Növénytermesztés
Növénytermesztés

Egy új tenyészidőszak kezdetén: vetés előtt a búza

Egy új tenyészidőszak kezdetén: vetés előtt a búza

Agrofórum Online

A magyar búza termésátlagok az előző évszázad nyolcvanas éveiben még megközelítették a nagy nyugat-európai búzatermelő országokét, az elmúlt negyedszázadban azonban megnőtt a különbség Európa vezető búzatermesztő országai és hazánk között a magyar búzatermesztés hátrányára.

Ami még inkább aggodalomra adott okot, az az, hogy az országos átlag több évben nem érte el az Európai Unióét. 2016-ban azonban nagyszerű eredmény született a hazai búzatermesztésben. Az országos átlagtermés jelentősen meghaladta a már lélektani határnak tekintett 5 tonnát, és a közel 5,4 t/ha-os eredmény mindenképpen előrelépésként értékelhető. A jó termés elsődleges tényezője a fokozatosan javuló termesztéstechnológia, mindenekelőtt a jobb tápanyag-gazdálkodás, a precízebb növényvédelem.

Felkészülés az új búzaszezonra

A megváltozott piaci helyzetben számos kérdés vetődik fel a gyakorlati szakemberekben mielőtt nekivágnak az új termelési ciklusnak és megkezdődik a vetési szezon. A folyamatosan változó piaci ármozgások mellett azonban egyre jobban figyelemmel kell követni a klímaváltozás trendjét, ami új technológiai megoldásokat tesz szükségessé.

A jövő évi termés megalapozásának egyik fontos eleme a megfelelő tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. Ennek meghatározásában alapvetően a helyi adottságok, a vetendő tábla előélete, eddigi tápanyaggal való feltöltöttsége játszik szerepet. Ugyanakkor az is tény, hogy az indokolatlanul nagy termésvariabilitásnak az egyik fő oka, a tápanyag-utánpótlás mennyiségi és minőségi színvonalában lévő különbségekben rejlik. Az utóbbi években ugyan nőtt országos átlagban a műtrágya-felhasználás, de még mindig a hatvanas évek második felében kijuttatott műtrágyamennyiségnél tartunk.

Azt se felejtsük el, hogy abban az időszakban a gazdaságok lényegesen több istállótrágyát használtak fel mint napjainkban. Kedvezőtlen a makroelemek egymáshoz viszonyított aránya is a nitrogéndominancia miatt. Nem nitrogén-műtrágyát adunk nagy mennyiségben, hanem nagyon kevés foszfort és káliumot. Elsősorban a foszforellátást szükséges növelni, mivel a foszforhiány a talajainkban régen nem tapasztalt mélypontra süllyedt, és e műtrágya kijuttatását vetés előtt szükséges elvégezni.

A búzatermesztés egyik meghatározó technológiai eleme a helyes vetésidő kiválasztása. A hazai hagyományos technológiai előírás szerint az optimális vetésidő Magyarországon október első két dekádja 10 napos vetési szezont alapul véve. Véleményünk szerint ettől a több évtizedes gyakorlattól kontinentális klímára hajló agroökológiai környezetünkben nem érdemes nagymértékben eltérni. Ha mégis egyes gazdaságokban a szeptemberi vetés mellett döntenének a vetendő fajta tulajdonosának ajánlása alapján, úgy nagyobb figyelmet kell szentelni a vírusbetegségek elkerülésére, így a megfelelő rovarölő hatóanyagot is tartalmazó védekezés alkalmazására, ami megnöveli a vetési költségeket.

Egyre gyakrabban felmerülő szakmai téma a vetendő tőszám. Bizonyára emlékeznek az idősebb kollégák, hogy az elmúlt század hetvenes éveiben a jugoszláv fajták elterjedésekor hét-nyolcmillió csíraképes vetőmagot javasoltak hektáronként. Jelenlegi körülményeink között éppen ellenkező trend érvényesül a vetőmagnorma csökkentésével. Ennek megvan a racionális alapja az elmúlt évek sorozatos enyhe teleinek következtében. Az optimális vetőmagmennyiség függ a fajtától is, jó bokrosodásra képes fajtáknál lehetséges megfontolni a kisebb vetőmagdózis alkalmazását, de mindenképpen érdemes a vetőmag vásárlásakor információt kérni a fajtaspecifikus vetőmagdózisról.

Mennyiség és minőség

Az idei vetésidőszak egyik eldöntendő kérdése a vetendő fajta kiválasztásakor a termés mennyisége mellett a várható minőség megtervezése. Optimális esetben a termelő már vetés előtt tudja, hogyan kívánja a búzatermést értékesíteni, és a potenciális felvásárló minőségi igényeit veszi figyelembe. A magyar búzatermesztés kiegyensúlyozott fejlődése általában azon periódusokra tevődött, amikor a mennyiségi és a minőségi szemlélet megfelelő egyensúlyba került, egyik sem szorította a másikat háttérbe.

