Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Ökológiai folyosók, nagyragadozók a Kárpátok régiójában

Ökológiai folyosók, nagyragadozók a Kárpátok régiójában

Agrofórum Online

Mi a kapcsolat a természetvédelmi területek, ökológiai hálózat és az állatvilág vándorlási útvonalai között? Hogyan szolgálják az ökológiai folyosók az állatvilág vándorlását?

Mindenütt vannak természetvédelmi területek, amelyek magterületként szolgálnak az állat- és a növényvilág számára. Vannak olyan fajok azonban, amelyek életük során hatalmas távolságokat tesznek meg vagy rendszeresen vándorolnak. Fontos tehát a magterületek között funkcionális kapcsolatot teremteni, hiszen ezek a folyosók biztosítják az állatvilág vándorlási útvonalait. A ConnectGREEN projekt a Kárpátok régiójára fókuszál, amely Európa egyik legnagyobb nagyragadozó (barnamedve, eurázsiai hiúz, szürke farkas) állományának ad otthont. A projekt célja feltérképezni a potenciális ökológiai folyosókat a magterületek között és három célterületen helyreállítani a kapcsolatokat.

A természetvédelem viszonylag erős jogosultságokkal rendelkezik az európai országokban, mindenütt vannak nemzeti szintű természetvédelmi területek, illetve az EU országaiban ma már a Natura 2000 hálózat szolgál tulajdonképpen magterületként az állat és a növényvilág számára. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió által 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölt különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölt különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába. De mi az ökológiai hálózat?

A szakértők számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek nem kezelhetők elszigetelten, szükség van egy a kisebb egységeket hálózatba fogó szemléletre. Először 1993-ban, a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven, aminek köszönhetően Magyarországon is megkezdődött a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése az IUCN szervezésében (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_588). Az ökológiai hálózat tartalmaz magterületeket, pufferterületeket és ökológiai folyosókat. Az ökológiai hálózat tehát magába foglal természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeket is. Az ökológiai hálózat védelme a területi tervezésen keresztül biztosított. Az országos ökológiai hálózat mint övezet szerepel az országos területrendezési tervben és bizonyos építési korlátozásokat ír elő az övezetekre vonatkozóan (2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről 25-27. §.).

1. kép: Nemzeti Ökológiai Hálózat és Natura 2000 hálózat Magyarországon

 

2. kép: A Natura 2000 területek a Kárpátok-régióban a http://geoportal.ccibis.org/ térképes alkalmazás alapján

 

3. kép: A Kárpátok-régiójához tartozó országok út- és vasúthálózata és zölddel a hiúz potenciális élőhelye a http://geoportal.ccibis.org/ térképes alkalmazás alapján

 

Rendkívül fontos a magterületek között kapcsolatot biztosítani. Az egyes populációk sérülékenysége is kisebb, ha a kapcsolat biztosított. Számos állatfaj komoly távolságokat tesz meg élete során vagy rendszeresen, szezonálisan vándorol. A ConnectGREEN projekt a Kárpátok régiójára fókuszál, amely Európa egyik legnagyobb nagyragadozó állományának ad otthont. A térség különleges értékét ismerte el a 2003-ban elfogadott Kárpátok keretegyezmény, amely hét országot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörít és célja, hogy az érintett országok együttműködjenek és hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez: megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az ott élők életminőségét és erősítsék a helyi gazdaságot, közösségeket. Hatékony védelem nem képzelhető el az érintett országok együttműködése nélkül, szerencsére számos nemzetközi projekt indult már a térségben az élőhelyek védelme érdekében. A medve, a farkas és a hiúz különösen sérülékeny fajok, hiszen a kevéssé zavart, természetes élőhelyekhez, alapvetően az erdőkhöz kötődnek, nagy területigényűek, viszont aktívan mozgó állatok, nagy távolságokat tesznek meg. Hazánkban is egyre többször tűnnek fel nagyragadozók, még medvékről is érkeztek az utóbbi időben hírek. Az 1980-as évektől újra vannak hiúz észlelések, illetve az 1970-es évektől a farkas is gyakoribb, ma hazánk ÉK-i régiójában stabil populációja él.

Az élőhelyek feldarabolódása/fragmentációja jelentős veszélyt hordoz a nagyragadozó-fajok számára. Az élőhelyek feldarabolódását leginkább a vonalas infrastruktúra: utak, vasutak építése okozza. A Kárpátok-régiójának országai napjainkban dinamikusan fejlődő országok, intenzíven épülnek ki az infrastruktúra rendszerek. Az emlős nagyragadozók hatékony védelméhez nemcsak a magterületeket kell védeni, de biztosítani kell számukra a magterületek közötti kapcsolatot.

Hogyan hat az infrastruktúra az élővilágra? Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hatásokat. Az elsődleges hatások:

  • Élőhelyvesztés: az infrastruktúra építésével élőhelyek szűnnek meg, darabolódnak fel.
  • Gáthatás: az élővilág mozgását korlátozza az infrastruktúra.
  • Elütések: számtalan egyed pusztul el az utakon.
  • Zavaró hatás és szennyezés: a forgalom zaja több fajra hat kedvezőtlenül, a gépkocsik kipufogógáza okozta szennyezés a talajba, vizekbe kerül.

