26℃ 16℃
szeptember 1. Egyed, Egon, Noémi, Tamara
Növénytermesztés

A mákról és termesztéséről

Agrofórum Online

Azért a múlt ködébe vesző őseinknek is megvolt a magukhoz való esze, amikor már Kr.e. 4-5 ezer évvel ezelőtt meglelték ezt a különös növényt, amely ízesíti az ételeinket, díszíti a kertjeinket, a tokjából kinyerhető „mákony” (ópium) pedig egy elérhetetlen álomvilágba sodorja a napi gondtól szabadulni vágyókat, vagy a naiv kalandkereső ifjakat.

Van ezért ennek a mákonynak egy kétségtelenül nagyra becsült hatása is az előbbiekben degradálton túl, ez pedig a gyógyászatban való felhasználása révén a fájdalomcsillapítás.

Nagy utat járt be a növény, amelyet a különböző régészeti leletek igazolnak. A géncentruma Nyugat-Ázsia, vagy a Földközi-tenger nyugati partvidéke lehetett, de az sem kizárt, hogy Egyiptom. (Legyen ez a kutatók gondja.)

Egy biztos, hogy a görögök és a rómaiak is ismerték, és róla már Hippokratész is tudományos igénnyel értekezett. Nagy Sándor katonái az indiai hadjárat során megismerték az ópiumkészítés módszereit. A rómaiaktól, valószínűleg az arabok közvetítésével jutott el a kis- és nyugat-ázsiai népekhez, sőt Kínába is. Itt terjedt el az ópiumpipák használata. A mákot ma már az egész világon termesztik. Legálisan étkezési és gyógyászati céllal, illegálisan kábítószerként. Ez utóbbi állítólag kétszerese a legális termesztésnek.

A termesztéséről

Célszerűen gabonák után vetik. Mérsékelt tápanyagigényű növény. A talaj iránt – állítólag – igényes, a jó búzatalajokon díszlik legjobban és terem a legtöbbet. Bár ki tudja? A kábítószer centrumok talajadottságai (Afganisztán, Pakisztán, Laosz és Közép-Amerika) nem biztos – bár sajnos nem ismerem –, hogy kiválóak lennének a máktermesztés számára, de az ottaniak megélhetését, még ha sokszor súlyos áron is, de biztosíták. Ennyi a talajigényről. Az éghajlati sajátosságokra nem térnék ki, azok olyanok, amilyenek, de nálunk mindenképpen megfelelnek akár a tavaszi, akár az őszi mák termesztéséhez.

A termesztéstechnológia vázlata 

Olyan korán kell vetni, amilyen korán csak lehet (nem reggel!). Ehhez, jól előkészített, ősszel művelt és lezárt talaj kell, amelyet egy menetben, sekély műveléssel készítünk elő a vetésre.

A vetés. Mihelyt rá lehet menni a talajra, a mag méretéből adódóan igen sekélyen, 1-1,5 cm mélyre vetjük. A saját tapasztalatom szerint régen – úgymint a cukorrépát – két henger közé vetettük. (Ma már a modern vetőgépek ezt a technológiát szimulálni tudják.) A sortávolság, valahol a 40 cm körül lehet, ahogy a vetőgép kiadja. A magot a termeltetőtől kapjuk, így ő fogja előírni a vetéskori használatát. Egy a lényeg: homogén növényállományt kell kialakítanunk, rendszerint utólagos egyeléssel. A tőtávolság függ a sortávolságtól, általában 5-6 cm a 40-45 cm-es sortáv esetén. 24 cm-es sortávolságnál ritkábbra hagyjuk egyeléskor a növényeket.

Az optimális növényszám kialakításához egykori gyakorlatvezető tanárom „D” (Dagadt) Szabó intelmeit idézem, aki a dupla gabona sortávra vetett mák egyelésekor – miközben lapos kuszással haladtunk előre – közöttünk járva egyfolytában ezt szajkózta: „Nyóc centi, apám. Érted, nyóc centi”. Ez annyira megragadt bennem, hogy én csak ezt tudom. Egyébként sem vagyok a sűrítés híve, semmilyen növény esetében sem. Pláne, ha figyelembe vesszük a sokak által és sokat emlegetett klímaváltozást és annak következményét, a fokozatos szárazulást, ahogy ezt Jolánkai professzor úr szokta volt mondani. Ebből az következik, hogy mintegy 500 ezer növénnyel számolhatunk hektáronként.

