A bór (B) az egyik legjelentősebb, esszenciális mikroelem, amely a generatív folyamatok fontos eleme. Kiemelt jelentősége van a virágrügy-differenciálódás, a virágszervek képződése, a virágnyílás és a termékenyülés során. Az intenzív repcetermesztésben a növények genetikailag meghatározott termésmaximumának közelébe csak kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlással juthatunk, amihez a bór pótlása mára elengedhetetlenné vált talajainkon.
Előfordulása talajokban
A talajban különböző formákban lehet a bór: vízoldható bór, szerves anyaghoz kötött bór, agyagásványokban kötött bór, boroszilikát. Mégis előfordul, hogy a talaj bórban elszegényedik. Ennek több oka is lehet. Egyrészt természetes úton, humid, tehát csapadékban gazdag területeken kimosódik a talajból.
A talaj-pH növekedésével fokozódik a bór megkötődése a kolloidok felületén, így magas pH esetén kevesebb marad a könnyen felvehető bórból a talajoldatban. Felvételének gyakori akadálya a mész és bór antagonizmusa, ami az erősen meszes talajokon és helytelenül elvégzett meszezést követően alakulhat ki.
Másfelől az intenzív növénytermesztés fokozatosan kimeríti a talajok bórkészletét. A legkisebb bórkoncentrációkat savanyú, kilúgozott talajokban, durva szemcsés homoktalajokban és szerves talajokban mérték. A bór felvételét ugyanakkor az erősen meszes talajok is megnehezítik, sőt bórhiányt káliumtúladagolás is kiválthat. Száraz időben ugyancsak megnehezül a bór felvétele. Gyakori oka a bórhiánybetegségnek, ami leginkább a szántóföldi növények esetében fordul elő. A növény számára felvehető bór lényegében bórsav, azaz anionos forma, ami a víz jelenlétében jól felvehető, ugyanakkor ezzel magyarázható a bór könnyű kimosódása is.
Hiánytünetei
A bór hiánytünete a növények vegetatív szakaszában általában mindig a legfiatalabb részen, a hajtáscsúcson alakul ki először. A repce levelei kifakulnak, lankadttá válnak, a fiatalabb levelek széle hullámosodik, az idősebbeké a foszfor-felvétel zavara miatt vöröses-lilássá válik. Jelentős bórhiány esetén a növény csúcsa elhal, az újabb hajtások a levelek hónaljából törnek elő, és később, ha a bórt nem pótolják, azok is elpusztulnak. Emiatt a növény nem képes a vegetatív szakaszból a generatívba jutni.
A bór, későbbi fenofázisban okozott hiánya rossz termékenyülést okoz, ugyanis hatással van a bibére kerülő virágpor csírázóképességére. Repcén a bórhiány 5-10%-os termésveszteséget tud okozni.
Jellegzetes bórhiány-tünet repcén a szárban keletkező, vízzel telt üregek képződése. Télen itt a víz megfagy, és szétrepeszti a szárat. Ennek eredménye lehet egy koratavaszi szürkepenészes megbetegedés.
A bór nem reutilizálható tápelem, azaz viszonylag gyengén mozog a növényben, így a növények alsóbb részeiben a bórtartalom gyakran nagyobb, mint a felső részeken.
Hiánytünet kezelése, megelőzése
Száraz talajon nehézkes a bór felvétele, ezért csapadékszegény őszön a regulátorozással egybekötve érdemes bórtartalmú lombtrágyát is kijuttatni.
Ha bármilyen okból gátolt a talajból történő bórfelvétel, akkor tavasszal két lépésben érdemes a növény igényeit kielégíteni. Először az intenzív növekedés elején, tehát kora tavasszal, majd pedig virágzáskor, terméskötődéskor.
Forrás:
