Az Agrofórum gabonatermesztéssel foglalkozó, 2021 márciusában megjelent különszámában már írtam - a kollégáinkkal közösen folytatott tesztekre alapozva - a gabonafajták mezo- és mikroelem reakcióiról. Abban az volt a fő tanulság, hogy 7,9 t/ha alatti termőhelyeken a gyökéren keresztül történő mezo- és mikroelem ellátás statisztikailag bizonyíthatóan jelentős terméstöbblettel jár. Most, két kisparcellás kísérlet eredményeit elemezve azt vizsgáljuk, hogy a nitrogén ellátás milyen hatással van a búza termésére.
Az 1968 óta zajló országos műtrágyázási tartamkísérletek és más megfigyelések is arra utalnak, hogy a búza esetében a 120-140 kg/ha feletti nitrogén adagoknak nincs termésnövelő szignifikáns hatásuk. Ez az információ nem okozott különösebb forradalmat a növénytermesztés gyakorlatában. A termelők ma is a saját belátásuk szerint adagolják a nitrogén műtrágyát és valószínűleg hiszik is meg nem is, amit a tartamkísérletek bizonyítanak.
Az EU országok megállapodtak abban, hogy tekintettel a rohamosan terjedő immunbetegségekre (is), a környezetet tisztábbá és élhetőbbé teszik, aminek ipari, közlekedési és mezőgazdasági vonatkozásai is vannak. A mezőgazdasági programot Zöld Megállapodásnak hívják. A lényege a bio termelés növelése és az ipari kemikáliák mezőgazdasági használatának csökkentése. Ez a csökkentés különösen a nitrogénbevitel korlátozására vonatkozik, mivel egyes tagállamokban, például Németországban, akár 80 kg/ha-ral is több nitrogént adnak ki a szántóföldekre, mint amennyit a növények képesek felvenni. Magyarországon a felhasznált nitrogén dózis országos átlagban megfelel a növénytermesztés teljesítményének, de az átlag nagy különbségeket rejt termelőnként és táblán belül is. Van, olyan termelő, akinél 100 kg/ha az átlag, van, ahol a több. A táblákon belül, van, ahol 3 t/ha a búzatermés, van ahol 10 tonna, miközben a nitrogén dózis az egész táblán ugyanaz. Ha növelni szeretnénk a termésátlagokat változatlan nitrogén adagolás mellett, akkor olyan új megoldásokat kell találni, amelyek ezt lehetővé teszik.
Ez azért is fontos, mert a nitrogén árak egy év alatt 370%-ot emelkedtek az ismert okokból. Ez az ár csak a gázárak csökkenésével mérséklődhet. Sajnos nem tudhatjuk mikor éri el ismét az 1 tonna MAS 27% műtrágya ára az 1 tonna búzáét.
2015-ös mérések
Az alábbi kísérletet még 2015-ben végeztük el három ismétlésben.
A cél az volt, hogy megvizsgáljuk milyen hatással van a búzára a nitrogén adag növelése, 10-12 tápelem gyökéren keresztüli tápanyag adagolás mellett. A terület talajvizsgálati eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.
Az alkalmazott mikroelemes műtrágya összetétele a 2. táblázat I. starter sorában található. A starter szót ma a vetőgéppel, a vetéssel egymenetben kijuttatott műtrágyákra használjuk, összetételtől függetlenül. Jelenleg a szó inkább a kijuttatás módjára utal, mint a biológiai hatására. Ebben a cikkben azért használjuk ezt a szót, mert a starter biológiai hatását szeretnénk vele kifejezni. A hatás lényege, hogy az NPK alapműtrágya hatásához hasonlítva jelentősen gyorsítja a növény fejlődését a növény kelésekor vagy nyugalmi fázisát követően. Ebben a kísérletben az alapműtrágya NPK 3×15 volt, 300 kg/ha mennyiségben, ősszel bedolgozva. Tavasszal 200 kg/ha MAS 27% nitrogén műtrágyát kapott a terület. A csapadék mennyisége 250 mm volt január 1. és június vége között.
