Hosszú ideje folyik vita szakmai és tudományos szinten egyaránt arról, hogy a szója termesztése során szükség van-e ásványi N-trágyázásra vagy sem, tekintettel arra, hogy a növény nitrogénszükségletét a gyökérgümői révén részben a légköri nitrogénből is képes fedezni.
Számos kísérlet igazolja, hogy a szója terméshozama – csakúgy, mint a termés fehérje- és olajtartalma – nem mutat összefüggést a N-műtrágyázással. Ugyanakkor hasonló számban találkozhatunk olyan kutatási eredményekkel, amelyek a N-műtrágyázás eredményességét bizonyították.
A magyarországi gyakorlat és annak eredményességének megismerése érdekében arra vállalkoztunk, hogy a korábbi kutatásoktól eltérően termelőüzemektől gyűjtött termesztéstechnológiai adatokra és szójababminták NIR-vizsgálati eredményeire alapozva keressünk összefüggéseket.
Magyarországi kísérleti eredmények alapján, az ötéves (2018-2022) országos átlaghoz hasonló 2,6 tonna/hektár terméshozam eléréséhez, a talaj tápanyagellátottságától függően hektáronként 29-75 kg N-hatóanyag visszapótlása lehet indokolt a szójatermesztés során.
Az AKI tesztüzemi adatbázisa (FADN) szerint azonban a hazai gyakorlat ettől jócskán eltér, a szójatermesztők igen változó mennyiségben alkalmaznak N-hatóanyagot, gyakran az ajánlásokat jelentősen meghaladó mértékben.
Amit a számok mutatnak
A 2021-2022. évi szójatermesztési adatok alapján 20-50 kg/ha N-hatóanyag kijuttatásánál érték el a gazdaságok együttesen a legmagasabb hozamátlagot, vagyis a hektáronkénti 2,893 tonna terméseredményt.
Ez 10,2%-kal haladta meg a 0-20 kg/ha és 15,1%-kal az 50 kg/ha-nál nagyobb N-ellátás melletti átlagos hozamértéket, mindkét esetben szignifikáns mértékben.
A szójabab nyersfehérje-tartalma a 0-20 kg/ha N-hatóanyag-kategóriába tartozó szójababmintáknál volt a legmagasabb (35,5%), ugyanez a nyershamu (4,99%), a nyerszsír (20,55%) és a nyersrost (6,74%) esetében a 20-50 kg/ha N-hatóanyag-kategória mintáira mondható el.
A nyersfehérje és a nyershamu átlagértékei mindhárom N-hatóanyag-kategóriában szignifikánsan eltértek egymástól. A nyerszsír legmagasabb átlagértéke bizonyíthatóan meghaladta a másik két N-hatóanyag-kategória átlagértékét, míg a nyersrosté csak az 50+ kg/ha dózisét.
A talajminőség és a N-ellátás együttes hatása – a vizsgált paraméterek közül – a nyersrost esetén mutatott erős kölcsönhatást, azaz a különböző minőségű talajokon alkalmazott eltérő mértékű N-dózisok a szójabab nyersrosttartalmának más-más irányú változását eredményezték.
Jó minőségű talajokon a nyersrosttartalom átlagértéke a N-dózis növelésével mérsékelten nőtt (6,35%-ról 6,70%-ra). Ezzel szemben gyenge talajokon a nagyobb N-dózis kezdetben enyhe nyersrosttartalom-növekedést eredményezett (6,61%-ról 6,93%-ra), majd 50+ N-hatóanyag alkalmazásánál a paraméter átlagértéke jelentősen lecsökkent (6,04%). Ezzel együtt ki kell hangsúlyozni, hogy a nyersrosttartalom nem csak ettől a két tényezőtől függ (R2=0,051).
A tenyészidőszak hossza és a N-műtrágyázás együttes hatása a terméshozamban és a nyersfehérje-tartalomban mutatott erős, igazolható különbséget. A rövid és közepesen hosszú tenyészidőszakoknál a hozamátlagok bizonyíthatóan különböztek csaknem mindegyik N-hatóanyag kategóriában és 20-50 kg/ha N-dózis alkalmazásakor voltak a legmagasabbak (rövid: 3,194 t/ha, közepes: 2,944 t/ha).
Hasonlóan, a nyersfehérje átlagértékei is a rövid és közepesen hosszú tenyészidőnél mutattak szignifikáns különbségeket az eltérő N-hatóanyagszinteknél. A nyersfehérje-tartalom mindhárom tenyészidőszak esetén a 0-20 kg/ha N-dózis mellett volt a legmagasabb.
Dr. Tikász Ildikó Edit, Dr. Molnár Zsuzsa, Varga Edina
AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., Budapest
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. novemberi számában olvasható.
