Minden közel 1 héttel előrébb jár mostanság, mint ahogyan azt megszokhattuk. Régen az aratás június 29-én Péter, Pál névnaphoz volt kötve, így mindenki tudta, hogy az „arató Péter, Pál” napot ünneplik a családtagok és indulnak a betakarítások.
Egy kis népi hiedelem: „Szent Péter a halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt. A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást. A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel őt bízta meg az Isten a Mennyország kulcsainak őrzésével, ezért általában kulccsal a kezében ábrázolják. Péter-Pál napja ősi ünnep, ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve „Péterpálkor” megszakad. Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát. Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak, hogy képletesen megkezdjék az aratást. A templomokban az aratók miséjén megáldották az aratás szerszámait, hogy áldás legyen a búzán azaz az „életen” is. Péter-Pál valamikor dologtiltó nap volt. Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.„
Idén a keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszályos idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok. Ennek köszönhetően az aratások már a június 20-i héten megkezdődtek. Így a június 27-i héten nagy számban láthattuk akár autópályák, főutak, mellékutak mentén felsorakozva a kombájnokat, traktorokat is. Hiszen nagy ütemben elkezdtek dolgozni egész nap, így a hét folyamán meg is történt a betakarítások nagy része.
Mit kell tenni aratás után
Tarlóhántás során az elsődleges cél a szántóföldön maradt növényi maradványok talajba forgatása. Ezt a munkát addig kell elvégezni, amíg a talaj nem szárad ki teljesen. Időben elvégzett tarlóhántással a talajban lévő vízkészletet is meg tudjuk őrizni már akkor is, ha csak néhány centis porhanyós réteget létre tudunk hozni a folyamat során. A feltört tarló további előnye, hogy a csapadékot könnyebben magába tudja fogadni az így karbantartott talaj, mint egy kezeletlen terület.
Régen a tarlóhántás során a tarlómaradványokat teljesen visszaforgatták a talajba, a termőföld felszínén nem maradt növénymaradvány. Ma, amikor ilyen kiszámíthatatlan az időjárás, sokkal inkább törekednek arra a gazdák, hogy legalább a tarló fele maradjon meg növényi részekkel a talaj felszínén. Ezzel talajtakarást érnek el, ami miatt több nedvesség marad a talajban és ez a száraz években kifejezetten hasznos lehet.
A tarlóhántással nemcsak a szántóföldön maradt növényi részeket forgatjuk vissza a talajba, hanem a gyomokat is. A tarackos növények közül a sekélyen tarackolókkal van a legegyszerűbb dolgunk. Ezeket, ha apró darabokra szaggatjuk éles ekével, majd mélyen a talajba forgatjuk (20-30 cm) még mielőtt levelet hoznának, nem lesz elég tartalék energiájuk a felszínre törni, úgymond belefulladnak a talajba.
A tarlóhántás fő céljai:
- a betakarítás után megmaradt tarló talajba forgatása részben vagy egészben,
- a szántóterület gyommentesítése,
- a talaj nedvességtartalmának megőrzése, javítása,
- a talajban élő mikroorganizmusok serkentése,
- a kártevők és kórokozók visszaszorítása, létszámuk csökkentése.
Forrás:
