Égethetjük a tarlót, vagy büntetést kockáztatunk vele?

A tarlóhántással a tarlómaradványokat részben sekélyen a talajba keverjük, elősegítjük a talaj jobb vízmegtartását, csökkentjük a mélyebb talajrétegek túlságos felmelegedését. Ezen tényezőkön keresztül serkentjük a talajéletet, és nem utolsó sorban alkalmassá tesszük a talajunkat a későbbi növény alá a megfelelő mélységű és módú alapművelésre.

A tarlóhántásnak növényvédelmi célja, jelentősége is van. A felszínre hullott gyommagvak és a betakarításkor elhullott kultúrnövénymagvak a sekély műveléssel gyors csírázásra bírhatók, illetve az évelők újbóli kihajtásra ösztönözhetők. Az ápoláskor a gyomok és az árvakelés mechanikus úton irtható, a talajok gyommagkészlete csökkenthető.

A tarló sekély hántása és indokolt esetben kissé mélyebb ápolása a kártevők (pl. gabonafutrinka) élettevékenységének korlátozása és a tarlómaradványokon áttelelő, illetve azokról fertőző kórokozók szempontjából is jó.

A tarló égetéséről

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges előírások (50/2008 (IV.24) FVM rendelet) között szerepel a következő:

1.melléklet 6.2.

Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okból van szükség.

Hogy utóbbi pontosan mit jelent, arra a rendelet következő bekezdése ad támpontot, amely szerint:

5.§ (4) Nem minősül az 1. sz. melléklet 6.2. pontjában foglalt előírás megsértésének az, ha az égetésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozatban foglalt, vagy a természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében kerül sor.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet is egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló, valamint a növénytermesztéssel összefüggő hulladék nyílt téri égetését.

Ettől az előírástól jogszabály eltérően is rendelkezhet (lásd, mint előbb!). A rendelet megsértése esetén környezetvédelmi bírság szabható ki tarlóégetéskor.

Amennyiben hatósági határozat alapján válik szükségessé a tarló égetése, akkor az csak irányított égetés keretein belül történhet, azonban az égetés megkezdése előtt a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni legalább 10 nappal korábban.

Az engedélynek a következőket kell tartalmaznia:

• a kérelmező nevét és címét;
• az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy tábla helyrajzi számmal megadott helyét;
• magának az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal);
• az irányított égetés indoklását (hatósági határozat);
• az érintett égetési terület nagyságát (legfeljebb 10 ha);
• az égetés folyamatának pontos leírását;
• az égetést végző személy(ek) nevét és címét;
• az égetés felügyeletét biztosító személy(ek) nevét, címét, valamint telefonszámát;
• a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedések módját;
• a helyszínen tartott tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

A hatóság öt napon belül elbírálja a kérelmet. Az alábbi szabályokat szigorúan be kell tartani az égetés során:

• A tarlót egy időben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét.
• Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos.
• Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni.
• Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni.
• 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani.
• Egyszerre csak egy szakasz égethető.
• Az égetés idején a területnagyságától függetlenül a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
• A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve, ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani.
• Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

Benécsné dr. Bárdi Gabriella

Neutex Bt., Gödöllő

^{(Fotó: congerdesign/Pixabay)}

Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.