Növényvédelem
Növényvédelem

A mezei pocok elleni kémiai védekezés lehetőségei Magyarországon, Romániában és Szerbiában

A mezei pocok elleni kémiai védekezés lehetőségei Magyarországon, Romániában és Szerbiában

Agrofórum Online

A rágcsálók az egész világon a legjelentősebb gerinces kártevők, melyek túlszaporodásának jelentős környezeti, gazdasági és egészségügyi következménye is lehet (Ostfeld és Mills 2007, Singleton és mtsi. 2010). Napjainkban Európában a növénytermesztés vonatkozásában a mezei pocok (Microtus arvalis, Pallas, 1778) a legjelentősebb gerinces kártevő, amely gradációs időszakban tetemes mértékű gazdasági kárt tud okozni (Jacob és Tkadlec 2010).

Az emlősök osztályába, a rágcsálók rendjébe és a pocokfélék családjába tartozó, zömök testű rágcsáló hossza ritkán haladja meg a 110 mm-t. Súlya 40 g körüli. Kicsi füle alig áll ki a bundájából, farka rövid. Testének felső része barnásszürke színű, alsó része fehéres (Jenser és mtsi. 1998).

Spanyolországtól Európán és a Közel-Keleten át Oroszország középső részéig nyúlik elterjedési területe, illetve egy elszigetelt populációja Mongóliában is megtalálható (1. ábra). Európában hiányzik a brit szigetekről, a Skandináv félszigetről és az Appennini-félsziget nagyobbik részéről (Jenser és mtsi. 1998, Yigit és mtsi. 2016). A környezethez való jó alkalmazkodóképességét mutatja, hogy a tengerszinttől egészen a 2600 m tengerszint feletti magasságig előfordulhat (Spitzberger in Yigit és mtsi. 2016).

1. ábra: A mezei pocok elterjedése (Forrás: Yigit és mtsi. 2016)

Szinte valamennyi termesztett növényünk szerepel a táplálékában, folyamatos rágásával nagyon sok növényt tönkretesz, ezért veszélyes károsítónak számít. A növényeknek főleg a zöld részeit fogyasztja, de megeszi a termést, magot, virágot, gumót, hagymát stb. Megrágja a burgonya gumóját, a répa, cékla stb. gyökerét, lerágja a gabonák zöld leveleit, szárait, kieszi a kalászokból a szemeket, a kukorica szárán felmászik és a csövekből kieszi a szemeket, lekérgezheti a gyümölcsfák gyökereit, betelepedhet a szőlőbe (Jenes és mtsi. 1998), de akár az erdősítésekben is komoly károkat okozhat a fiatal állományok gyökereinek elrágásával (Gőbölös és Palánki 2015) stb.

Járatrendszerük akár a talaj vízháztartására, vízelvezető képességére is hatással lehet. Télen betelepedhet a pajtákba, raktárakba és a betárolt terményeket fogyasztja (Bihari és mtsi 2007, Hopf és mtsi 1976). Összességében az állati kártevők okozta termésveszteség 10-12%-a a mezei pocoknak tulajdonítható. Meg kell jegyezni azt is, hogy a faj fontos táplálékforrása számos ragadozó fajnak (Heltai 2010), így a károk mellett, a táplálékhálózatokban betöltött szerepe jelentős és pozitív.

A nem túl magas, összefüggő növényzettel borított területeket kedveli. Itt ássa földalatti járatait, melyek lehetnek fészkelő-, rejtőző- (táplálkozó-) és kamraüregek. Ezek formájukban és nagyságukban jól elkülöníthetők. Tél végén az áttelelt mezei pockok erdőszéleken, árokpartokon, vagy füves-bozótos töltésoldalakon, az ún. rezervátor-területeken fordulnak elő. Tavasszal innen települnek be az akkumulátor-területekre, az évelő pillangósok (lucernások), a gabonafélék állományaiba.

Kora tavasztól november első feléig tart szaporodási időszakuk. A nőstény 19-21 nap vemhesség után 3-8 csupasz és vak kölyköt hoz a világra. Évente 5-6 fialásuk is lehetséges (Jenes és mtsi. 1998). A fiatalok már három hetes korukban szaporodnak (Benedek és mtsi. 1974).

