Növénytermesztés

Hatékonyabbá teszi a növénytermesztést a nitrátrendelet módosítása

NAK

A gazdálkodók hatékony munkavégzése elől gördít el akadályt a nitrátrendelet most megjelent módosítása.

A nitrogénhiánnyal járó úgynevezett pentozánhatás kivédésében segíti a gazdálkodókat a napokban megjelent 48/2020. (X. 7.) AM rendelet, mely az 59/2008. (IV. 29.), a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló FVM rendeletet módosította. A rendeletmódosítás szerint – a pentozánhatás kivédésére – most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag.

A módosítás egy a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felé, a kamara ezért is kezdett mintegy két éve egyeztetésbe róla az érintett szervezetekkel. A szakminisztérium is érzékelte a problémát és támogatta annak megoldását. Első lépésként a módosítással érintett problémakört sikerült uniós szinten egyeztetni, mely ellen nem érkezett kifogás. További módosításokhoz kutatási eredmények szükségesek, a vizsgálatokat a szakminisztérium koordinálja. Ezek közül az üzemi szintű kísérletek beállításában a kamara szakértői is koordináló tevékenységet folytattak a köztestület tagjai körében.

Háttérinformáció: a kivédendő pentozánhatás

Például szármaradványok talajba kerülésekor vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt a növények tápanyaghiányosak lesznek, átmeneti nitrogénhiány állhat elő. Tehát amennyiben a szármaradványokat a talajba forgatják a talaj szerkezetessége, a talajélet segítése érdekében, vagy ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, szármaradványokhoz, és azzal együtt forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

KWS kukoricahibridek: a jövő terméshozama

2024. december 18. 10:10

A kukoricatermesztés során számos tényező befolyásolja a terméshozamot, beleértve az időjárási viszonyokat, a talajminőséget és a kártevők jelenlétét.

Ezek a fajták bizonyítják, hogy a szója lehet igazi sikerkultúra

2024. december 17. 12:10

A hazai termelők zöme rendelkezik olyan földdel, ahol a szója megfelelően fejlődik. Ezt országszerte jól jelzi a termőterület jelentős növekedése.

Ideális választás a törpebúza: nagyobb kalász, alacsony szár

2024. december 13. 16:10

Az innovatív mezőgazdasági megoldások eredményeként több mint egymilliárd ember menekült meg az éhezéstől.

A DEKALB genetika sikerei idén

2024. december 12. 11:40

Az állandóan fiatalodó portfólióból 8 hibrid is bekerült a TOP20 legnagyobb vetésterülettel rendelkező hibridek rangsorába.

Mitől sárgul a málna?

2019. május 19. 14:46

J. Attiláné kérdése: Málnatöveim alsóbb levelei az utóbbi időben egyre jobban sárgulnak. Ez a sárgulás az egész levélre kiterjed. Mi okozhatja ezt?

Káposztafélék palántanevelése

2020. február 7. 06:38

A kevesebb, mint 1000 hektár hajtató felületről több év átlagában 18-20 ezer tonna káposztafélét takarítanak be.

Sok eső, fejlett növények, várható tápanyaghiányok

2022. december 15. 08:35

A késő ősz sok helyen jelentős csapadékot hozott. Végre elkezdtek a talajok nedvességgel feltöltődni (sajnos, csak 40–50 cm mélységig), azonban hideg nélkül a növények vegetációja nem áll meg.

A szabadföldön termesztett paradicsom hiánybetegségei és élettani károsodásai

2019. augusztus 15. 04:36

Miért fontos a hiánybetegségek és élettani károsodások ismerete? Mik lehetnek a kiváltó tényezők? Hogyan jelentkezhetnek a szabadföldön termesztett paradicsomon a talaj- és időjárási tényezőkből, valamint a tápanyag-ellátásból adódó károsodások?