Meglepő fordulat a közterületek növényvédelmében                                                     

A fotókat október 11-én készítettem egy kb. 20 fajtából álló rózsakertben. Kizárólag ezt a fajtát fertőzte meg ilyen szinten a lisztharmat. A hosszú meleg őszre gondolva, ennél a tőnél én még a permetezés mellett döntenék. A közterületi gombaölők között találunk felszívódó  és kéntartamú kontakt készítményeket is. Ugyanitt, egyetlen fajtán a fiatal levéltetű lárvák kolóniáját is megtaláltam. Felszaporodhatnak!

Néhol, a murvás utak mentén valóban csak fehér porosak voltak a gyertyánsövények. De volt ahol becsapott minket a lisztharmat! A bokrokat nem az útszéli por, hanem a lisztharmat gombafonalai borították be. Halvány, áttetsző, alig látható hártyaként fedték be a levelek színét. Ezeken a helyszíneken most kopár sövényszakaszok mutatják a lisztharmat nyárvégi megerősödését. Még mindig terjed, mert a lombtalan részek szélein, a zöld leveleken megtalálhatóak a lisztharmat friss telepei. Ahol a permetezés mellett döntenek, ott a rózsánál felsorolt gombaölők közül választhatnak.

Október 13-án befejeztük a munkát az országos előrejelző hálózatban. A kollégáimmal március végétől hetente ellenőriztük a csapdákat és követtük pl. a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a selyemfényű puszpángmoly vagy a dísznövények bimbóit is kirágó gyapottok bagolylepke rajzását. Az idén a közterületekre is veszélyt jelentő japán cserebogár és az őszi sereghernyó terjedését is figyeltük. Szerencsére nem volt „fogás”!

A hálózatot a NAK finanszírozta, a japán cserebogár csapdáit a Nébih-től kaptuk, az előrejelző kollégák többsége pedig az NMNK tagja. Igazi csoportmunka volt, köszönöm mindenkinek! Remélem, hogy Önöknek illetve a növényvédőseiknek is segítettünk a hetente frissülő rajzási adatokkal. Pontosítani tudtuk a permetezések időpontját.

Érdemes megnyitni a táblázatokat és összehasonlítani az idei fogást a korábbi évek adataival. Úgy látom, hogy a „buxusmoly” szinte teljesen eltűnt, az ország négy csapdájában csak 33 hím lepkét fogtunk 2026-ban.

A vadgesztenye aknázómolyát viszont nem viselte meg az aszály, a korábbi évekhez képest is nagy számban fogtuk a lepkéket. Ahol nem védekeztek, ott a lehullott és bábokkal teli levelekből erős induló fertőzésre számíthatnak tavasszal. Az ELTE Füvészkert két csapdájának az évenkénti fogási eredményeit összesítettem a lenti táblázatokban.

Selyemfényű puszpángmoly csapdázási adatai, ELTE Füvészkert

Vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdázási adatai, ELTE Füvészkert

^{A képek a szerző felvételei.}