Egy új kutatás szerint a növények az úgynevezett laterális géntranszfer révén géneket vesznek át a szomszédaiktól.
A génmódosított növényeknek rossz a hírük. Hogy lehet az, hogy egy ilyen természetellenes dolog mégis a javunkra válik? Nos, ezt végre maguktól a növényektől is megtudhatjuk. A legújabb bizonyítékok szerint ugyanis a növények képesek genetikailag módosítani önmagukat, és ez a laterális génátvitelnek nevezett folyamat olyan új növényeket eredményezhet, amelyek ellenállóak lehetnek a klímaváltozással szemben.
Mindannyian tudjuk, hogy a gének a szülőkről az utódokra szállnak át. Ugyanez igaz minden faj esetében, így a növények tekintetében is. Egyes baktériumok képesek géneket cserélni egymással, de az összetettebb élet (általában) megmarad a maga nyomvonalán.
Az Egyesült Királyságban működő Sheffieldi Egyetem tudósai azonban megállapították, hogy a növények a tipikus evolúciós útvonalakon kívül is képesek a fajok közötti génátvitelre. Idegen DNS-t mutattak ki különböző növényekben, köztük a búzában, a kukoricában, az árpában és a rizsben is. Ezek a növények „megszegték” a genetikai átvitel szabályait, és géneket „loptak” szomszédaiktól.
„Az egyes gének eredetét genetikai detektívmunkával nyomon követve több mint 100 olyan példát találtunk, ahol a gén története jelentősen különbözött attól a fajtól, amelyben megtalálható volt” – mondta Luke Dunning, a tanulmány egyik szerzője, aki az úgynevezett laterális géntranszfer (LGT) nevű folyamatról írt.
Mi az a laterális géntranszfer? A laterális géntranszfer kifejezés általában azt jelenti, hogy a genetikai anyag különböző fajokhoz tartozó élőlények között – szülő-utód kapcsolat nélkül – kerül átadásra.
Ez lényegesen eltér a vertikális géntranszfertől, amely sokkal gyakoribb és közismertebb. Vertikális géntranszfer akkor történik, amikor egy élőlény valamelyik ősétől kapja a genetikai anyagát – mint ahogyan az emberek is a szüleik génállományából kapják a szemük színét vagy a testmagasságukat.
Mit jelent ez a növények számára? Az ellopott gének evolúciós előnyt jelenthetnek a világ élelmiszer-ellátásának nagy részét adó gabonaféléknek, mivel lehetővé teszik számukra, hogy gyorsabban fejlődjenek, szívósabbak legyenek, és gyorsabban alkalmazkodjanak az új körülményekhez.
„Bár a géneknek csak viszonylag kis hányada adódik át a fajok közötti átvitel során, ez a folyamat potenciálisan lehetővé teszi a gabonafélék számára, hogy más fajokból származó információkat vegyenek át” – mondta Dunning.
Ez a folyamat előnyt jelenthet a növényeknek az éghajlatváltozással szemben. A New Phytologist című folyóiratban megjelent tanulmány pedig olyan növénykultúrák kifejlesztésébe nyújt betekintést, amelyek segíthetnek leküzdeni az esetleges élelmiszerhiányt.
Új perspektíva: tízből közel kilenc tudós szerint a génmódosított élelmiszerek biztonságosan fogyaszthatók. E tudományos konszenzus ellenére az emberek mégis széles körű kétkedéssel fogadják a géntechnológiával módosított élelmiszerek biztonságos voltát. Dunning szerint azonban az eredmények új távlatokat nyithatnak a közvélemény előtt a GM-növényekkel kapcsolatban.
„Az eredmények arra késztethetnek bennünket mint társadalmat, hogy újragondoljuk, miként viszonyulunk a GM-technológiához, mivel a gabonafélék természetes módon egy nagyon hasonló folyamaton mennek keresztül. Ha meg tudjuk állapítani, hogy miként zajlik pontosan ez a folyamat, az lehetővé teheti számunkra, hogy természetes módon módosítsuk a növényeket, és ellenállóbbá tegyük őket az éghajlatváltozással szemben” – jelentette ki Dunning.
Következő lépések: bár a csapat kimutatta az laterális génátvitelt, még mindig nem tudják, hogy ez hogyan és miért történt. A kutatócsoport következő célkitűzése az, hogy rájöjjenek, mi okozza ezt a jelenséget, és kiderítsék, hogy ez egy folyamatos folyamat-e a növényekben, amely a növényfajták között tapasztalható különbségekhez vezet.
(Fotó: Pavlo/Pixabay)
