A szikes talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben oldható sók játszanak döntő szerepet. A sók között elsősorban a nátriumsók szerepe nagy. Ezek részben a talajoldatban oldott állapotban, részben pedig a talajkolloidok felületén megkötve, vagy kristályos sók alakjában találhatók meg. A nátrium e három formájának mennyisége, minősége és aránya szabja meg a szikes folyamatok jellegét és ezzel együtt a szikes talaj tulajdonságait. A szikesség mértékének növekedésével párhuzamosan csökken a talajok termékenysége, mert romlanak a fizikai és kémiai tulajdonságok.
Magyarországon a szikes talajok kialakulása elsősorban hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal van összefüggésben. A sófelhalmozódás alapvető oka a felszín közeli pangó, sós talajvíz. Az emberi tevékenység következtében megváltozott körülmények is szikesedést idézhetnek elő (ez a másodlagos szikesedés). Ez a jelenség elsősorban a körültekintés nélküli öntözésnek tulajdonítható, mert vagy a túlöntözés hatására emelkedik a sós talajvíz szintje, vagy a nagy só-, illetve nátriumtartalmú öntözővíz, illetve a csurgalékvíz okozza a szikesedést.
Országunk nagyhatalom, ami a szikes talajt illeti, és nemcsak azért, mert Európában egyedülállóan kiterjedt szikes területek találhatóak nálunk, hanem azért is, mert nagy múltra és hagyományokra tekinthetünk vissza a szikes talajokra irányuló kutatások területén.
A főtípus jellemző folyamatai:
- Humuszosodás: A humuszosodás mértéke és mélysége a szikeseken megtelepedő növényzet és biológiai folyamatok függvénye. A szerves anyag felhalmozódása jellegzetes: a szikes talajokban a nátriumion hatására a szerves anyag mozgékonnyá válhat. Ennek következményeként a humuszos szint elfolyósodó anyaga a mélyebb rétegek felé tartó repedések mentén lehatol, és a talajvizet barnára festi. Nagy esőzések esetén, a tocsogó barnás víz, az agyaggal együtt filmszerűen felgyülemlik és kiszáradva felcserepesedik a felszínen.
- Kilúgzás: A szikes talajokban csak kis mértékű, mert a szárazságra hajló éghajlat alatt a párolgás nagyobb, mint a talajra jutó csapadék, de csökkenti a talajba jutható csapadék mennyiségét a szikesek rossz vízgazdálkodása is. Ezek ugyanis nedvesen elfolyósodók, és így előfordulhat, hogy a talaj felső néhány centiméteres rétege nedves, sáros, alatta pedig porszáraz rétegek találhatók.
- Sófelhalmozódás: Hazánkban és általában a mérsékelt égövben a sófelhalmozódás alapvető oka a talajvíz közelsége és sótartalma. A párologtató vízgazdálkodási típus következményeként a fölfelé áramló talajnedvesség víztartalma tehát a légkörbe távozik, a vízben oldott sók pedig a talajban maradnak. Ennek következménye a lúgos kémhatás, a szerkezet leromlása, valamint a rossz vízgazdálkodás. A felhalmozódott sók minőségétől és arányától függ azok káros hatása. A fizikai és a kémiai hatásokat tekintve legkárosabb a nátriumos és a karbonátos sófelhalmozódás.
- Az oszlopos szint kialakulása: Az erősen duzzadó és zsugorodó agyagos talajszint a váltakozó száradás és nedvesedés hatására formálódik, hasábokra, majd oszlopokra tagozódik. Ezek állandósulnak a felülről bepergő, kevésbé tapadós, a hasábokat és az oszlopokat egymástól elválasztó talajrészek következtében. Következménye a rossz vízáteresztő képesség, a levegőtlenség az oszlopok belsejében, ennek hatásaként pedig vasborsók jelennek meg. A növények számára csak a szelvény oszlopos szint feletti talajrétege hasznosítható.
- Sztyeppesedés: A feltalaj szerkezete az eredetileg szürkésbarna vagy fekete humuszos szint barnulásában és szerkezetének javulásában észlelhető. Előfeltétele, hogy a talajvíz hatása alól mentesüljön – legalábbis a szelvény felső része -, majd a gazdag növénytakaró vagy a szántóföldi művelés hatására a réteg levegőzése és kilúgzása megkezdődjön. Következménye a feltalaj tulajdonságainak javulása.
- Szelvényfelépítés: Mivel a szikes talajok szelvényfelépítése igen eltérő, azok tárgyalása a típusoknál történik.
A Szikes talajok típusai:
- Szoloncsák talajok
- Réti szolonyec talajok
- Szoloncsák-szolonyec talajok
- Sztyeppesedő réti szolonyec talajok
- Másodlagos elszikesedett talajok
Forrás:
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
https://qubit.hu/2021/01/05/elkeszult-a-magyarorszagi-szikes-talajok-uj-digitalis-terkepe