Kedvező időjárás és bőségesen rendelkezésre álló táplálék esetén rövid idő alatt igen nagy egyedsűrűség jöhet létre, amelynek következtében már a kedvezőtlen, ún. depresszor-területeket is benépesíti. A hirtelen bekövetkező egyedsűrűség-növekedést gradációnak nevezzük, ami a mezei pocoknál átlagosan 3-6 évente fordul elő (Jenes és mtsi. 1998). Gradációs csúcsévekben 1 000 db mezei pockot is megfigyeltek hektáronként (Yigit és mtsi. 2016).

A nagy egyedsűrűség következtében a szaporodási ráta csökken, az állatok zavarják egymást, állandósul a stressz, növekszik a mortalitás, ami végül a gradáció összeomlásához vezet. A gradáció összeomlásának egyik oka a tularémia nevű baktériumos eredetű betegség járványszerű megjelenése (Jareno és mtsi. 2014). A tularémia a rágcsálók és a mezei nyúl betegsége, amellyel az ember is megfertőződhet. Kullancsok, bolhák, szúnyogok terjesztik. A megbetegedett mezei pockok szinte 100%-ban elpusztulnak (Bicsérdi és mtsi. 2007).

A gradációt több tényező is befolyásolja, melyek közül az egyik legmeghatározóbb az időjárás. Kemény hideg, a hótakaró hiánya, valamint a hideg és meleg időszakok gyakori váltakozása csökkentik az áttelelt állományok számát. Ezzel szemben az átlagnál melegebb, száraz tavasz és nyár kedvez a felszaporodásuknak. A mezei pocok populáció dinamikájában jelentős szezonális fluktuációk figyelhetők meg. Ősszel alakul ki a populáció létszámának maximuma évenként eltérő gradációs csúccsal. Télen is tud szaporodni, de ennek feltétele a magasabb hőmérséklet és a rendelkezésére álló bő táplálék (Jacob és mtsi. 2014).

Mezei pocok

Amennyiben sikeresen akarjuk felvenni a küzdelmet bármely mezőgazdasági kártevővel szemben, így a mezei pocokkal szemben is, akkor minél alaposabban meg kell ismernünk elterjedését és biológiáját (Schmidt 1967). A hatékony kezelési stratégiák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen a kártevő rágcsálók taxonómiájának, populációbiológiájának, szociális viselkedésének és közösségi ökológiájának ismerete (Singleton és mtsi. 2004). A mezei pocok túlszaporodása elleni eredményes védekezés szintén az elterjedési és sűrűségviszonyokra, valamint a gradációkkal kapcsolatos biológiai és ökológiai tényezők pontos ismeretére alapozható.

A gradáció előrejelzésére és a mezei pocok elleni védekezés szükségességének eldöntésére különböző módszereket alkalmazhatunk. Ezek közé sorolhatjuk a csapdázást (egyszerfogás, vagy fogás-jelölés-visszafogás), a kiszántásos módszert, illetve a mezei pocok jelenlétére utaló jelek (lakott járatok száma, ürülék és latrinák mennyisége, lábnyomok, növényeken okozott kártételek) megfigyelését, számbavételét (Jenser és mtsi. 1998, Jareno és mtsi. 2014).

A mezei pocok szignalizációjára a gyakorlatban jól és egyszerűen alkalmazható módszer a lakott járatok számlálása. Ennek egyik módja, ha egységnyi területen valamennyi járatot betaposunk, majd 24 óra múlva a kibontott járatokat megszámoljuk. A felvételezés után az adatokat 100 m2-re vetítjük. Védekezni kell a mezei pocok ellen, ha 100 m2-en átlagosan ősszel 2, tavasszal 1 lakott mezei pocok lyuk van (Benedek és mtsi. 1974).

Az ellene alkalmazható legfontosabb védekezési módok a következők:

− Agrotechnikai megoldások: mélyszántással a pockok járatainak, fészkeinek megsemmisítése; tarlóhántással, pillangósok feltörésével, gyümölcsösökben a gyepes fasorok művelésével a kedvező élőhelyeiket szüntethetjük meg.

− Mechanikai védekezés: ide sorolhatjuk a csapdázást, a facsemeték gyökerének dróthálóval való beburkolását, idősebb fák mellől a rendszeres hóeltakarítást. Alkalmazható még a csapdázás, az állatok agyonütése, a szeges henger vagy tárcsa, de ezek magas munkaigényű folyamatok, leginkább csak akkor és ott használják, ahol a kémiai védekezés nem alkalmazható.

