Joggal merül fel a kérdés, ha most újdonságként itt van a fenti címben említett az ultra-sekély művelés, akkor vajon létezik-e sekélyművelés is? Nos, a válasz talán azért egyszerű, mert az okszerű sekélyművelés kidolgozása is a Väderstad nevéhez kötődik, egészen pontosan egy 20 évvel ezelőtt bemutatott munkagéphez, a Väderstad Carrier-hez, akkori nevén Rexius Carrier-hez.
Az alapötlet szerint a gyártó a piacon akkor már jól ismert Rexius henger-simító kombináció alapvázát felhasználva, egy olyan munkagépet akart építeni, amelyen a művelőeszközök cseréje által biztosította volna a különböző munkafeladatokban való sokoldalú használhatóságot. Az első művelőeszköz típus két sor, 430 mm átmérőjű kúpos tárcsából álló egység volt. A közel síklapú művelőtárcsa formája és kis átmérője mellett, a tárcsák egyedi, gumibakos függesztése, valamint az integrált henger elsöprő újdonságként hatott a piacon. A munkaeszközt rövid- vagy kompakt tárcsának nevezte el a gyártó, a hozzá kapcsolódó koncepciót pedig sekélyművelésnek.
Ezt követően sorra jelentek meg másolatok a konkurens gyártók kínálatában, amelyek közül több változatlanul hagyományos, gömbsüveg formájú, nagy méretű lapokkal volt szerelve. Ezek a rövidtárcsák – a tárcsalapok különálló karokra való függesztésével – ugyan némileg csökkenteni tudták a talpképző hatást, viszont szármaradvány kezelésben és munkaminőségben nem léptek előre.
A sekélyművelés forradalmasította a talajművelés, elsősorban a tarlóművelés gyakorlatát, lehetővé tette a gyakorló gazdák számára, hogy újragondolják a sok szempontból hibás nyári művelések módszerét. 20 évvel ezelőtt a tarlóhántás és ápolás általánosságban használt és kedvelt eszközei a hagyományos nehéztárcsák voltak. A nagy átmérőjű, csonkakúp vagy gömbsüveg lappal szerelt tárcsás munkaeszközöket univerzalitásuknál fogva, előszeretettel használták szántások elmunkálására, magágykészítésésre, valamint az őszi vetésű növények alapművelésére is.
A hibás tarlóművelési gyakorlat nemcsak az eszközhasználat miatt volt megkérdőjelezhető, hanem a módszer miatt is, amit az indokolatlanul mély, sokszor megkésett tarlóhántás, valamint a lezáratlan és takaratlan felszín jellemzett. Az akkori gyakorlat némiképp okszerűbb lehetett volna, ha a tárcsa szinte a kombájn nyomában jár, hengerrel kapcsoltan. Viszont ettől a nehéztárcsa még nehéztárcsa maradt, mellyel képtelenség volt a jó minőségű sekély talajművelés kivitelezése. Ennek három negatív hatása volt. A vegetációs időszak alatt erősen ülepedett talajt rögösítette a mély művelés, a kultúrnövény elpergett magjait, valamint a gyommagokat pedig túl mélyre keverte be, emiatt nyomában vontatott volt az árvakelés és a gyomok megjelenése, nem jutott érvényre a tarlóhántás növényvédelmi funkciója.
A harmadik problémaként kell megemlíteni a felszín takartságának hiányát, ugyanis a nehéztárcsák kevesebb szármaradványt hagytak a felszínen a tarlóhántás során, mint ami biztosította volna a klímakárok elleni védelmet. Ma már tudjuk, hogy felszín „feketére művelése” káros, hiszen a felszín takarása nem csupán a hő- és a csapadék stressz ellen védelem miatt fontos, de támogatja a talaj beérdése során a mélyben lejátszódó porhanyulási és tápanyag feltáródási folyamatokat is.
A Väderstad Carrier egyszerre megváltoztatott mindent, kiküszöbölte a nehéztárcsák minden hibáját, segítségével lehetségessé vált a sekély, lezárt felszínű, mulcshagyó tarlóművelés megvalósítása. A művelőtárcsa mérete és formája miatt a Carrier, megbízhatóan dolgozik szélsőségekben is, azaz kisebb kárral műveli a talajokat egy-egy csapadékos vagy száraz évjáratban, nem ken, nem gyúr talpat és nem is porosít. A szármaradványt egyenletesen keveri be, nem pedig temeti, éppen ezért a szerves anyag feltáródása sokkal gyorsabban végbemegy. Van azonban valami, amiben a Carrier is csak 90-95%-os hatékonysággal teljesít. Ez pedig a repcetarló hántása.
