Növénytermesztés

Olyan búzákat és kukoricákat találtak, amelyek géneket „loptak” a szomszédaiktól

Agrofórum Online

Egy új kutatás szerint a növények az úgynevezett laterális géntranszfer révén géneket vesznek át a szomszédaiktól.


A génmódosított növényeknek rossz a hírük. Hogy lehet az, hogy egy ilyen természetellenes dolog mégis a javunkra válik? Nos, ezt végre maguktól a növényektől is megtudhatjuk. A legújabb bizonyítékok szerint ugyanis a növények képesek genetikailag módosítani önmagukat, és ez a laterális génátvitelnek nevezett folyamat olyan új növényeket eredményezhet, amelyek ellenállóak lehetnek a klímaváltozással szemben.

Mindannyian tudjuk, hogy a gének a szülőkről az utódokra szállnak át. Ugyanez igaz minden faj esetében, így a növények tekintetében is. Egyes baktériumok képesek géneket cserélni egymással, de az összetettebb élet (általában) megmarad a maga nyomvonalán.

Az Egyesült Királyságban működő Sheffieldi Egyetem tudósai azonban megállapították, hogy a növények a tipikus evolúciós útvonalakon kívül is képesek a fajok közötti génátvitelre. Idegen DNS-t mutattak ki különböző növényekben, köztük a búzában, a kukoricában, az árpában és a rizsben is. Ezek a növények „megszegték” a genetikai átvitel szabályait, és géneket „loptak” szomszédaiktól.

„Az egyes gének eredetét genetikai detektívmunkával nyomon követve több mint 100 olyan példát találtunk, ahol a gén története jelentősen különbözött attól a fajtól, amelyben megtalálható volt” – mondta Luke Dunning, a tanulmány egyik szerzője, aki az úgynevezett laterális géntranszfer (LGT) nevű folyamatról írt.

Mi az a laterális géntranszfer? A laterális géntranszfer kifejezés általában azt jelenti, hogy a genetikai anyag különböző fajokhoz tartozó élőlények között – szülő-utód kapcsolat nélkül – kerül átadásra.

Ez lényegesen eltér a vertikális géntranszfertől, amely sokkal gyakoribb és közismertebb. Vertikális géntranszfer akkor történik, amikor egy élőlény valamelyik ősétől kapja a genetikai anyagát – mint ahogyan az emberek is a szüleik génállományából kapják a szemük színét vagy a testmagasságukat.

Mit jelent ez a növények számára? Az ellopott gének evolúciós előnyt jelenthetnek a világ élelmiszer-ellátásának nagy részét adó gabonaféléknek, mivel lehetővé teszik számukra, hogy gyorsabban fejlődjenek, szívósabbak legyenek, és gyorsabban alkalmazkodjanak az új körülményekhez.

„Bár a géneknek csak viszonylag kis hányada adódik át a fajok közötti átvitel során, ez a folyamat potenciálisan lehetővé teszi a gabonafélék számára, hogy más fajokból származó információkat vegyenek át” – mondta Dunning.

Ez a folyamat előnyt jelenthet a növényeknek az éghajlatváltozással szemben. A New Phytologist című folyóiratban megjelent tanulmány pedig olyan növénykultúrák kifejlesztésébe nyújt betekintést, amelyek segíthetnek leküzdeni az esetleges élelmiszerhiányt.

Új perspektíva: tízből közel kilenc tudós szerint a génmódosított élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók. E tudományos konszenzus ellenére az emberek mégis széles körű kétkedéssel fogadják a géntechnológiával módosított élelmiszerek biztonságos voltát. Dunning szerint azonban az eredmények új távlatokat nyithatnak a közvélemény előtt a GM-növényekkel kapcsolatban.

„Az eredmények arra késztethetnek bennünket mint társadalmat, hogy újragondoljuk, miként viszonyulunk a GM-technológiához, mivel a gabonafélék természetes módon egy nagyon hasonló folyamaton mennek keresztül. Ha meg tudjuk állapítani, hogy miként zajlik pontosan ez a folyamat, az lehetővé teheti számunkra, hogy természetes módon módosítsuk a növényeket, és ellenállóbbá tegyük őket az éghajlatváltozással szemben” – jelentette ki Dunning.

Következő lépések: bár a csapat kimutatta az laterális génátvitelt, még mindig nem tudják, hogy ez hogyan és miért történt. A kutatócsoport következő célkitűzése az, hogy rájöjjenek, mi okozza ezt a jelenséget, és kiderítsék, hogy ez egy folyamatos folyamat-e a növényekben, amely a növényfajták között tapasztalható különbségekhez vezet.

(Fotó: Pavlo/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvan a megoldás a repcetermesztés kihívásaira

2025. július 4. 11:10

A repcetermesztés új korszakba lépett: a RAPOOL hibridjei stabil termést és nagyobb rugalmasságot kínálnak a változó körülményekhez.

Hyvido Neo- vírusrezisztens hibrid árpák a Syngenta-tól

2025. július 3. 13:10

A gabonákat támadó vírusok esetében az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az ősziárpa-állományokban.

Csavarja fel a gabonatermelés hatékonyságát hibridekkel!

2025. július 2. 14:10

Termésstabilitás és precíziós technológia: a nyerő páros.

A repce nem tűnik el, csupán alkalmazkodik

2025. július 1. 18:10

Az utóbbi években az európai repcetermesztés komoly kihívásokkal szembesült. A megoldás a hatékony nemesítésben és technológiában van.

Jelenleg még kevés a kórokozó és a kártevő a növényállományokban

2020. március 9. 11:52

Jelenleg számottevő mennyiségű kórokozó vagy kártevő nem fertőzi az állományokat, de az idősebb leveleken azért megtalálhatóak az őszi fertőzés tünetei.

Mínuszok hete az agrárpiacokon

2020. június 14. 10:47

A párizsi árutőzsdén a mínuszok domináltak az elmúlt héten. A repce ára emelkedett, ám a malmi búza, a takarmánybúza és a kukorica kurzusa csökkent.

Zuhanórepülésbe kezd idén az ukrán gabonatermelés?

2024. április 20. 14:10

Csökken a gabona, kukorica, napraforgó, olajos magvak vetésterülete és a várható termésmennyiség Ukrajnában.

XVIII. Kalászos Gabona Fórum Visegrádon

2018. szeptember 18. 17:01

Őszi árpából szinte biztos, hogy vetőmaghiányra kell számítani, tritikálénál valószínűsíthető, hogy el fog fogyni a szaporítóanyag, míg őszi búzánál a szakmailag elfogadható 40%-os (vagy a fölötti) felújítási arányhoz biztosított a fémzárolt vetőmag.