A gilisztakomposztálás témakörét, az abban rejlő lehetőségeket előző videónkban, illetve cikkünkben már fejtegettük. Az említett anyag hívta életre a következőt is, mely középpontjában a nemes feladatot ellátó giliszta áll - már ami a talajélet felpezsdítését, fenntartását érinti...
A talaj makrofaunáját gazdagító giliszták több mint 200 millió éve élnek a Földön, és már Kleopátra is felfigyelt hasznosságukra, melyet a mezőgazdaság hasznára hajtottak. A talajlakó élőlényeket szent állatokként kezelték, és halálbüntetéssel sújtották azt, aki ki próbálta csempészni az élőlényeket Egyiptom határain túlra.
A giliszták élettevékenysége hatására egyaránt megváltozik a talaj fizikai, valamint kémiai összetétele. Fokozódik a talaj porozitása, morzsalékossága, a gilisztajáratokkal dúsan behálózott talaj csapadékbefogadó képessége is nő. A gilisztaürülék számos olyan anyagcsere-terméket, baktériumtörzset tartalmaz, amelyek jelenlétükkel jótékonyan befolyásolják a talajegészség fennmaradását, ezáltal a sikeres növénytermesztést.
Riportunkat Pásztor Józseffel, a Compastor cég alapítójával, a gilisztakomposztálás hazai ,,atyjával” készítettük. Előzőekben feltárta komposztáló telepének működését (videó), és elmesélte nekünk, hogy milyen lehetőségeink adódhatnak házikerti környezetben a giliszta-, vagy vermikomposztálásra.
Most a gilisztát helyezzük górcső alá, és megpróbáljuk jelentőségét hangsúlyozva némileg közelebb hozni azokhoz a nézőinkhez, akik eddig nem zárták szívükbe ezt a fontos ,,talajalkotó” élőlényt.
A világon több mint 6000 gilisztafaj él, melyből 100 található meg a Kárpát-medence területén. Hazánkban mintegy 60 fajt számlálnak a kutatók.
De hogy mely fajok alkalmasak komposztálásra, az következő videónkból kiderül.
Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/2020/04/03/kis_kukacologia
