Nagy odafigyelés, kritikus időzítés, sok kártevő, sok stresszhatás. Szóval igazi szakmai kihívás volt a repce termelése ebben az évben is. A termény tárolása, értékesítése azonban még nagyobb fejtörést okoz.
Június elején a nemzetközi piacokon az áremelkedés kifulladni látszik, míg itthon még mindig oldalazunk. Mi lesz ebből? Merre fognak menni az árak? Meddig zsugorodik még a vetésterület? Megannyi kérdés, amire ráadásul nem is önmagában, hanem az egész termelési rendszerbe állítva kell választ találni.
Nemzetközi irányok
A repce globális mérlege igazán nem vádolható egyensúlytalansággal. A termelés és a felhasználás egyaránt 88 millió tonna, az export és a zárókészlet egyaránt szűk sávban ingadozik. E mögött persze vannak üzenettel bíró trendek:
A 2024/25-ös évre az olajos magvak globális termelése új rekordra, 687 millió tonnára nő (+4%). Ezt a növekedést elsősorban a déli-amerikai országok és az USA magasabb szójababtermelése okozza.
Az olajos magvak globális kereskedelme az előrejelzések szerint 4 százalékkal emelkedik. A szója- és repcepiac élénkül, a napraforgóé zsugorodik.
A Brazíliából származó szójababexport várhatóan új rekordot állít be, és a globális kereskedelem 58 százalékát adja majd. Bár az Egyesült Államok exportja is növekszik, világpiaci részesedése tovább csökken.
A repcetermelés stagnálása mögött a kanadai, ausztrál és kínai emelkedés és az EU-s, ukrán, és indiai csökkenés közötti egyensúly lapul. Kanada három év után visszaszerzi a legnagyobb repcetermelői címet az EU-tól.
Repcedarából is a tavalyihoz hasonló mennyiséget termelnek idén azzal, hogy az ukránok és India csökkenését részben Kanada egyensúlyozza ki. Kanada a daraexportban is bővülni fog, miközben az EU daraimportja – az étkezési célú termelés növekedése miatt – csökkeni fog.
Ehhez hasonló mondható el a repceolaj kereskedelméről is. Kanada fel, Ukrajna le. A globális olajpiac azonban csökken, mivel Kína importja visszaesik. Kínában ugyanis már második éve nő a repcetermelés.
Az Európai Unió repcetermelése az előrejelzések szerint 3 éves mélypontra esik. A repce behozatala várhatóan jobban emelkedik, mint a termelés visszaesése, ami megkönnyíti a feldolgozás szinten tartását. Itt azonban csak igazán kis mértékű változásokra tessék gondolni! Ez vonatkozik a repcedara és a repceolaj importjának és felhasználásának marginális csökkenésére is.
A fontosabb exportőrök repceárai az elmúlt hetekben – az ukránok kivételével – határozottan emelkedni kezdtek. Az ukrajnai áru a legalacsonyabb árú, míg a kanadai a legdrágább. Érdemes itt megemlíteni, hogy a szója tőzsdei árai – egyébként hasonlóan a többi mezőgazdasági tömegcikk (pl. búza, kukorica) árához – néhány hét emelkedés után már határozottan lefelé korrigálnak.
Mivel a repce mozgása a szójáéval szorosan összefügg, nem véletlen, hogy Párizsban a repceár is korrigálni kezdett május utolsó hetében, ami június első hetén is folytatódott. Az elkövetkező hónapokban a forint árfolyamváltozása nagyobb hatással lehet az ármozgásra, mint maga a terményár. Szóval, inkább oldalazásra, mint további emelkedésre számítok.
Sok vele a macera
A repce tovább sodródik a szántóföldi növénytermesztés perifériája felé. 185 ezer hektár körüli vetés; betakarítás ki tudja mekkora területen; szóval továbbra is fogy a lelkesedés, a termelési kedv a repce körül.
Ha azt nézzük, hogy mennyi munkával, törődéssel, költséggel lehet nyereségesen termelni, nem is csoda. A klórpirifosz kivonása súlyos csapás volt. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a rovarkártevőktől, gyakorlatilag állandóan jelen kell lenni és azonnal beavatkozni.
Eddig sem volt könnyű pénz a repce, de már aránytalanul nehéz a termelése. Emiatt könnyű megérteni, miért zsugorodik évről évre a területe nálunk és az egész kontinensen.
Vannak azért érvek a repce mellett is. Ismerjük, illeszkedik a vetésforgóba, azért a műtrágya sokkal olcsóbb lett, és a fajtakínálat is egyre jobb. Itt jön a képbe az időjárás és az árak kérdése. A fagy például nem okozott idén kárt.
A virágzás alapján sokan mernek a hozamokra következtetni. Hát, idén ez egészen komoly szélsőségeket mutatott, a másfél héttől a hat hétig. Szóval, ezek alapján a termés is nagy eltéréseket fog mutatni az ország különböző részein. Ha átlagos hozammal kalkulálunk, a csökkenő terület miatt akkor is kevesebb lesz az idei termés a tavalyinál, sőt – várakozásaim szerint – akár a tavalyelőtti mélypontot is alulmúlja majd.
Fórián Zoltán
Erste Agrár Kompetencia Központ
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/07-es számában olvasható. KATTINTSON!