Márciusban 17, áprilisban 21 mm esett. A talaj erősen savanyú, homokos vályog, gyenge vízmegtartó képességgel. A kontroll összesen 100 kg/ha N hatóanyagot kapott, a többi kezelés adatait az 1. ábra tartalmazza.
Ezen a baloldali tengely mutatja a zöld oszlopok értékét, a szemtermést t/ha-ban. A jobb oldali oszlop a felhasznált nitrogén hatóanyagot kg/ha-ban. Mivel a szemtermés – a kontroll után – növekvő sorrendben van, az világosan látszik, hogy termés nem függött össze a nitrogénfelhasználással. Hiába növeltük a kontroll 100 kg/ha nitrogén adagját 170 és 189 kg/ha szintre, 170 kg/ha szintnél még csökkent is a termés több mint 3%-ot. A 189 kg/ha-os dózis is csak 5,6%-os növekedést eredményezett.
A következő két oszlop 100 kg/ha búza starter (18:5:5) Mm műtrágya és két féle lombtrágya hatását mutatja. Az 1. lombtrágya és a 100 kg/ha búza starter 13% termésnövekedést eredményezett. A 2. lombtrágya kombináció 12%-ot. A lombtrágyákat a közvetlenül a virágzás előtt juttattuk ki.
A 200 kg/ha-os dózis a starterből 15,4% termésnövekedést eredményezett 135 kg/ha nitrogén szinttel, míg a 400 kg/ha, 24,7% -ot, 171 kg/ha nitrogén kijuttatásával.
Az látszik a számokból, hogy önmagában a foszfor, kálium és nitrogén adagolás nem képes jelentős termésnövekedést eredményezni. Ha mezo- és mikroelemeket tartalmazó starterekkel támogatjuk a növény fejlődését, akkor ezek részben kiváltják a nitrogén hatását, részben támogatják a magasabb nitrogén adagok hasznosulását.
Tavalyi eredmények
A következő kísérletet 2020 őszén állítottuk be, különböző starter összetételek és a nitrogén hatás vizsgálatára.
A kísérleti terület adottságai hasonlóak voltak a 2015. évihez (1. táblázat), azzal a különbséggel, hogy itt jobb volt a foszfor- és kálium-ellátottság. Alapműtrágyának ősszel 300 kg/ha NPK 3×15 műtrágyát dolgoztunk be. Tavasszal 200 kg/ha MAS 27%-tel fejtrágyáztunk. A kezeléseket 4 ismétlésben, 120 és 170 kg/ha összes nitrogén hatóanyag mennyiségekkel állítottunk be, hogy fel tudjuk mérni a csökkentett nitrogénszint hatását. A II. számú 13:5:5 starter (2. táblázat) hatását vizsgáltuk február végén, fejtrágyaként történő adagolás mellett, 200 kg/ha dózisban.
Az adatok szerint (2. ábra) a starter nélküli kontroll kezelésnél az 50 kg/ha nitrogén hatóanyag növelés 5% termésnövekedést eredményezett.
A starterrel kezelt parcellákon a kiadott plusz nitrogén hatóanyag csak 0,5% termésnövekedésre volt elég. A 120 kg/ha nitrogén ellátásnál a starter hatása 7,6% volt. A magasabb nitrogén dózisnál a kontroll és a kezelt közötti növekedés azonban csak 3%.
A fehérje tartalomra komplex hatása volt a kezeléseknek. A nitrogén adagolás minimálisan, de csökkentette a fehérjetartalmat. Ennek az lehet az oka, hogy korán adtuk ki a nitrogént és az inkább a szénhidrát képződést támogatta, mint a fehérjéjét. Úgy tűnik a starter kijuttatás 0,4 abszolút százalékkal segíti a fehérjetartalom növekedését.
Az adatok értékelésénél tisztában kell lenni azzal. hogy mind a két terület gyenge vízmegtartó képességű és a csapadék is kevés volt a fontos időszakokban, a bokrosodás, szem kitelítődés fázisaiban. A kihelyezett teszt kísérleteink tapasztalataiból tudjuk, hogy mikroelemes starter fejtrágyákkal 9-11 t/ha-os búzatermések is elérhetőek jobb talajokon.