Vetés előtt érdemes megfontolni a fajtakiválasztást a termőképesség, a beltartalmi minőségi tulajdonságok, valamint a termésstabilitás együttes értékelése alapján. Mint közismert, a búza minőségét a genotípus, a környezeti tényezők és a termesztéstechnológia egyaránt befolyásolja. A genetikailag jó minőségű búzafajtából is lehet takarmány minőséget betakarítani, de a fordított helyzet csak ritkán fordul elő. Ha az egész országban csak malmi minőségű búzafajtákat termesztenénk, akkor is legalább húsz százaléka takarmány minőségű lenne a másik két tényező hatására.

A gazdaságokban fel kell mérni, hogy mennyi takarmánybúzára van szükségük a saját állattenyésztésükben, és mennyit tudnak biztonsággal, megfelelő áron értékesíteni, máskülönben nem célszerű eleve takarmány minőséget termő fajtákat vetni. Nem fedi a valóságot, hogy a malmi minőséget termő búzák között nincsenek nagy termőképességű fajták. Példák sorát lehetne említeni, hogy 7-8 t/ha-t, vagy azt meghaladó termést elérő malmi minőségű, 13 % fehérjét tartalmazó búzatermést lehet ezekkel elérni. A nagy termés és jó malom- és sütőipari minőség megfelelő fajtakiválasztással és termesztéstechnológiával nagy valószínűséggel biztosítható.

Racionális termesztési költségek

A nyereséges búzatermesztés harmadik, de az önköltséget jelentősen befolyásoló tényezője a fajta termésbiztonsága, alkalmazkodóképessége. Több gazdaság próbálkozott nagy potenciális termőképességre képes búzákkal, a költségeket nem kímélve a rekordtermés érdekében. Számtalan nagy produktivitásra képes búza van ugyanis – amelyek betegségekre fogékonyak –, de négy-öt növényvédelmi permetezésre volt szükség a termés realizálására, nem említve a többi pluszköltséget. Ennek következtében az önköltség jelentősen megnőtt. Ilyenkor félrevezető a nagy termésátlag, ha a költségek is kiugróan nagyok.

Természetesen kórokozó epidémia idején szükséges a védekezések számának növelése, de nem indokolt betegség fogékonyságra ismeretlen búza kiválasztása esetén. Köztudott, hogy a köztermesztésben lévő fajták száma jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben. Sok az ismeretlen, hazai viszonyok között ki nem próbált búza, és ebben a helyzetben nem mindig könnyű objektív információt szerezni. Legjobb megoldásnak látszik, ha a termelőknek független vizsgálati eredményekhez sikerül hozzájutniuk.

Vetés előtt érdemes átgondolni a termesztési tényezőket egyenként, és mindenképpen olyan technológiát javasolunk kialakítani, amiben az egyes elemek egymással összhangban vannak. Így a talajadottságok, az elővetemény, a tápanyagellátás mértéke, a vetésidő, a vetőmag mennyiség megválasztása legyen optimális arányban a vetendő búzafajta tulajdonságaival, előnyeivel és hátrányaival egyaránt. A termesztés költségeit csak így lehet megfelelő szinten tartani a nyereséges búzatermesztés érdekében.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Bedő Zoltán, Dr. Láng László: Egy új tenyészidőszak kezdetén: vetés előtt a búza (2016. 09. 19. old.) című írása alapján.

Jön a tavasz, jönnek a fontos döntések!

Az őszi vetésű növények jelenleg az ország nagy részén már messziről sem mutatnak jó képet. Ez is egy fontos indok arra, hogy akár a kalászosokat, akár a repcét közelebbről is megvizsgáljuk.

Jelentősen csökkenhetnek a vitás vadkárügyek? - Szakembereket kérdeztünk

Elkészült az egységes mezőgazdasági és erdei vadkárfelmérési útmutató, párbeszéd nélkül ugyanakkor nincsen hatékony vadkárelhárítás, és a konfliktusok is csak elmélyülnek - derül ki az Agrofórum legújabb videójából.

Mit tehetünk a szárazsággal szemben? Öt nemesítő cég képviselőjét kérdeztük az aszályról

Milyen megoldásokkal tudják a nemesítők segíteni a termelőket az egyre fokozódó aszályban?

AgriClime időjárási garancia a Syngenta termékekre

A szezon kezdetén a programban résztvevő termékekből, egy meghatározott összegű vásárlás felett a termelőknek lehetősége van a Syngenta által nyújtott időjárási garancia programban való ingyenes részvételre.

Jó állapotban teleltek át az őszi vetések

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések.

2018. április 17. 09:00

Most kell a kalászfuzáriózis fertőzést megelőzni a gabonákban

Az átlagosnál melegebb és száraz időjárás hatására a növénytermesztési munkák az elmúlt időszakban igen jól haladtak. Az idő kedvezett a növények fejlődése számára, szinte egy időben kel a napraforgó és a kukorica.

2018. május 1. 16:10

Aratás - Nemesgörzsönyben is ellepték a határt a kombájnok

Országszerte nagy erőkkel folyik a kalászosok betakarítása. Nincs ez másképp a Pápához közeli Nemesgörzsöny határában sem, ahova pénteken az Agrofórum is ellátogatott.

2018. július 6. 15:50

Gépinfo Videó

Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép – március

A hosszú távú hatások ismeretében előre, könnyebben fel lehet készülni a világpiac várható alakulására.

2018. március 26. 09:13