Növénytermesztés

Ilyen hatással vannak a különböző trágyázási módok a talajra

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat / ELTE  

A rangos PLOS ONE folyóiratban közölték magyar kutatók egy több mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben végzett mikrobiológiai vizsgálataik eredményeit. A kutatás célja a trágyázás hosszú távú hatásának felmérése a talaj-mikrobióta funkcionális diverzitására.

Az érdekes eredmények a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Talajtani Intézete és Mezőgazdasági Intézete, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói nevéhez fűződnek. A kutatók egy 60 éves martonvásári tartamkísérlet parcelláin kukorica és búza vetésforgó műtrágyás, istállótrágyás és kombinált kezeléseit mintázták két egymást követő évben.

Meghatározták a legfontosabb talajkémiai paramétereket, a növények növekedési és élettani mutatóit, a Microresp módszer segítségével felvették a rizoszféra-talaj mikrobaközösségének szubsztráthasznosítási mintázatát, emellett meghatározták a termesztett növények gyökérzetének AMF-kolonizációját.

A rendszeres trágyázás hosszú távú hatása kimutatható volt néhány talajbiológiai paraméterben: a szubsztrát-hasznosítási mintázatban, a citráthasznosítás képességében, a szubsztrátindukált respirációban, valamint a cukrok és aminosavak hasznosításának arányában. A gyökerek mikorrhizás kolonizációja leginkább a növény tápanyag-ellátottságával mutatott összefüggést.

A nitrogénműtrágya használata és az ezzel összefüggő talajsavanyodás okozta a legmarkánsabb változásokat a talaj-mikrobióta katabolikus aktivitásában, míg a mikorrhiza és a növény szimbiotikus kapcsolatára a kiegyensúlyozott növénytáplálás volt hatással.

Forrás: Füzy, A., Parádi, I., Kelemen, B., Kovács, R., Cseresnyés, I., Szili-Kovács, T., Árendás T., Fodor N., Takács, T. (2023). Soil biological activity after a sixty-year fertilization practice in a wheat-maize crop rotation. Plos One, 18(9), e0292125.

(Fotó: Manfred Antranias Zimmer/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Az őszi káposztarepce magyarországi termesztéshanyatlása, és ami a háttérben meghúzódik

2025. április 9. 11:10

A repcéhez kötődő magyarországi termesztési hajlandóság hanyatlása egyértelműen a termelésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre vezethető vissza.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

2018. december 11. 05:34

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.

Optimális hozam a repcében

2022. július 28. 07:32

A repce tápanyag-utánpótlást megelőző legfontosabb művelet a tervezés.

Mikor fejtrágyázzuk zöldségnövényeinket?

2019. június 9. 05:38

Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.

Az ammónium-nitrát műtrágya veszélyei

2023. szeptember 4. 07:40

Mivel minden gazda és minden mezőgazdasági vállalat használja, az emberek úgy vélik, ez csak növényvédő szer, semmi több. De mi a helyzet a műtrágya valódi beltartalmával? Veszélyes az emberre? Tényleg robbanékony? Mekkora egészségügyi gondot okoznak a műtrágyagyárakban fellépő tűzesetek és az ezt követő légköri szennyeződések?