Növénytermesztés
Növénytermesztés

Gyakori gond az öntözés során a szórófejek eltömődése

Gyakori gond az öntözés során a szórófejek eltömődése

Agrofórum Online

Túlzás nélkül mondható, hogy csapadék vonatkozásában az idei év eddig a szélsőségek éve volt. Míg a tél és a kora tavasz, korábban nem tapasztalt szárazságot hozott, vészjóslóan vízszegény volt, a növénytermesztők már-már katasztrófáról beszéltek, ugyanakkor májusban rekord mennyiségű csapadék esett, országos átlagban a lehullott vízmennyiség meghaladta a 120-130 mm-t, nem egy helyen a 150 mm-t is elérte. A júniusi, rekord mértékű hőhullám gyorsan feledtette az aranyat érő májusi esőt, elfogyott a talajban lévő tartalék, újra hiányzott a víz, a zöldségek szenvedtek a melegben, a vízhiány jeleit mutatták. Ma már nem kérdés az árutermelő zöldségtermesztő gazdaságokban, hogy öntözötten vagy öntözetlen körülmények között termesszünk, és melyik növényt öntözzük, illetve melyik termeszthető meg öntözés nélkül, termésmennyiség és termésminőség vonatkozásában a versenyképesség, vagy a termésbiztonság öntözés nélkül, elképzelhetetlen.

Az öntözési technika fejlődése, a precíziós öntözés, egyre szigorúbb követelményeket támaszt a vízminőséggel szemben. Pontos víz- és tápoldat-adagolásnál használatos szórófejek és csepegtető testek rendkívül érzékenyek a vízminőségre, gyorsan eldugulnak, használhatatlanná válnak. De mi okozza az eltömődésüket?

Jelentős különbség van a szennyezettséget illetően a felszíni vizek, valamint a talaj-, illetve rétegvizek tekintetében. Tavak, vízfolyások vizeiben jelentős lehet a biológiai szennyeződés, minősítéshez a baktérium számot szokás megadni (db/ml). Amennyiben az érték nem haladja meg a 10 000 db-t, nem kell tartani az eltömődéstől, viszont 50 ezer feletti érték esetén nagy a veszélye a csepegtetők és mikroszórófejek eldugulásának, alapos mechanikai szűrésről kell gondoskodni (1. táblázat).

Talaj- és rétegvizeknél, továbbá felszíni vizek esetében – folyó vizek esetében inkább, állóvizeknél kevésbé – fennáll a fizikai szennyeződés veszélye. Ilyen tekintetben a víz minősítése a lebegő anyag mennyiségének mérésével történik, 50 mg/liter alatt nem kell az eltömődéssel számolni, kritikus a 100 vagy a feletti érték, ahol alapos szűrés hiányában nagyon gyors eldugulás következhet be (1. táblázat).

Gondot okozhatnak a különféle mangán- és a vas-sók is, amelyek mérése a mikroöntözések esetében az öntözőrendszer telepítése előtt, és a vizek minősítésekor elengedhetetlen. Mind a kettő növényi táplálkozás szempontjából fontos, sőt nélkülözhetetlen tápelem, de magasabb koncentrációban, mint 2 mg/liter az öntözőrendszer eltömődését okozhatja. Lúgos pH esetén a rosszul oldódó foszfátok kicsapódása vagy oxid formában történő kiválás miatt a szűrők és az elosztó rendszerek tömődnek el. A vas redukált formában, azaz oxigén hiányában, teljesen vízoldható, de levegőn, vasbaktériumok jelenlétében vízben oldhatatlan vöröses-barna Fe3+ionná oxidálódik. A mangán – hasonlóan a vashoz – a felszínre jutva oxidálódik és fekete csapadék formájában kicsapódik, dugulást okoz.

A víz kémiai tulajdonságai között említjük az oldott anyagok mennyiségét. Magas oldott anyag esetén sókiválással kell számolni. Noha magában a magas sótartalom is (1,5-2 mS/cm EC felett) káros lehet az egyébként sóérzékeny zöldségfélékre, kikristályosodásával a rendszer dugulását is okozhatja.

A vizek eltömődést okozó tulajdonságait Nakayama (1982) három csoportba sorolta (fizikai, biológiai, kémiai), és az eltömődést értékhatárok között valószínűsítette. Az általa összeállított táblázatot az egész világon használják a vizek minősítéséhez.

1. táblázat: Vízminősítés a mikroszórófejek és a csepegtető testek eltömődésének veszélye alapján (Nakayama, 1982)

Eltömődést okozó tényezők Eltömődés veszélye
kicsi közepes nagy

Fizikai

Lebegő anyagok (mg/l) <50 50-100 100<

Kémiai

Kémhatás (pH) <7,0 7,0-8,0 8<
Összes oldott anyag (mg/l) <500 500-2 000 2 000<
Mangán (mg/l) <0,1 0,1-1,5 1,5<
Vas (mg/l) <0,1 0,1-1,5 1,5<
Hidrogén-szulfid (mg/l) <0,5 0,5-2 2,0<

Biológiai

Baktériumok száma (db/ml) <10 000 10 000-50 000 50 000<

RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

2019. július 17. 15:03

Nem lehet többé kérdéses, hogy a legújabb Clearfield-repcehibridek már felveszik a versenyt a nagy terméspotenciállal rendelkező hagyományos hibridekkel.

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

2019. július 17. 06:33

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére.

Jallon hibridárpa: a többlettermés idén sem maradt ígéret

2019. július 15. 09:03

A Jallon hibridárpa kedvezőtlen adottságú talajokon is kiváló terméseredményekre képes.

Kapacitásbővítő fejlesztés valósult meg Nyírlugoson

2019. június 4. 08:33

A feldolgozási kapacitás növekedését szolgálta a technológiai gyártóvonalak fejlesztése, az új fagyasztóalagút telepítése és az azt támogató új hűtési rendszer integrációja a meglévő rendszerükbe.

Öt tonna jelöletlen zöldséget találtak Makón

2018. március 29. 10:21

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldséget a pénzügyőrök átadták a Szegedi Vadasparknak.

A külső nem minden: másodosztályú zöldség-gyümölcs a Penny Marketben

2018. március 21. 14:33

A diszkontlánc hamarosan a nem szabványos méretű, formájú zöldségeket és gyümölcsöket is átveszi a magyar gazdáktól.