− Biológiai védekezés: történtek kísérletek kórokozó mikroorganizmusokkal, vagy a pocoknépességre riasztó hatással bíró növények kihelyezésével. Ezeknél azonban jóval hatásosabb a mezei pockot zsákmányoló fajok megtelepedésének az elősegítése (Jenser és mtsi. 1998). Az őshonos emlősök közül a legjelentősebb kisrágcsáló predátorok a róka, az aranysakál, a borz, a menyét, a hermelin, a nyest, a nyuszt, a közönséges és mezei görény, valamint a vadmacska (Heltai 2010).

A madarak közül a legfontosabb mezei pocok fogyasztók az egerészölyv, a vörös vércse, a barna rétihéja, a hamvas rétihéja, illetve az uhu kivételével szinte az összes bagolyfajunk (Haraszthy és mtsi. 2000). Ezen fajok számára kedvező élőhelyek kialakításával hozzá tudunk járulni a mezei pocok számának alacsony szinten tartásához. Akár „T”-alakú ülőfák kihelyezésével is elősegíthetjük, hogy a ragadozó madarak az adott táblából szerezzék be a zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a mezei pocok állományt (Görög 2015).

− Vegyszeres védekezés: a leghatékonyabb mód, de egyben a legveszélyesebb is, mert csak a mezei pocokra ható, szelektív méreg jelenleg nem ismert. A vegyszereket három fő típusra oszthatjuk: riasztásra, a földalatti járatok gázosítására, valamint a csalétekkel történő irtásra szolgálókra (Jenser és mtsi. 1998).

Jelen vizsgálatunkban három országban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában a mezei pocok ellen engedélyezett növényvédő szereket hasonlítottunk össze.

Magyaroszágon négy szer engedélyezett (1. táblázat), valamennyi más hatóanyagtartalmú. Ezek az Arvalin LR (h.a. cink-foszfid), Delu (h.a. kálcium karbid), Polytanol (h.a. kálcium foszfid) és a Redentin 75 RB (h.a. klórfacinon). A Delu riasztó hatású készítmény, a többi három irtószer. A Redentin 75 RB csak eseti engedéllyel használható január 3. és március 31. között.

1. táblázat: Magyarországon a mezei pocok ellen engedélyezett szerek (http1)

Szernév Arvalin LR Delu Polytanol Redentin 75 RB
Rendeltetése lótücsökirtó csalétek és rágcsálóirtó szer pocok riasztószer rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer
Hatóanyag cink-foszfid kálcium karbid kálcium foszfid klórfacinon
Tiszta hatóanyag részarány 40 g/kg 800 g/kg 280 g/kg 75 mg/kg
Károsító lótücsök, mezei pocok mezei pocok, kósza pocok mezei pocok, hörcsög mezei pocok
Az engedély érvényessége 2018. 04. 30. 2019. 08. 31. 2019. 08. 31. 2018. 01. 03-tól  2018. 03. 31-ig

Romániában a Mezőgazdasági minisztérium adatbázisában egyetlen szer engedélyezett (2. táblázat), ez a bromadiolont tartalmazó Bromakol nevű szer, ami rágcsálóirtó szer.

2. táblázat: Romániában a mezei pocok ellen engedélyezett szerek (PEST-EXPERT v1.0, 2018)

Szernév Bromakol
Rendeltetése rágcsálóirtó szer
Hatóanyag bromadiolon
Tiszta hatóanyag részarány 0,05 g/kg
Károsító kártevők
Az engedély érvényessége 2022. október 25.

Szerbiában nyolc szer engedélyezett (3. táblázat), melyek egyike sem használható fel sem Magyarországon, sem Romániában. A Szerbiában engedélyezett nyolc készítmény 5 hatóanyagra osztható. A hatóanyagot tekintve a cink-foszfid és a kálcium karbid felhasználható Magyarországon, a bromadiolon pedig Romániában. Magyarországon a kálcium karbidot tartalmazó szer riasztószerként van feltüntetve, Szerbiában pedig irtószerként.

3. táblázat: Szerbiában a mezei pocok ellen engedélyezett szerek (Spasić és mtsi. 2016)

