Lehetőségek a hazai búzatermesztésben – precíziós gazdálkodás címmel a hazai és nemzetközi búzapiac helyzetéről, az új trendekről, kutatási eredményekről és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeiről hallhattak azok, akik részt vettek a XXXII. Búzatanácskozáson. Az eseményt a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, a Mezőgazdaság-, és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, az MTA DAB Agrártudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú Gabona Zrt. szervezte.
A szakmai fórumot Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg, majd átadta a szót Dr. Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgatónak (Hajdú-Gabona Zrt., Debrecen).
Lakatos Zoltán előadása a hazai és a nemzetközi búzapiacok jelenlegi helyzetéről, új trendekről adott részletes tájékoztatást a mintegy száz főnyi hallgatóságnak. „Két dolog az, amely nagymértékben meghatározta az elmúlt év piacát. Az egyik az, hogy válaszút elé került a magyar búzatermelés. Olyan versenytársak kerültek az európai piacokra, melyek komoly kihívást jelentenek a magyar búzatermesztésnek is.
Értem ez alatt Oroszországot 80 millió tonna búzával, Ukrajnát 23 millió tonnával, Kazahsztánt 19 millió tonnával. Nem azzal van baj, hogy ide beszállítanak hozzánk, hanem azzal, hogy „körbeszállítanak” bennünket. A legnagyobb gond, hogy az olasz piacon is mint versenytársakkal kell velük számolnunk.” Az előadó a másik meghatározó problémának a klimatikus változásokat, illetve annak a következményeit jelölte meg.
„Mi a helyzet a világban?” – tette fel ezt követően a kérdést, majd meg is válaszolta azt.
„A valaha volt legnagyobb búza nagyságrendet várják, 799 millió tonnát vár a világ. Szinte minden országa vagy nagy termelője növekedéssel számol. Ahol csökkenés van, az az EU 27 + Egyesült Királyság Oroszország , illetve Törökország, itt azonban minimális a visszaesés.” Más országokban, így Argentínában, Ausztráliában, Kínában, Kazahsztánban óriási növekedés figyelhető meg. Ez utóbbi esetében hangsúlyozta, hogy míg a tavalyi évben 12,111 millió, az ideiben 18,577 millió tonnáról beszélhetünk, Kína esetében pedig az idei adatok szerint 140, 099 millió tonna várható.
„Ez mind itt lesz a piacon. A világ nem szenved attól, hogy kevesebb búzatermés van. Ha pedig a felhasználást és készlet adatokat hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, 799 millió tonnás termelés mellett 803-804 millió tonnás felhasználás van.” Kismértékű csökkenés van a világ árukészletében, tudtuk meg, míg tavaly ez a szám 269,114 millió tonna volt, az idén 265,207 millió tonna. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a mennyiségnek a felét Kína tárolja.
Ezt követően a Hajdú-Gabona Zrt. vezérigazgatója rátért a hazai adatok és trendek ismertetésére.
„Magyarországon az elmúlt esztendőben 860 ezer hektár búza vetésterület volt, a KSH szerint 5,3-5,4 millió tonna búza termett.” Az aflatoxin jelenléte komoly átrendeződéseket hozott létre a takarmánynövények területén. A kukorica 1,2 millió hektárnyi vetésterületről visszaesett 860.000 hektárra, ugyanakkor a búza vetésterülete „megnőtt” 944.000 hektárra. Mint azt az előadó leszögezte, az idézett áprilisi mérési adatok igen jók, ezen belül Hajdú-Bihar vármegye még ki is emelkedik.
„Most azonban már igen vegyes a kép. Békés vármegyében számos területen alacsony a búza, nem tudott megfelelően szárat növeszteni. Most kaptunk 30 mm esőt, amely sokat tud segíteni. Abban bízunk, hogy ezen a területen egy jó közepes termés várható, és a minőséget nem rontotta még az időjárás. Amióta csinálom ezt a szakmát – több mint negyven éve – ilyen búzavetést még nem láttam, hogy szeg állapotban jött ki a búza a földből.” – jellemezte a csapadékhiány egyik következményét.
Kiemelte ezt követően, hogy az elmúlt három évben Hajdú-Bihar vármegyei termelők az országos átlaghoz képest jobban tudtak teljesíteni mind minőségben, mind egy kissé mennyiségben is. A várható termésmennyiség kapcsán elmondta, hogy az megfelel a korábbi évek tendenciáinak, 5 millió tonna feletti nagyságrendű lesz.
Gabonaszövetség búzamérleg
Az elmúlt évben 6,6 millió tonna búza állt rendelkezésre Magyarországon a terméssel és az áthozott nyitókészlettel együtt. Exportra a valaha mért legmagasabb mennyiség ment ki, 3,255 millió tonna. A humán felhasználás, mint a korábban ismertetett adatok jelezték, visszaesett, nem egyszeri jelenség, folyamatról van szó. 2019-2020-ban 1,3 millió tonnát őrölt meg a malomipar, most ez a mennyiség – várhatóan 1 millió 50 ezer tonna lesz. Ennek az oka, hogy a lakosság táplálkozási szokása változott, egyre kevesebb mértékben eszik a kenyérféléket, illetve a lisztexport is visszaesett.
„2019-2021-ben 200-250 ezer tonna liszt hagyta el az országot Románia, Szlovákia, Lengyelország felé. Most 150.000 tonnánál nem megy ki több az országból. Itt is nagy versenybe kerültünk az ukránokkal, hiszen a termelés felét Romániába, a Partiumba, Erdélybe szállítja, ide már bekerülnek az ukrán lisztek. Azt azért hozzá kell tenni ehhez, hogy most már nem 2022-es nyomott áron, 65-70.000 forintért adogatták el a búzát. Most már ott sincs búza 85.000-90.000 Ft alatt.”
