Növényvédelmi szempontból tanulságos évet zárunk. Hirtelen váltott az időjárás tavasszal. A száraz január és február után két csapadékos hónap következett. A vadgesztenyéknél berobbant a guignardia gomba. Az aknázómoly két nemzedékéhez igazított permetezési fordulók nem tudták megakadályozni a gomba terjedését. A tünetek, az elszáradt levélfoltok még most is csúfítják a leveleket.
A platánfákon a guignardiához hasonló körülményeket kedvelő apignomónia gombától ijesztő gyorsasággal kezdtek hullani a levelek. A gyors permetezéssel meg tudtuk állítani a gomba terjedését és ebben a szárazra váltó május és június is segített.
Kánikula alatt visszaszorultak a gombák, erősödtek a kártevők
A forró és száraz nyári hónapokban nem kellett küzdeni a kórokozó gombákkal, baktériumokkal. Az aszálytól viszont továbbra is hullottak a platán levelei. A melegkedvelő lisztharmatok még tartották magukat, de nem alakult ki járvány a lisztharmatfajoktól a kertekben és a parkokban sem.
A kártevőket viszont nem viselte meg a kánikula. Az előrejelző hálózatunk csapdáiban néhol, a tavalyi évhez képest még növekedett is a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma. A szövedékük védelmében szaporodó takácsatkák pedig kifejezetten jól érezték magukat, néhol súlyos károkat okoztak. Hasonló időjárást kedvelnek a tripszek is, volt ahol fagyalon teljes lombhullással járt a szivogatásuk.
Őszi visszatérés: lisztharmat, csillagrozsda és újabb lombhullás
A hűvös, kicsit talán nedvesebb októberben feléledtek a lisztharmatok és pl. a rózsa csillagrozsdája (diplokarponos betegség) is megjelent. Ezek ellen már nem érdemes permetezni, a lehullott beteg levelek gondos összeszedésével és megsemmisítésével csökkenthetjük a tavaszi induló fertőzést. A lisztharmatra fogékony növények alól (platán, vadgesztenye, tölgy, juhar, stb.) is gyűjtsék össze és távolítsák el a fertőzött lombot. Az őszi és a tavaszi lemosást is be lehet vetni.
Lemosó permetezés – az őszi növényvédelem kulcslépése
Az idei utolsó nagy munkáról, az őszi lemosó permetezésről nem tudok újat mondani. Az adott terület fafajai és a nyári fertőzöttségük alapján lehet kiválasztani a növényvédő szert. Ezt bízzák a növényorvosukra. Indokolt lehet a platánok, a szivarfák, a juharok, a hársak, a tölgyek, fenyők, de egyéb fásszárúak őszi lemosása is.
A kéregrepedésekben megbújó rovarok (csipkéspoloskák, levéltetvek, lepkekabócák, atkák) ellen az olajos rovarölőkkel, a felszínen elérhető gombák, baktériumok ellen a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetünk. Ahol biztosak benne, hogy a közbeszerzési eljárás lejátszódik a fák rügypattanásáig, ott válthatják is a növényvédő szereket. Pl. a platánokat most réztartalmúakkal, tavasszal olajos rovarölővel permetezhetik meg.
Árvácskák, begóniák és hársak – a tél és a kártevők kihívásai
A kiültetett árvácskákra egész télen figyelni kell. A látszat ellenére nehéz feladat virágzó állapotban tartani késő tavaszig a növényeket. A szürkepenész mellett a talajlakó gombák is feladják a leckét, néha 100%-os pusztulást is okoznak. Üresen, feketén marad az ágyás. A növényvédő szerek a hidegben már nem hatnak.
Maradt még megoldandó feladatunk jövőre is. Ágyásokban, foltokban pusztuló kerti begóniákat láttam országszerte. Nem jöttünk rá a jelenség okára.
Budai lakóparkot övező fiatal hárssorhoz hívtak a nyáron. A pusztuló és málló kérgű fák sebeiben a boróka tarka díszbogár kirágási lyukaihoz hasonló, ovális nyílásokat fedeztem fel. Később egy fémesen csillanó szárnymaradványt is találtam. A hárs díszbogár lehetett a tettes? Még sok gondunk lesz a díszbogarakkal is.
Szebb közterületek, szorgalmasabb kertészek – az év üzenete
A Virágos Magyarország verseny zsűritagja vagyok évek óta. Egyre szebb közterületeket látok a magyar városokban, falvakban. Gratulálok Önöknek, kertészeknek! A kép Kőbányán, egy lakótelep szélén készült június 25-én. A fotó önmagáért beszél! Ezzel a képpel búcsúzok, remélem találkozunk jövőre is!
A képek a szerző felvételei.
