Matt England, a norfolki Fring Estate birtokigazgatója négy éve vizsgálja, hogyan használhatók az alacsony növekedésű herefélék élő mulcsként a kalászosok termesztésében.
A cél, hogy a here nitrogént kössön meg, védje a talajt és visszaszorítsa a gyomokat úgy, hogy közben piacképes főnövény is betakarítható legyen.
Az első próbálkozás kudarcot vallott
A kísérlet 2022-ben vörös herével indult. Egy meglévő hereállományba tavaszi árpát vetettek szántásos, csökkentett talajműveléses és direktvetéses technológiával. Megfelelő árpaállomány azonban csak a szántott területen alakult ki.
A vörös here túl erőteljesen fejlődött, és elnyomta a kezdetben lassabban növekvő árpát. Matt ebből arra következtetett, hogy a tavaszi kalászosok helyett érdemesebb őszi vetésű növényekkel próbálkozni.
A fehér here már ígéretesebb volt
2023-ban kislevelű fehér herét vetettek 5 kg/ha vetőmagnormával a tavaszi árpa alá. Betakarításra sűrű hereszőnyeg alakult ki, ami azonban megnehezítette a munkát: az állomány alsó része tovább maradt nedves, és sok zöld növényi anyag került a szalmarendbe.
A here szabályozására először juhokat használtak, később azonban áttértek a kaszálásra, mert így jobban tudták időzíteni a következő kultúra vetését. Novemberben őszi zabot vetettek a herébe, a szokásosnál 20%-kal nagyobb, 400 mag/m² vetőmagnormával. A cél az volt, hogy a gyorsan fejlődő zab minél hamarabb versenyelőnybe kerüljön a herével szemben.
A termésből is elvett a here
A következő tavasszal a zab és a here együtt jól elnyomta az egyéves gyomokat, az évelők – köztük az acat és a lóromfajok – azonban továbbra is problémát jelentettek.
A gyengébb termőképességű területeken a zab bokrosodása is elmaradt. Betakarításkor az élő mulccsal borított területen végül 21%-kal kisebb termést mértek a kontrollhoz képest. Ezt csak részben ellensúlyozta a szántás elhagyásával elért, hektáronként 40–50 fontos költségmegtakarítás.
Érdekes eredményt hozott viszont egy véletlen vetési átfedés: ahol sűrűbb lett a zab, ott adta az élőmulcs-kísérlet a legjobb termést. A következő vetésnél ezért már 700 mag/m²-re növelték a vetőmagnormát, és egy hónappal korábban vetettek.
A növények közötti verseny a kulcs
Matt szerint az élő mulcs sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy a kalászos tavasszal fejlődési előnybe kerüljön a herével szemben. Ehhez a fajválasztás mellett a vetés időpontja és a vetőmagnorma is meghatározó.
A gazdaságban ezért már a komlós lucernát (Medicago lupulina) is vizsgálják talajtakaróként, emellett az őszi rozstól is jó eredményeket várnak. Mélyebb gyökérzetük miatt száraz körülmények között kedvezőbb versenyhelyzet alakulhat ki a főnövény és az élő mulcs között.
A kísérleteket több növénykombinációval folytatják. A tervek szerint 2027-ben megszüntetik az élő mulcsot, majd tavaszi kalászost vetnek, amely már hasznosíthatja a here többéves nitrogénkötésének előnyeit.
A teljes cikket megtalálja bejelentkezést követően a www.magyarszoja.hu oldalon.
Kiemelt kép: Pixabay.