Mint megtudtuk, az exporthoz viszonyítva az import mennyisége továbbra is elenyésző, a főként Szlovákiából érkező csekély mennyiség (130-160.000 tonna) pedig zömében takarmányként kerül felhasználásra. Az export iránya továbbra is elsősorban Olaszország. A jövőben – várhatóan – a szállítási költségek fogják a legnagyobb kihívást jelenteni. Hiszen a hajón történő szállítás jóval költséghatékonyabb, mint tengelyen vagy vasúton történő. Nagy küzdelem várható, ha ez sikertelen lesz, akkor távolabbi piacokat szükséges keresni.
Árak alakulása
A bemutatott adatok jól tükrözték, hogy 2023. január elsején volt egy csúcs, 135-145.000 Ft/t közötti árakkal, majd ezek csökkentek, az év végére 65-53 ezer forint közé. A 2024-es év végig kiegyenlített volt, 65 ezer forint körülről indult, 82.000 forintig jutott el, ez az ár – jól láthatóan – 2025-ben is tartja magát. „Februárban volt egy rövid periódus, amikor ez az ár emelkedett, ennek az egyik oka, hogy a hazai malmok megijedtek attól, hogy nem lesz elegendő búza a szezonra, bevásároltak, így tett a Hajdúgabona is. Bevásároltuk azt a mennyiséget, amely július végéig, augusztusig elegendő.
Ez a hirtelen keresletnövekedés elég volt ahhoz, hogy 90-92.000 Ft/t közti árak keletkezzenek. Több termelő is bízott abban, hogy további emelkedés várható, ezért visszatartották a búzát.” Mint azt az előadó megfogalmazta, azóta 5-6000 tonna felajánlást is kapott. „Meglepődtem, nem is tudtam, hogy ennyi van a piacon.” – mondta el, erre reagálva. Az előadása végéhez közeledve a tőzsdei árak alakulására is kitért, véleménye szerint ezek alakulása aggasztó, látható, hogy nem fogják felfelé húzni a búza árát.
„A malomiparnak komoly küzdelme van, elsősorban önmagával”
Mint a vezérigazgató elmondta, ritkán szokott a malomiparról beszélni, de a teljes képhez hozzátartozik ez is. 2023. január elsején 240 Ft-ért tudták kilónként értékesíteni a lisztet, jelenleg ennek az összegnek mintegy a feléért. „Elrontottuk a piacot, és a sütőipar pedig nagyon jól keres a kenyér árával, mi pedig szállítjuk ehhez az olcsó lisztet.”
Ezt követően elmondta, hogy akárcsak a mezőgazdaság többi szereplőjének, a malomiparnak is fokozott gondot jelentenek a megváltozott időjárási viszonyok. Hiszen csak jó minőségű búzából lehet jó minőségű lisztet őrölni. „Minden malom azon dolgozik idehaza, hogy adalékmentes lisztet használjon. Az időjárás számunkra is kihívás, hiszen minden malom arra törekszik, hogy adalékanyag nélkül dolgozzon. A Hajdú Gabona még sohasem dolgozott be semmilyen adalékanyagot, jó búzából jó lisztet lehet őrölni.”
A takarmányipar kapcsán elmondta, hogy nem a rossz, hanem a jó búzát keresi, a magasabb, 13-as, 14-es fehérjéjű, erős búzát keresik. „Hamarabb robbantanak, mint a malomipar, kicsivel hamarabb kezdenek vásárolni, hamarabb robbannak az árak, ez a termelőknek kedvez.”
A piaci folyamatokat jelentősen megzavaró állami intézkedések
Az előadása legvégén a vezérigazgató összefoglalta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek nehezítik a szektor helyzetét. A következőket nevesítette: ársapkák tartós fennmaradása, az azokat felváltó kötelező akciózás, az árrésstop, a GVH vizsgálatok, a kötelező akciózás bevezetése, árfigyelő rendszer, EPR vizsgálatok és nem utolsósorban a sajátos kommunikáció a politikai szereplők részéről. Példákat is hozott, hogy érzékeltesse ezeknek a negatív hatásait.
„Amíg az ársapka rajta van a terméken, addig az áruházak a többi árunak az árát próbálják megemelni. Mihelyt pedig lekerül, azonnal emelkedni kezdenek az addig nyomott árak is. Az árrésstop kiteregette a beszállítók árszintjét, hiszen könnyen kiszámíthatóvá vált, ki mekkora összegért szállítja be a termékét, ezzel komoly alkufolyamatok semmisültek meg, és elkezdődhet az egymás alá ígérgetés a beszállítók körében.” Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató végezetül elmondta, hogy őt különösen felháborította az, hogy többször is elhangzott: a liszt ára emelkedett tavaly október óta a legnagyobb mértékben a termékek közül.
„Igen, növekedett, de a boltban lévő lisztnek az ára. Ha megnézzük a cseh vagy szlovák árakat, akkor azt látjuk, hogy hosszú ideig a csomagolt cseh, szlovák liszt ára magasabb volt a hazaihoz képest .” – emlékeztetett Lakatos Zoltán. „Aztán, miután lekerült az ársapka a lisztről, az áruházláncok igen nagy árrést kezdtek el alkalmazni. Mindez az ársapka következménye, hiszen mindenki próbálta azt a pénzt behozni, amit elvesztett.”
A képek a szerző felvételei.
