A kalászos gabonák esetében a kultúrákra érdemleges veszélyt jelentő kártevők mennyisége nem igazán magas. Ugyanakkor van néhány károsító, mint pl. a vírusvektor levéltetvek és kabócák, vagy a gabonafutrinka, amelyek képesek lehetnek kártételükkel akár teljes gabonaállományok megsemmisítésére is.
Sajnos e kártevők csoportjához tartoznak a vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) is, amelyek adott helyzetbe szintén képesek lehetnek arra, hogy a gabona állomány felszámolására szorítsák rá az oda nem figyelő gazdálkodót.
A lárva pusztít, de az imágót érdemes célba venni
A gabonákban, de más egyszikű kultúrákban, fűféléken is rendkívül gyakori gabona levélbogarak, vagy gyakoribb magyar nevükön vetésfehérítő bogarak kicsi, 3-4 mm-es, jól repülő károsítók. Évente ugyan csak egy nemzedéket nevelnek fel, de hatalmas populációik néhány, számukra jó ízű gabona állományt meglepve, azok akár teljes lombveszteségét is előidézhetik.
A leggyakoribb fajok és azok sajátosságai
A vetésfehérítő bogarak között hazánkban messze a leggyakoribb faj a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus), amelyet gyakoriság tekintetében a kéknyakú árpabogár (Oulema lichenis) követ. A fajgazdag társaságból még a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) érdemel figyelmet, mivel a többi fajnál jobban ellenáll a társaság ellen gyakorta bevetett szintetikus piretroid hatóanyagú készítményeknek.
Az egyes kártevők elnevezésében a „nyak” színének elnevezése nem véletlen, hiszen az a szabad szemmel is látható előtor színére utal. Ugyanakkor a kártevők nevében szereplő gabonák neve ne tévesszen meg senkit! Valamennyi faj valamennyi gabonafélén előfordulhat. A leírásban szereplő gabona arra utal, hogy a fajt először, a leírás során ezen a gabonafélén észlelték.
Minden gabonában megélnek
A vetésfehérítő bogarak imágói és lárvái alapvetően minden egyszikű növényen megélnek, de nyilvánvalóan vannak kedvenceik. A tavaszi árpa és a tavaszi zab sajnos ezek közé tartoznak.
Esetükben az is gond forrása, hogy tavasszal még olyan állapotban esnek neki az imágók is ezen kultúrák lombozatának, amikor az még picike. A rengeteg kártevő viszonylag kis felületen már imágóként is olyan kárt képes okozni, amely elpusztíthatja ezeket a vetéseket.
A lárva rágása fehérre „égeti” a levelet
A vetésfehérítő bogarak esetében a fő kártételt alapvetően a lárvák okozzák. A levéllemez fonákán végig haladva megemésztik az összes parenchima szövetet, csak a színe felé eső epidermiszt hagyva meg.
Ez később beszáradva kifehéredik, amelyről ezek a kártevők a nevüket kapták. A bogarak kb. fél mm-es hosszú csíkokban átrágják a levéllemezt. Az erekkel párhuzamos rágások ritkán okoznak levél száradást, de nagy egyedszám esetén ez a kártétel is durva mértékű lehet.
A bogarak tavaszi betelepülése kiváló védekezési pont
A kártevők imágói már kora tavasszal megkezdik betelepülésüket a gabona állományokba. Tömeges fellépésükre ugyanakkor a már szinte nyárias meleget idéző tavaszi napokon lehet számítani.
A folyamatos érési táplálkozás során ezek a jól repülő bogarak rendületlenül kóstolgatják az egyszikű növényeket, amíg ki nem kötnek a legjobb ízű és legkevésbé szőrös levelű gabonáknál. Ezek általában sajnos az akkor még kicsi lombozattal bíró tavaszi árpa és zab állományok.
Védekezzünk a „dupla bogarak” ellen!
Az imágók tömeges megjelenése és kártétele viszont kiváló lehetőséget teremt elpusztításukra. Ekkor nyílt színen mozognak, egy inszekticides kezelés azonnal a kártevők testét érheti.
Ráadásul ekkor a károsítók populációja teljesen szinkronban van, azaz általában csak párosodó imágókkal találkozhatunk egy időben a lombozaton. Nem kell figyelni a lerakott peték korára, a fiatal lárvák megjelenésére,… . Egy ilyen időszakban végrehajtott védekezéssel a lárvák által okozott valamennyi kártétel is kiküszöbölhető.
A párosodó imágók elleni védelem mellett szól az a praktikus tény is, hogy gyakorta eben az időszakban esedékes a tavaszi kalászosok posztemergens gyomirtása is. Így egy menetben a herbicides kezeléssel a kártevők elleni védelmet is meg lehet oldani.
A képek a szerző felvételei.
