Ahogyan a kutatóintézet, úgy a martonvásári kukoricanemesítés is 75 éves múltra tekint vissza. A hidegtűréssel foglalkozó kutatások pedig egyidősek a martonvásári kukoricanemesítéssel.
Számos korai és szuper korai (FAO 100–200 csoportba tartozó), Martonvásáron nemesített kukoricahibrid van forgalomban a köztermesztésben itthon és külföldön. Az utóbbi évtizedekben kialakuló klimatikus viszonyok indokolják a kukoricanövény abiotikus (hideg és szárazság) és biotikus (betegségek, kártevők) stresszfaktorokkal szembeni ellenállóságának növelését.
Napjainkban sem csökkent a hidegtűrésre irányuló nemesítés fontossága. Hazánkban a hőmérséklet a vetés és kelés idején marad el a kukorica számára optimális értéktől. A korai vetés feltétele éppen ezért a jó hidegtűrő alapanyag.
A korai vetés segíthet abban, hogy a kukorica fejlődése szempontjából igen kritikus időszak, a virágzás és termékenyülés megelőzze az utóbbi években sajnos nagy gyakorisággal bekövetkező száraz hőségperiódusok bekövetkeztét, mérsékelve ezáltal a terméscsökkenés kockázatát, a veszteség mértékét.
Eltolódás a Dunántúl felé
Az elmúlt évek adatai alapján egyértelműen nyomon követhető, hogy hazánkban a kukorica vetésterülete a klímaváltozás és az azzal összefüggő negatív hatások miatt csökkent és egyre inkább nyugatabbra, a hűvösebb és csapadékosabb Dunántúl felé tolódik el. Öntözés hiányában akár ki is szorulhat a korábban hagyományosnak tekintett alföldi termőtájakról.
A HUNREN ATK Mezőgazdasági Intézet fitotroni kamráiban alacsony hőmérsékleten nevelt hibrideket szántóföldön is megvizsgáltuk. Két termőhelyen (Lászlópuszta, Zirc), három ismétlésben és korai vetésben állítottuk be a kísérleteket 2022–2023-ban.
Lászlópuszta (Fejér vármegye) a tengerszint felett kb. 107 méteren elhelyezkedő, száraz és meleg klímájú, míg Zirc (Veszprém vármegye) kb. 410 m magasan fekvő, csapadékosabb és hűvös időjárású termőtáj.
A két termőhely időjárási jellemzőit tekintve Lászlópusztán 2022-ben 38 mm-rel hullott kevesebb csapadék a többéves átlaghoz képest, a hőmérséklet másfél fokkal magasabb volt, míg Zircen 54 mm-rel volt kevesebb a tenyészidőszakra eső csapadékmennyiség a sokéves átlaghoz viszonyítva, és 1,6 ℃-kal nőtt a hőmérséklet középértéke.
Csapadék, hőösszeg-gyarapodás
2023-ban is kevesebb csapadék esett a többéves tenyészidőszaki átlaghoz képest Lászlópusztán, az előző évhez hasonló hőmérsékleti középértékemelkedés mellett, míg Zircen 3 mm-rel meghaladta a többéves átlagot a tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége.
Látványos a különbség a két kísérleti terület hőösszeg-gyarapodása (GDD – Growing Degree Day) között. A hűvösebb és csapadékosabb zirci termőterületen a két év átlagában közel 300 ℃-kal volt kevesebb a növények számára hasznosítható hőmennyiség, mint Lászlópusztán. A kísérlet 2 évében a termésátlagok igen szélsőségesen alakultak.
Csepregi-Heilmann Eszter, dr. Spitkó Tamás, dr. Szőke Csaba, Áldott-Sipos Ágnes, dr. Pintér János, dr. Berzy Tamás, dr. Marton L. Csaba / HUN-REN, ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024. novemberi Extra számában olvasható.
