiotikus és biotikus stresszrezisztencia.

A görög eredetű szavakból összerakott Thinopyrum elnevezés (thino – tengerpart, pyros – búza) a dűnéken előforduló fajokra utal. Tizenöt évelő faj alkotja a nemzetséget. Szaporodásuk elsősorban vegetatív úton történik, viszont lassú növekedésű tarackjuknak köszönhetően nem invazívak.

Szerepet játszanak a talajerózió megelőzésében, a talaj rehabilitációjában, egyes fajok szikes talajokon csökkentik a sótartalmat a levelükbe történő akkumulációval. Ezek a szárazságtűrő fűfélék élőhelyül és táplálékul szolgálnak a vadvilág számára, főként Európa mediterrán régióiban, Nyugat-Ázsiában, Afrika északi részén és Észak-Amerikában.

A tarackbúzafajok taxonómiája ismétlődő viták témája volt. Ennek köszönhetően számos Thinopyrum faj elnevezésének egy vagy több szinonimája van arra utalva, hogy korábban ezeket a fajokat a botanikusok az Agropyron nemzetségbe sorolták.

A Thinopyrum nemzetségbe tartozó fajok J vagy E genommal rendelkeznek, némelyik St genomot is tartalmaz, és ezek kombinációit. Természetes élőhelyeiken máig megtalálhatók, illetve a világ különböző génbankjaiban elérhetők. A termesztett búza harmadlagos génforrásai közé tartoznak, mivel a búzával közös genommal nem rendelkeznek.

A széles spektrumú abiotikus és biotikus stresszrezisztenciájuknak köszönhetően már a XIX. század végén felvetődött a Triticum és akkor még Agropyron genusba sorolt fajok keresztezésének gondolata.

Napjainkig több fajt sikeresen hibridizáltak a termesztett búzával. A legtöbb esetben ahexaploid Th. intermedium és a dekaploid Th. ponticum fajt használták hasznos tulajdonságaik búzába történő átvitelére, melyek között nagy jelentőséggel bír a levélrozsda- és szárrozsda-rezisztenciagének beépítése a búzába.

Dr. Kruppa Klaudia, dr. Türkösi Edina, dr. Szakács Éva

Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, ELKH, Martonvásár

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. szeptemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Az őszi káposztarepce magyarországi termesztéshanyatlása, és ami a háttérben meghúzódik

2025. április 9. 11:10

A repcéhez kötődő magyarországi termesztési hajlandóság hanyatlása egyértelműen a termelésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre vezethető vissza.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

SAATEN-UNION-szójafajták: több van benne, több marad utána

2022. január 4. 05:36

Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.

Lencsetermesztés: új őszi fajtákkal, kiszámítható piaci viszonyok nélkül

2019. július 16. 08:08

A hazai növénytermesztési szerkezetben – elsősorban nagyfokú ökológiai érzékenységük miatt – a magfehérje pillangósok termesztése háttérbe szorult, az értékesítés biztonsága is alacsony.

A „karcsúsító uborkára” fényes jövő vár a fogyókúrázók körében

2024. május 28. 13:40

A karcsúsító uborka olyan anyagot tartalmaz, amely megakadályozza a cukor zsírrá alakulását. Jól hangzik, ugye? És Kínában már termesztik is.

SAATEN-UNION: kukoricáink 2022-ben is bizonyították kiemelkedő termésstabilitásukat

2023. február 1. 06:34

Hogyan boldogulnak hazai körülmények között a SAATEN-UNION kukoricahibridjei?