Idén immár negyedik alkalommal rendezte meg az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet az Ökológiai Gazdálkodás – Ágazati Konferenciát. Az eseménynek ezúttal a kecskeméti Neumann János Egyetem impozáns építészeti megoldásokkal kivitelezett CAMPUSa adott otthont. A konferencia célja teret adni azoknak az információknak, lehetőségeknek, és hazai, valamint külföldi tapasztalatoknak, amelyek az ökológiai gazdálkodás jövőjét meghatározzák, mindez inspiráló, külföldön beváló megközelítésekkel.
A rendezvény látogatói között több mint 500 szaktanácsadót, gyakorló gazdálkodót, szakembert, hallgatót számlálhattunk. Mindannyian az ökológiai gazdálkodás jelenére, jövőjére, kihívásaira, és a benne rejlő lehetőségekre nyitottan érkeztek. A változatos szakmai programokon hazai és nemzetközi előadók anyagaival egyaránt megismerkedhettünk.
Szemerey Szabolcs a Neumann János Egyetemért Alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is ökogazdálkodó, köszöntőjében a releváns, versenyképes tudással bíró szakemberképzés, a hosszú távon fenntartható működési, gazdálkodási, és kutatási modell fontosságát hangsúlyozta.
Dr. Drexler Dóra, az eseményt szervező Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint 2022 olyan év volt, amely mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy a szokványos termelési stratégiák megkérdőjelezése, új gyakorlatok integrálása elengedhetetlen (gondoljunk csak a klímaváltozás egyértelmű hatásaira, az energia és inputanyag árak alakulására, és a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló magasabb környezeti elvárásaira). Az ökológiai gazdálkodás szerepe ebben a ,,koordináta rendszerben” egyre jelentősebb, és nagyon fontos megláttatni azt a tudást, azokat a kutatási irányokat, és eredményeket, amelyek akár a konvencionális gazdálkodók számára is megoldásokat kínálhatnak a jövőre nézve. Az ügyvezető elmondta, hogy a kutatóhálózat on-farm rendszerben, 2012-ben elindított kutatásai kuriózumból mára az EU legfontosabb agrárkörnyezet-védelmi stratégiai programjának részévé válhatott.
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Dr. Juhász Anikó elmondta, hogy Magyarország célkitűzése, hogy 2027-re megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek kiterjedését, vagyis a 10%-os öko-terület arányt. Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. Ennek segítségével csökkenthető ugyanis a növényvédő szerek és a műtrágyák használata, és ezzel egyidejűleg biztosítható, hogy a talaj ne veszítsen termőképességéből. A célkitűzésekhez – egyebek mellett – a támogatáspolitika is hozzájárul, így a most futó intézkedés után 2025-től új, 5 éves programot indít az Agrárminisztérium a Stratégiai Terv alapján. A fenntarthatósági célok iránti elköteleződést mutatja, hogy 2022-től átlagosan 74 százalékkal növekedtek a támogatási összegek. Az elmúlt években, hasonlóan a világ más országaihoz, Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület nagysága (2022-ben elérte a 330 ezer hektárt) és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma, amely mára 6700 fölé emelkedett.
Az idei rendezvényen több inspiráló vendégelőadó is megosztotta tudását, úgy, mint Guy Singh-Watson, aki az ökológiai kertészet és fenntartható gasztronómia területén alkotott nagyot. Személyes történetével a sikeres ökológiai üzleti modellekre vonatkozóan mutatott példát. Az angol Riverford Farm és Közösség alapítójaként Guy országos szinten működő biozöldség kosárközösséget szervezett. A kezdeti vállalkozásfejlesztési kihívásokon túl kiemelte a szermaradékoktól mentes, minőségi, lekövethető élelmiszer-termelés fontosságát, és a személyesség jelentőségét, melyek mind hozzájárultak sikerességéhez.
(Fotó: Baklanova Szandra)
Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem professzora, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlati specialistájaként ezúttal a klíma-neutrális mezőgazdaság lehetőségeit elemezte, összevetve a konvencionális és bio művelési módokat. A karbonkibocsátás csökkentésére vonatkozó gyakorlati lehetőségeket is bemutatott (a sorköztakarásra javasolt különböző növényfajok, illetve a szarvasmarha-tenyésztésben végzett, kibocsátást csökkentő takarmányozás tekintetében). Mint mondta, az élelmezési rendszerektől jelentősen függ az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk. Utalt arra is, hogy a bioszén használata igen kedvező hatást gyakorol az agrár-ökológiai rendszerekben.
A práhuzamos szekciók tekintetében idén is a kertészeti és szántóföldi szekciók keltették fel leginkább az érdeklődést, de lehetőség nyílt a kutatási, állattenyésztési, és szaktanácsadási szekcióktematikájában is elmélyülni.
