Növénytermesztés

Emlékeznek a növények?

Debreceni Egyetem

A növények memóriájának molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (COST - European Cooperation in Science and Technology) keretében. A kutatás eredményeiről szóló tanulmány a növénytudomány vezető szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben jelent meg.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a nemzetközi tudományos csoport tagjaként vizsgálták a növények sajátos intelligenciájának alapjául szolgáló növényi emlékezőképességet.

Évtizedeken keresztül vitatott téma volt, a legújabb bizonyítékok azonban alátámasztották a növényi intelligencia sajátos típusát. A növények helyváltoztatásra ugyan nem képesek és az őket érő környezeti hatásoktól sem tudnak elmenekülni, azonban a túlélésük érdekében szükséges, hogy a környezetből származó stresszhatásokra és információkra reagáljanak. Az epigenetikai memória lehetővé teszi, hogy a növények költséghatékonyan optimalizálják erőforrásaikat és maximalizálják alkalmasságukat a folyton változó környezetben, illetve hogy precíz válaszokat adjanak a többszörös környezeti igénybevételre

– mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit tudományos tanácsadó, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.

A kutatók vizsgálatai szerint a növények komplex molekuláris hálózatokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tanuljanak, kommunikáljanak egymással és a környezetükkel, az őket érő ingerek függvényében döntéseket hozzanak és viselkedésüket módosítsák.

Mindezen folyamatokhoz elengedhetetlen, hogy a növények emlékezzenek, azaz memóriájuk legyen. Idegrendszer hiányában a növényi intelligencia alapjait a növényi memóriamechanizmusok különböző biokémiai és molekuláris hálózatai adják. Ezek közül is kiemelkedő szerepük van az epigenetikai mechanizmusoknak, melyek lehetővé teszik a megszerzett információk tárolását, előhívását és szükség esetén törlését is

– fejtette ki Dobránszki Judit.

A debreceni agrárkar Biotechnológiai és Genomikai Kutatócsoportjának vezetője kiemelte: egyes epigenetikai módosítások révén a megszerzett tapasztalataikat a növények képesek átvinni utódaikba, tehát a növényi memória öröklődik.

A nemzetközi kutatócsoport tudományos eredményei a Trends in Plant Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. A tanulmányban a kutatók értékelik azokat az epigenetikai módosulásokat, amelyek részt vesznek a rövid- és hosszútávú növényi memória működésében.

A szakcikkben bemutatjuk, hogyan érzékelik, észlelik a növények a környezetünk információit, hogyan képesek a megszerzett információkra emlékezni, az emlékeket újra feldolgozni, előhívni és ezáltal a környezeti kihívásokra reagálni

– sorolta Dobránszki Judit.

A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya feltárja a növényi memória szerepét a rövidtávú, környezethez való alkalmazkodásban, valamint az adaptációs és evolúciós folyamatokban, emellett rávilágítanak arra, hogy az epigenetikai mechanizmusok hogyan járulnak hozzá a klasszikus genetikai öröklődéshez és ezáltal hogyan képesek a növények hatékonyabban alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Az őszi káposztarepce magyarországi termesztéshanyatlása, és ami a háttérben meghúzódik

2025. április 9. 11:10

A repcéhez kötődő magyarországi termesztési hajlandóság hanyatlása egyértelműen a termelésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre vezethető vissza.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

Így képzik a ménesgazdákat - biztos állásuk lehet

2018. július 17. 09:12

Az utolsó éves ménesgazda hallgatók többsége ez évben is már konkrét állásajánlattal lépett ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kapuján. Az Agrártudományi szakon 2015-óta folyik a ménesgazda képzés. Mihók Sándor szakvezetővel, az Állattenyésztési Tanszék professzor emeritusával többek között a követelményekről és az elhelyezkedési lehetőségekről beszélgettünk.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

Egy tonna búza termelése során mennyi szén-dioxid keletkezik? És hogyan ellensúlyozható?

2023. október 29. 07:10

A talaj termőképességének csökkenéséről és a regeneratív gazdálkodási formák lehetőségeiről volt szó a nyíregyházi tanácskozáson. A szakmai rendezvényen a Debreceni Egyetem tartamkísérleteinek eredményeit is bemutatták.