Szernév Brodisan A Ratibrom 2 fresh bait Ratibrom 2 grain Ratibrom 2 pellet Ratibrom 2 pillow shaped wax block Cinkosan Ratak forst Detia wuhlmausgas
Rendeltetése rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer rágcsálóirtó szer rágcsálóitó szer rágcsálóirtó szer
Hatóanyag bromadiolon bromadiolon bromadiolon bromadiolon bromadiolon cink-foszfid difenakum kálcium karbid
Tiszta hatóanyag részarány 0,05 g/kg 0,05 g/kg 0,05 g/kg 0,05 g/kg 0,05 g/kg 20 g/kg 0,05 g/kg 800 g/kg
Károsító mezei pocok, pirókegér, házi egér, házi patkány, vándor-patkány mezei pocok, pirókegér, házi egér, házi patkány, vándor-patkány mezei pocok, pirókegér, házi egér, házi patkány, vándor-patkány mezei pocok, pirókegér, házi egér, házi patkány, vándor-patkány mezei pocok, pirókegér, házi egér, házi patkány, vándor-patkány házi egér, házi patkány, vándorpatkány, mezei pocok, pirókegér, mezei hörcsög mezei pocok, pirókegér, sárganyakú erdeiegér, erdei egér, vöröshátú erdeipocok mezei pocok, pirókegér, közönséges vakond
Az engedély érvényessége 2019.12. 31 2019.12. 31. 2019. 12 31. 2019. 12 31. 2019. 12 31. 2019. 12 31. 2024. 03. 22. 2021. 01. 20.

A mezei pocok ellen felhasználható szerek köre jóval szélesebb Szerbiában (mely ország még nem tagja az Európai Uniónak), mint Magyarországon és Romániában, mely országok az EU tagállamai. Feltehetően, amikor Szerbia is csatlakozik az EU-hoz, környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontok miatt csökkentenie kell az engedélyezett növényvédő szerei számát, vagy a növényvédő szer gyártók nem fogják vállalni a drága és bonyolult engedélyeztetési eljárásokat.

Magyarországot és Romániát illetően nem várható, hogy bővíthetik a rágcsálóirtó szerek skáláját. Mindezekért célszerű lenne, hogy mindhárom ország a mezei pocok elleni védekezés tekintetében is a legnagyobb hangsúlyt az integrált védelemre helyezze. Olyan agrotechnikákat alkalmazzon, amelyekkel kedvezőtlen irányba tolhatóak a mezei pocok életfeltételei, valamint a természetes ellenségek számára kedvező élőhelyek kialakításával jelentősen csökkenthető a mezei pocok állománynagysága és ezáltal kártétele.

Szerzők: Kazinczy Szilveszter, Bálint János, Heltai Miklós és Tóth Ferenc

 

Felhasznált irodalom:

– Benedek P., Surján J. és Fésűs I. (1974): Növényvédelmi előrejelzés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 65-70.
– Bicsérdy Gy., Egri B., Sugár L. és Sztojkov V. (2007): Vadbetegségek, Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 39-42.
Bihari Z., Csorba G. és Heltai M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. – Kossuth kiadó, Budapest, 360 p.
– Gőbölös P., Palánki G. (2015): Rendkívüli pocokkárosítás a gyulaji erdőkben, Erdészeti lapok 149. évf. 7-8. sz., 70-71.
– Görög Róbert (2015): Beszámoló a Növényvédelmi Bizottság 2015. június 15-16-i Siófokon megtartott üléséről. https://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/5/31/21000/
eml%C3%A9keztet%C5%91_NB_2015_06_15-16%20r.pdf Letöltve: 2018.05.30.
– Haraszthy L. (szerk.), Bankovics A., Barbácsy Z., Barta Z., Bod P., Boros E., Csörgő T., Faragó S., Hadarics T., Haraszthy L., Horváth R., Jakab B., Kalocsa B., Kalotás Zs., Kárpáti L., Kovács G., Legány A., Lőrincz I., Magyar G., Márkus F., Molnál Gy., Molnár L., Rékási J., Pellinger A., Schmidt E., Sterbetz I., Székely T., Szép T., Török J., Varga F. és Varga Zs. (2000): Magyarország madarai, Második, javított kiadás, Mezőgazda Kiadó, Budapest, ISBN: 963 9239 65 8, pp. 75-105, 211-225.
– Heltai M. (2010): Emlős ragadozók Magyarországon. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 240 p.
– Hopf H. S., Morley G. E. J. és Humphries J. R. O. (1976): Rodent damage to growing crops and to farm and village storage in tropical and subtropical regions. Results of a postal survey 1972-73. – Centre for Overseas Pest Research, 121 p.
– Jacob J. és Tkadlec E., (2010): Rodent outbreaks in Europe: Dynamics and damage. In: Singleton, G. R. Belmain, S., Brown, P. R. & Hardy, B. (Eds.), Rodent outbreaks: Ecology and Impacts. Manila: International Rice Research Institute. pp. 207-224
– Jacob J., Manson P., Barfknecht R. és Fredricks T. (2014): Common vole (Microtus arvalis) ecology and management implications for risk assessment of plant protection products, Pest Manag Sci 70: 869-78.
– Jareno D., Vinuela J., Luque-Larena J.J., Arroyo L., Arroyo B., Mougeot F. (2014): A comparison of methods for estimating common vole (Microtus arvalis) abudance in agricultural habitats, Ecological Indicators 36, pp. 111-119.
– Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. (szerk.) Balázs K., Basky Zs., Haltrich A., Jenser G., Kozár F., Mészáros Z., Nagy B., Rácz V., Sáringer Gy., Szalay-Marzsó L. (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői, Káros és hasznos állatok, Mezőgazda Kiadó, Budapest, ISBN 963 8439 30 0, pp. 517-519.
– Ostfeld R. S. & Mills J. N. (2007): Social behavior, demography, and rodent-borne pathogens. In J. O. Wolff & P. W. Sherman (Eds.), Rodent Societies: An ecological and evolutionary perspective, pp. 478-486.
– PEST-EXPERT v1.0 – Ministerul Agriculturii, Pădurilor și Dezvoltării Rurale, Direcția fitosanitară, Serviciul de omologare a produselor de uz fitosanitar (Frissítés időpontja: 2018, https://aloe.anfdf.ro/).
– Singleton G., Jacob J., Harawati N.A. és Davis S.A. (2004): The impact of sterilised females on encolosed populations of ricefield rats. J Wildl Manag 68 (4): pp. 1130-1137.
– Singleton G., Belmain S.R, Borwn P.R és Hardy B. (2010): Rodent outbreaks: Ecology and Impacts, Los años, Philippines: IRRI
– Schmidt E. (1967): Bagolyköpet vizsgálatok. A Madártani Intézet kiadványa, Budapest, 130. p.
– Spasić R. (szerk.), Aleksić G., Brkić D., Gašić S., Jovanović-Radovanov K., Kljajić P., Marčić D., Miletić N., Pavlović D., Radivojević Lj., Rekanović E., Stević M., Tamaš N., Vučinić S., Vuković S. (2016): Pesticidi u poljoprivredi i šumarstvu u Srbiji, Osamnaesto, izmenjeno i dopunjeno izdanje, Društvo za zaštitu bilja Srbije, Belgrád, ISBN: 978-86-83017-30-0, pp. 142-147.
– Yigit, N., Hutterer, R., Krytufek, B. és Amori, G. 2016. Microtus arvalis. The IUCN Red List of Threatened Species 2016: e.T13488A22351133. http://dx.doi.org/10.2305/IUCN.UK.2016-2.RLTS.T13488A22351133.en. Letöltve 2018.05.04.
– http1: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso Letöltve: 2018.05.30.

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

2019. augusztus 14. 10:18

Napjainkra Magyarországon a gyapottok-bagolylepke populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.

Új (gondolat)vetés a csávázásban

2019. augusztus 13. 08:20

Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ezidáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni. Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől.

Egy különleges évjáratot követ egy másik… - Milyen volt a szőlő növényvédelme 2019-ben eddig?

2019. augusztus 12. 04:36

A növényvédelmi szezon a „célegyenesbe” fordult. A szürkepenész elleni védekezések már fürtzáródás előtt elkezdődtek, de az időjárás előrejelzés alapján fontos a megfelelő fürthigiénia fenntartása és a megfelelő zöldmunka elvégzése.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

Tovább fokozódik a mezei pocok és a vetési bagolylepke kártétele

2018. október 17. 08:54

A mezei pocok kártétele most elsősorban az évelő pillangós területeket, az őszi káposztarepce és kalászos vetéseket fenyegeti, mert a rágcsálók betelepedése már megindult az árokpartok, ruderális területek irányából. Az őszi káposztarepce területeinken pedig fokozódik a vetési bagolylepke lárvájának a kártétele is.

Lemosó permetezés: nem lehet tovább várni

2019. március 5. 11:01

Az átlagosnál melegebb, de száraz időben jelentősen felgyorsult a gyümölcsfák fejlődése. Néhány nap alatt megduzzadtak a rügyek, elsőként a fekete ribiszkén, majd a mandula és a kajszi virágrügyei kezdtek piroslani.

Mezei pocok, levéltetvek és kabócák károsítanak a vetésekben

2018. október 31. 09:10

A vetésekbe rendületlenül folytatódik a mezei pocok betelepedés és a fejlettebb vetésekben már megjelentek a gabona levéltetvek és a kabócák is.