Repce betakarításakor a pergési veszteség miatt a normál magráta 30-50-szerese kerül a talajba, amely időzített bombaként ketyeg, hiszen csírázó képességét akár 15 évig is megtartja. Ha nem gondoskodunk az elpergett magok kikelesztéséről, a későbbi kultúrákban mint gyom jelenik meg, vagy mint árvakelés a szűk vetésváltást alkalmazó gazdaságokban, ahol repce-búza-repce-búza követi egymást. A fajta- vagy hibridállományokban megjelenő árvakelés csökkenti a termést és olajhozamot, ezért egyértelmű cél a repcetarló ultra-sekély hántásával az elpergett magok 100%-ának stimulálása, csírázásra serkentése.
A CrossCutter Disc az ultra-sekély művelés lehetőségét kínálja
Az 2-3 cm mélységű ultra-sekély műveléssel ez a cél teljesíthető, hiszen a Väderstad Carrierre felszerlhető ún. CrossCutter Disc már igen sekély művelés során teljes mértékben átdolgozza a talajt, az elpergett magokat pedig csak olyan mélyen keveri be, hogy onnan gyorsan csírázásnak indulhassanak.
A CrossCutter Disc már 2-3 cm-es munkamélység esetén is teljesen átműveli a felső talajszelvényt
A 450 mm átmérőjű, V-55 minőségű svédacélból készülő Väderstad CrossCutter Disc munka közben a talaj-növényi maradvány keveréket nagyobb szögben dobja hátrafelé, mint a hagyományos Carrier tárcsa. A keverék egyes alkotói a súlyuknak megfelelően, talaj-gabonamag-szármaradvány-gyommag/repcemag sorrendben esnek vissza a felszínre, így a felszínhez közel helyezkednek el a sekélyről kelő komponensek.
A szortírozó hatás miatt a könnyebb keverék alkotók felülre kerülnek, ezért csíráznak gyorsabban bizonyos gyomok és a repce árvekelés.
Ennek az ún. szortírozó hatásnak köszönhető, hogy a CrossCutter Disc után sokkal látványosabb a repcetarlón az árvakelés megjelenése. A CrossCutter Disc két kombinációban használható, a CrossCutter Knife forgókéses hengerrel együtt használva igen intenzív ultra-sekély művelés valósítható meg, ami nem csak a repcetarló hántására jó megoldás, de a takaró- és zöldtrágya növények állományainak terminálásában is kiválóan működik. A szárrendezővel való együttes alkalmazása főként gabonatarlókon lehet előnyös, hiszen a tárcsák előtt dolgozó hosszú boronafogak elrendezik a betakarító gépek által egyenetlenül terített szármaradványt. Minél szélesebb a kombájn vágóasztala ez annál inkább kifejezett jelenség.
Intenzív árvakelés: Repcetarlón az a célunk, hogy az elpergett magok 100%-a csírázásnak induljon
A CrossCutter Disc még további két területen alkalmazva tud hozzájárulni az általános táblahigiénia javításához. A sekélyről kelő, nehezen irtható gyomnövények (nagy széltippan, réti ecsetpázsit, hélazab) gyérítésében szintén nagy szerepe lehet az ultra-sekély művelésnek, éppúgy, mint a kukorica szármaradványaiban áttelelő kukoricamoly lárvák jelentette veszély csökkentésében.
CCDisc konfigurációk: A CrossCutter Disc szárrendezővel (gabona tarló) és késes hengerrel is kombinálható (zöldtrágya és takarónövény terminálás)
Sok gazdálkodó a kukorica elővetemény esetében, a szármaradvány leforgatásában látja az egyetlen megoldást annak érdekében, hogy elkerülje molylárvák jelentette kártételt. A lárvák az alsó sértetlen, ép ízközökbe lehúzódva áttelelnek, viszont amennyiben sikerül az apró szecskákat megtépi, megroppantani, azok átnedvesednek és átfagynak a téli félév során, így jelentősen romlanak a lárvák életfeltételei.
A zúzás új szintje: A CrossCutter Disc a porhanyítás és a szárzúzás új ketegóriáját teremtette meg
A CrossCutter Disc a klaszikus Carrier rövidtárcsák szinte minden típusára felszerelhető, sőt az idei évtől már a Carrier XL család modelljeire is megrendelhető, mégpedig 510 mm átmérőben. A tárcsatípus optimális üzemeltetési sebessége 15-20 km/h, azaz szinte ott kezdődik, ahol a klasszikus Carrier tárcsáké végződik. Vonóerő igénye a nagyobb munkasebesség miatt – annak ellenére, hogy fele annyi talajt mozgatunk meg – megegyezik a hagyományos Carrier tárcsákéval.