Tápanyagigénye, ahogy ezt már említettük közepes, ami persze számos tényezőtől függ, de ezt a pallérozott gazdák esetében már szóba se szabad hozni. A tartamkísérletek azt mutatják, hogy átlagosan 1 tonna/ha termés előállításához 60-80 kg N, 60-70 kg P2O5 és 50-70 kg K2O műtrágyaadagot igényel.

A növényvédelem témakörébe nem mernék belebonyolódni, mert az meghaladja a minimális ismereteimet is.

Lehet, hogy tévedek, amikor azt állítom: itt is a gyomirtás a legnagyobb probléma, de a termeltetőnek bizonyára van erre konkrét javaslata.

A kórokozók sem kímélik a mákot, de legalább ekkora problémát jelentenek a kártevők: levéltetvek, máktok-ormányos, máktok-szúnyog.

A növényápolás a sorközök tisztántartását jelenti. A kultivátorozás egyébként is jótékony hatású a talajra és ezen keresztül a növényre is.

A betakarítás az egyik legizgalmasabb munkafolyamat, amely gépileg csak részben megoldott a máktokok egészben való betakarításával, mert különben ez a fránya mák olyan apró szemű, hogy mindenhonnan kifolyik, ráadásul a „szalmával” is el kell számolni.

Ezért kisebb méretekben a kézi betakarítást alkalmazzák a veszteségek elkerülésére, és utólag csépelik ki a máktokokat, mint ahogy a gépi betakarítás után is.

Betakarításkor a toktermés szalmasárga, vagy szürkés sárga és benne a magok a fajtára jellemző színűek. Ekkor 12-16 % a tok nedvességtartalma, a mákmagé meg 9-12 %. Az a jó, ha zözög a mákmag a tokban.

A termés mennyisége sok mindentől függ, de átlagban az 1-1,5 tonna/ha lehet. (Az őszi mák ennél valamivel többet terem.)

Következik a tisztítás és a vevő igénye szerinti „kikészítés”.

Erről a kikészítésről jut eszembe, hogy gyermekkoromban gyakran volt részem felnőtt családtagjaim kikészítésében, ilyenkor gyakran elhangzott a: „Gyere csak ide te mákvirág! Mit csináltál már megint, te büdös kölök?”

Azóta a mákvirág szónak – ahogy hallottam – már igencsak megváltozott a jelentése és nem a tűzre való jómadarat illetik ezzel a jelzővé átalakult főnévvel, sokkal inkább a mákvirág szépségére utalva a szerelmes férfiak a szívük hölgyét.

Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változata Dr. Bódis László: A mákról és termesztéséről (2016. februári lapszám, 58. old) című írása alapján

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újra reneszánszát élheti a repce Magyarországon

2025. augusztus 29. 11:20

A RUNNER repcék akár egy hónappal később vethetők, mint a hagyományos hibridek, és versenyképes hozammal hamarabb betakaríthatók.

Ki látott már ilyet: októberben repcét vetni?!

2025. augusztus 29. 11:10

Pedig a hír igaz. A RAPOOL innovációja, a RUNNER szegmens hibridjei megkésve, sőt akár októberben vetve is jövedelmezően termeszthetők.

Forradalmi védelem repcének – gyorsabb kelés, erősebb növények!

2025. augusztus 28. 14:10

A Corteva új megoldásai a repce korai fejlődését és a kártevők elleni védelmét erősítik, segítve a gazdákat a biztosabb termés elérésében.

Páratlan DEKALB repce terméseredmények születtek idén is!

2025. augusztus 26. 13:10

A rendkívül csapadékszegény téli időszak és a masszív tavaszi kártevőnyomás ellenére igen szép eredménnyel zártak az őszi káposztarepcének még bizalmat szavazó hazai gazdák.

Inváziós kártevők: Eperfa-pajzstetű

2019. június 9. 08:37

Az eperfa-pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) az egyik legfontosabb kártevő pajzstetű faj világszerte.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: fertőz a nemezes és a szemölcsös gubacsatka

2022. június 15. 14:09

A csapadékot kapott tájegységekben megnőt a nedvességet kedvelő kórokozók fertőzési veszélye.

Kertbarátok figyelem: őszi teendők a kertben

2023. október 20. 12:10

Lassan véget ér a növényvédősök munkája! Sokan a tárolási betegségek elleni zárópermetezésnél és a vesszők, rügyek lombtrágyás tápfeltöltésénél használták utoljára a permetezőgépet. De azért még ne téliesítsék a gépüket, lehet, hogy még fel kell venni… Ajánlás Zsigó György növényorvos tollából.

Csupaszcsigák már szántóföldön is

2018. november 23. 05:33

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.