Az agrár- és klímakutató szakemberek évek óta figyelmeztetnek a globális felmelegedés következtében fellépő szélsőséges időjárási események lehetőségére. A komoly, magas hőmérsékleti csúcsokkal kiegészülő aszályos periódusok negatív hatást gyakorolnak az alapvető élelmiszer-növények termeszthetőségére, beleértve a búzát is.
Ez a jelenség jelentős élelmiszerbiztonsági kockázatot rejthet magában. A tudósok olyan gabonafélék feltérképezését kezdeményezték, amelyek az említett mostoha körülményekhez is képesek alkalmazkodni.
A Wolfram Weckwerth által vezetett nemzetközi kutatócsoport (Bécsi Egyetem) összehasonlító fiziológiai és molekuláris vizsgálatokat végzett szárazságstressznek kitett búzán és gyöngykölesen. A tanulmány a Plant Science nevű folyóiratban került közlésre, és azt vizsgálta, hogy a gyöngyköles milyen módon képes hatékonyan fenntartani életfolyamatait a fenyegető környezeti körülmények ellenére, a búzához képest.
,,A gyöngyköles beltartalmi értékei ugyanolyanok vagy még kedvezőbbek, mint a búzáé, ráadásul magasabb mennyiségű cinket és vasat tartalmaz” – mondja Wolfram Weckwerth, a Bécsi Egyetem Funkcionális és Evolúciós Ökológia Tanszékének munkatársa, és egyben a program vezetője. A Bécsi Egyetem Molecular Systems Biology (MOSYS) és a Vienna Metabolomics Center (VIME) nevű laboratóriumaiban egy nemzetközi, spanyol-szlovén-iráni-indiai munkacsoporttal karöltve folynak a növények hő-, és szárazságstresszre adott válaszreakcióit célzó megfigyelések.
,,A gyöngyköles figyelemre méltó tulajdonságai ellenére alulhasznosított növény. A búzához, kukoricához és rizshez képest megfelelő alternatívát képezhet, alacsony vízigénye és remek hő-, valamint szárazságtűrő jellege miatt. Tudományos és politikai erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ez a növényfaj előtérbe tudjon kerülni, átirányítva a fókuszt a világ három, legközismertebb gabonanövényéről, mindezt a megfelelő élelmiszerbiztonság érdekében” – teszi hozzá Weckwert.
Palak Chatuvedri, a felmérés társkutatója szerint napi kalóriáink csaknem 40%-a három gabonafélétől (búza, rizs és kukorica) függ, amelyek több erőforrást igényelnek megtermelésükhöz, mint a gyöngyköles.
Az cikkben fény derül a növény ellenálló képességének egyes tulajdonságaira, amelyek rezisztenssé teszik az extrém környezeti paraméterekkel szemben. Ezek az információk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nemesítési folyamat során egyre inkább aszálytoleráns vonalak kerülhessenek kialakításra mind a búza, mind a gyöngyköles esetében.
A cikk egyéb, molekuláris szintű betekintést is nyújt a növényi szervezeten belül zajló olyan folyamatokba, amelyek elengedhetetlenek a zord éghajlati körülmények túléléséhez.