Azoknak a termelőknek, akik a nitrogén adag növelésében látják a termés emelésének legfontosabb tényezőjét, mindenképpen érdemes visszafogni a nitrogén szintet. Nemcsak az árak vagy a Zöld Megállapodás miatt, hanem környezet és a saját pénztárcájuk kímélése okán is. 120 kg/ha nitrogén szint felett mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő mezo- és mikroelem szint növelésről is, ellenkező esetben a N-hatóanyagot kisebb mennyiségben veszi fel a búza és az a talajvízbe kerülhet. Azt meghatározni, hogy mi a megfelelő ellátási szint, nagyon összetett és bonyolult művelet, mert függ a talaj adottságaitól, a növény igényétől, a vízellátástól és sok egyéb tényezőtől. Tekintve, hogy ezek a tényezők tábláról táblára, növényről növényre és évről évre változnak, nem csoda, ha egyes termelők túl komplikáltnak tartják az ezekkel való behatóbb foglalkozást és inkább az egyszerűbbnek tűnő megoldások felé fordulnak. Sajnos, ha előbbre akarunk jutni, akkor a házi feladatot meg kell oldani, vagy vállalni kell, hogy a természet beírja az egyest.
Hála az újdonságok iránt elkötelezett partnereinknek, a Dunántúlon hat helyszínen, 2021-ben is voltak kihelyezett szűkített fajtasoraink. A 3. ábrán látható, hogy a 200+200 kg/ha starter (2. táblázat, III. starter 11:10:5) hatására egyenletesen jól teljesítettek a fajták. Az igazi eltérés a termőhelyek között volt. A legaszályosabb területen, Sárkeresztúr környékén 6,1 t/ha volt a termésátlag. Vele szemben a legjobb termőhelyen, Börcsön 10,3 t/ha volt az öt fajta átlaga. Zalaszentgrót a közepesen aszályos övezetbe esett, 7,7 t/ha átlagos terméseredménnyel. A mintaterületeken a gazdaságok a saját technológiájukat alkalmazták. Két közös vonás volt ezekben a kísérletekben, a fajtasor, valamint az ősszel és tavasszal kijuttatott 200+200 kg/ha starter, ill. fejtrágya. A terméskülönbségeket alapvetően a talaj vízmegtartó képessége, kötöttsége, humusztartalma és a tenyészidőben hullott csapadék határozta meg. Az egyértelmű, hogy a kiegyensúlyozott tápanyagellátás sokat tehet az aszály hatásának mérsékléséért, de ez sem mindenható. A szilárd starter alkalmazásának az az előnye, hogy már ősszel is segíti a gyökérképződést, a bokrosodást, a kiegyensúlyozott ellátást, amikor a lombtrágyázásra még nincs lehetőség. Akik kizárólag a lombtrágyázás mellett teszik le a voksukat, nem igazán gondolnak bele abba, hogy hogyan lesz megoldva a búza igényeinek megfelelő mezoelem ellátás. A növények olyan mennyiségű kalciumot, kenet és magnéziumot vesznek fel, hogy ebbe a folyamatba nem lehet lombtrágyával érdemlegesen beavatkozni. Az NPK adagoláshoz kötni azért nem ajánlatos, mert csak sokszoros műtrágya adagolással lehetne valamennyire megközelíteni a megfelelő mezoelem ellátást. Az optimális megoldás az NPK dózisok differenciált kijuttatása és egy olyan tervezett starter műtrágya alkalmazása 100-300 kg/ha dózisban, ami megfelel a növény, a talaj és a vízellátás különbözőségeiből fakadó igényeknek.
Jól mutatja ennek a stratégiának az eredményességét a 3. ábra. A három legjobb fajta átlaga 8,67 t/ha lett úgy, hogy vegyes technológiát alkalmaztunk, miközben olyan, kifejezetten aszályos területek is benne vannak az átlagban, mint Sárkeresztúr és Zalaszentgrót.