Másodlagos hatásnak tekintjük, hogy az infrastruktúra építés általában további változásokat generál: lakóterületek, ipari létesítmények épülnek, megváltozik a területhasználat, tájszerkezet. Meglévő infrastruktúra rendszereknél biztosítani kell az átjárhatóságot pl. utólagosan kialakított vadátjárókkal.

4. kép: Vadátjáró a Banff Nemzeti Parkban, Kanadában (Fotó: Reinhard Arnold Klenke) https://www.researchgate.net/publication/264505237_Connectivity_Beyond_corridors

Sokkal egyszerűbb lenne azonban, ha a megépítendő utak nyomvonalát úgy terveznék meg, hogy a lehető legkisebb zavaró hatással járjon. Új utak tervezésénél már a tervezőasztalon figyelembe kell venni a potenciális ökológiai folyosókat, és ha mód van rá, el kell kerülni az érzékeny területeket. Amennyiben ez nem lehetséges a megépítés során az élővilágot kevésbé zavaró megoldásokat kell alkalmazni például alagút építését vagy pillérre helyezést.

Általában minden probléma forrása a rosszul megválasztott nyomvonal. A területi tervezés tekinthető tulajdonképpen a legfontosabb eszköznek a társadalom, a gazdaság és a környezet gyakran egymással ellentétes igényeinek harmonizálásában. A területi tervezés az, ami a különböző szakterületek eltérő igényeit igyekszik összehangolni, a mi esetünkben a közlekedéstervezés és a természetvédelem konfliktusainak tompítására a területi tervek tekinthetők az egyik első és legfontosabb eszköznek. A területi tervek feladata, hogy hosszú távon is fenntartható, kiegyensúlyozott térszerkezet jöjjön létre, a társadalmi, gazdasági igények mellett az élővilág igényei is figyelembevételre kerüljenek. Olyan nyomvonalakon kerüljenek kijelölésre a legfontosabb új útvonalak, amelyek elkerülik vagy a legkisebb területen keresztezik az ökológiai hálózatot. Ezért nagyon fontos, hogy milyen hangsúllyal jelenik meg az ökológiai hálózat a területi tervekben az egyes országokban.

A ConnectGREEN projekt célja emiatt a különböző szakterületek igényeinek összehangolása, közöttük minél intenzívebb párbeszéd létrehozása. A projekt célul tűzte ki:

  • innovatív megoldások és irányelvek kidolgozását az ökológiai folyosók, és a kapcsolati hiányok azonosítására annak érdekében, hogy a Kárpátok régióban hosszútávon fenntartható legyen a régió magas szintű biodiverzitása, amelynek alapvető feltétele az élővilág szabad mozgása, határokon átívelő vándorlása;
  • több szakterület együttműködésének biztosítását (területi tervezők, természetvédők, hatóságok) az ökológiai folyosók meghatározásához és fenntartásához szükséges integrált szemlélet megalapozásához;
  • a természetvédelem, a területi tervezés és fejlesztési tevékenységek összehangolását a védett területeken, az ökológiai folyosók területén a stratégiai fejlesztési irányelvek és eszközök, gyakorlatok meghatározásával, megvalósításával.

5. kép: A ConnectGREEN projektben együttműködő országok (http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/connectgreen)

A komplex, több éves projekt egyik első lépése átfogó elemzés készítése volt a partner országok területi tervezésének rendszeréről, valamint az ökológiai hálózat-tervezés és területi tervezés kapcsolatáról, beágyazottságáról. A jövőben folyamatosan szeretnénk majd beszámolni a projekt eredményeiről. Következő cikkünkben a szomszédos országok ökológiai hálózatáról adunk áttekintést.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált források:

http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/connectgreen

http://geoportal.ccibis.org/

https://www.researchgate.net/publication/264505237_Connectivity_Beyond_corridors

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is.

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Vízjárta területek és tájtörténet – a múlt „kék és zöld” lenyomatai történeti térképeken

2019. október 3. 04:37

A vízjárta területek nem csupán „kék” felületek, az erdők, gyepek, cserjések, tehát röviden a zöldfelületek is szervesen kapcsolódnak hozzájuk, szinte elképzelhetetlen a víz „zöld” nélkül.

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

2019. szeptember 17. 04:36

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak.

Információk a Natura 2000 támogatások adózásáról az őstermelők esetében

2018. március 14. 08:11

A Natura 2000 kompenzációs támogatás célja a Natura 2000 gyep- és erdőterületek megőrzése és fenntartása érdekében felmerülő gazdálkodói költségek és bevételkiesések ellentételezése.

Módosultak az ökológiai gazdálkodási és Natura 2000-pályázatok

2017. október 25. 08:02

Változott az ,,Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása", továbbá a Natura 2000 mezőgazdasági és a Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések című felhívások dokumentációja. 

Alkotmányellenes a Natura 2000 földek értékesítése az Ab szerint

2017. október 17. 16:21

Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésen kihirdetett határozatában – közölte az MTI.

Az MVH elkezdte a KAT és a NATURA 2000 támogatások kifizetését

2015. december 23. 10:10

A kedvezőtlen adottságú területek támogatására eddig 5128 ügyfélnek közel 1,7 milliárd forintot fizetett ki az MVH.