A kalászos gabonák egyik legnehezebben leküzdhető betegsége a kalászfuzáriózis. A betegséget előidéző kórokozók a természetben meglehetősen gyakoriak, amelyhez sajnos a hazai, igencsak rossz vetésszerkezet is hozzájárul.
A fuzáriózis alapvetően minőségi kártétellel járó betegség, mivel ha a kórokozó gombák dezoxivalenol (DON) toxinja a szemtermésben 1,25 ppm EU előírás szerint kötelező határérték feletti értéket érne el, akkor a károsodott tételt tilos kereskedelmi forgalomba hozni.
Ezek a kórokozók a toxinokat alapvetően a növényi szövetek elpusztítása céljából termelik, nem a növényeket elfogyasztó szervezetek ellen. Mivel a betegségért felelős Fusarium fajok mind nekrotróf életmódú gombák, így szaporodni csak elhalt növényi szöveteken képesek.
Ha a növény megtámadott részei a fertőzés miatt „önmaguktól” nem halnának el, akkor a kórokozó által előállított toxinok segítenek ebben a folyamatban. Sajnálatos módon azonban ezek a mikotoxinok nem csak a növényi szövetekre vannak pusztító hatással, hanem a melegvérű állatokra és az emberre is!
Hogyan és mikor fertőz a Fusarium?
A fuzáriózis kialakulásához (éppen úgy, mint bármilyen más „sikeres” kórokozó – gazdanövény kapcsolathoz) alapvetően három tényező egyidejű megléte szükséges. Kell fertőző anyag, azaz a kórfolyamatban résztvevő Fusarium fajok makrokonídiumai, vagy aszkospórái. Ezekkel sajnos folyamatosan tele van a levegő.
Szükséges még fogékony állapotú gazdanövény. Itt már nem igazán egyértelmű a kép. A gabona fajok fogékonysága is eltérő, így az őszi árpa, egyes pelyvás ősgabonák alig hajlandóak fertőződni, míg a kenyérbúza már sokkal fogékonyabb, a durum búza meg a legfogékonyabb gabonának tekinthető.
A kenyérbúzák esetében a fogékonyság erősen függ a növény fenológiájától. A teljes kikalászolástól egészen a tejes érés végéig a búza nagyon fogékony a fertőzésre, bár a virágzás idején van azért egy kisebb csúcspont a fogékonyságban.
Azt, hogy a fertőzés mikor tud bekövetkezni, azt az erre alkalmas környezeti tényezők határozzák meg. Ahhoz, hogy a fertőzés sikeres legyen, pár órás felszíni vízborítás szükséges a kalászok felületén. Ha ez a feltétel is teljesült, akkor a fertőzés jó eséllyel meg fog történni.
Most adott minden a fertőzéshez
Mivel május első napjaira a nyár eleji időjárás hatására igen sok búza állomány kikalászolt, a megfertőzhető célfelület már jelen van. A hétre beígért csapadék és a még most is párásabb körzetek előre vetítik a fertőzés rövid időn belül történő bekövetkezését. Ezért a teljes mértékben kikalászolt búza állományok esetében a fungicides védelem erősen indokolt.
Melyik hatóanyag működik fuzáriózis ellen?
A kalászfuzáriózist okozó gombák ellen meglehetősen sok fungicid készítmény található a piacon. A gazdálkodók tényleg a bőség zavarával küzdenek. Ugyanakkor – ahogy más kórokozók esetében – itt is találhatóak jobb, hatékonyabb és kevésbé hatékony készítmények is.
A Fusarium fajok ellen alapvetően az azol típusú hatóanyagok hatékonyak. Ezek között is hatékonyságot tekintve a protiokonazol a legjobb és a tebukonazol a második ebben a rangsorban. Mindkét hatóanyag már meglehetősen régi, így a generikus gyártók, forgalmazók kínálatában is megtalálhatóak.
A kijuttatásra tervezett készítmény kiválasztásánál éppen ezért érdemes azt alapul venni (a fogyasztói ár mellett!), hogy az egységnyi területre kijuttatandó összes azol típusú hatóanyag mely készítmény esetében a legmagasabb.
Strobilurin: hatásos levélre, de nem a kalászra
Vannak olyan, fuzáriózis ellen ajánlott és engedélyezett készítmények is, amelyekben az azol típusú komponens mellett valamilyen strobilurin típusú hatóanyag is van. Fontos tudni, hogy a strobilurin típusú hatóanyagok a Fusarium fajokra gyakorlatilag hatástalanok!
Jelenlétükre azért van szükség, mert hosszabb hatástartamuk miatt a levélbetegségek ellen (a kalászvédelem egyben lombvédelem is!) tovább nyújtanak megbízható védelmet, mint a tisztán csak azol hatóanyagokat tartalmazó készítmények.
A permetezés technikája is döntő fontosságú
A fuzáriózis elleni védelem ugyanakkor kijuttatás technológiai problémákat is felvet. Ahhoz, hogy a védekezésünk kellően hatékony legyen, valamennyi szemet, illetve a pelyvalevelet minél jobban be kell borítani a permetlével. Ehhez gyakorlatilag körbe kell permetezni a kalászt.
Ez nyilvánvalóan egy egyszerű, a gyomirtási műveleteknél alkalmazott szórófejjel nem igazán végezhető el. Mindenképpen célszerű legalább egy dupla sugarú szórófejre váltani.
Emellett érdemes arra is figyelni, hogy függőleges felületet igyekszünk lepermetezni, amely gyakorta erősen viaszos is, így a permetlé megfolyásából eredő veszteség nagy lehet. A tapadásfokozó adalék alkalmazása éppen ezért a fuzáriózis elleni védekezéseknél mindenképpen ajánlott.
A képek a szerző felvételei.
