A talajszennyezés sajnos „örökzöld téma”. Szennyezettnek mondjuk azt a talajt, amelybe az emberi tevékenység miatt bármilyen anyag került (többnyire toxikus anyagok).
Ez történhet közvetlenül vagy közvetve, és előfordulhat, hogy a szennyezés már nagyon hosszú ideje történt, de történhet éppen most is. Nagy probléma, ha a földterületet olyasmire használják, ahol az emberek a talajt szennyező anyagoknak lehetnek kitéve. A talajszennyezést nehéz eltávolítani, a költsége pedig gyakran nagyon magas. Nagy terhet jelent egy nemzedék számára a korábbi nemzedékek által felhalmozott problémák rendbetétele.
Ezek a kémiai anyagok hatással vannak a környezetre, amely hatás függ:
- a szennyező anyagok talajban lévő mennyiségétől,
- a szennyezőanyag mennyiségtől, ami a gyökér számára hozzáférhető,
- a növénynek attól a képességétől, hogy átengedi a fémeket a talaj-gyökér érintkezési felületen.
A talajban lévő ásványi vegyületek elsősorban természetes forrásokból származnak, de mennyiségük nőhet az ember ipari és mezőgazdasági tevékenysége miatt. Nem mindig könnyű különbséget tenni, melyek származnak természeti folyamatból (pl.: málási folyamat) vagy környezetszennyezésből.
A talajnak egyik ismert tulajdonsága a puffer-képessége. Képes bizonyos talajba jutó szennyező anyagok kedvezőtlen hatását tompítani, azaz pufferolni. Megakadályozza azok mozgását, ezáltal felszíni vagy felszín alatti vizekbe jutását, illetve azok növény által felvehetőségét, a növény-állat-ember táplálékláncba kerülését. Bizonyos koncentráció felett sok elem toxikussá válhat. Például mangán (Mn), bór (B), réz (Cu), szelén (Se) vagy úgynevezett tápanyagterheléssel fenyegetheti a felszíni és felszín alatti vízkészleteinket. Leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók és azok csurgalék vizeiből is származó, a növényeket kezelő anyagok (érés gyorsítók, rovarirtó és növényvédő szerek stb.). Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba.
A talajszennyezés fő forrásai az ólom (Pb), a kadmium (Cd), a higany (Hg), a cink (Zn) és a hasonló típusú fémek bányászata, kohászata, finomítása, feldolgozása. A talaj szennyezését fokozzák az olyan események, mint a hulladéktárolók bezárása, az erdőirtás és az azzal járó talajerózió illetve az intenzív mezőgazdaság során alkalmazott növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazása.
A talaj pufferképessége véges, ezért oda kell figyelnünk mind a talajra, mind a hétköznapi életből származó végtermékekre is, amiket kibocsátunk és szabályoznunk kell. Továbbá az egyéb jogi intézkedéseket be kell tartani.
A megelőzés továbbra is a leghatékonyabb és legolcsóbb módja az egészséges talaj hosszú távú biztosításának. Minden, a szennyezés megelőzését és csökkentését célzó kezdeményezés, valamint a hatóságok támogatása a hatékony intézkedések végrehajtásában, hozzájárul a létfontosságú ökoszisztémák terhelésének enyhítéséhez. Számos meglévő, a helyi hatóságoknak nyújtott segítségek, plusz az Európai Zöld Megállapodás keretében, küszöbön álló szakpolitikai kezdeményezés (például: körforgásos gazdaság, „termőföldtől az asztalig” stratégia, biodiverzitás stratégia, vegyi anyag stratégia, új talajvédelmi stratégia, szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv) európai keretrendszert biztosít és támogatja a nemzeti hatóságokat, a földhasználókat a föld- és talajszennyezés elleni védekezésben.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy bekerül a táplálék láncba, így nem csak a ragadozó főemlősök, hanem mi is megesszük ezeket a szennyezett alapanyagokat, amik az asztalainkon kötnek ki. Nagyon sok egészségügyi problémát okoz, amely nem feltétlenül azonnal, de később fejti ki hatását. Lásd szív és érrendszeri problémák, daganatos megbetegedések.
