Házikert

Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

MTI

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért ajkait „hiátuskitöltő szereppel bír”, általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

A kert „feketelistája” – fák, amiket jobb kerülni

2025. november 8. 11:10

Vannak fák, amik többet ártanak a kertben, mint használnak – mutatjuk, melyeket érdemes elkerülni jó messzire!

Királydinnye és átoktüske: bosszantó gyomnövények, melyek gyógynövények is egyben

2025. november 6. 05:40

A királydinnye és az átoktüske remek példák arra, hogy a természetben nincs éles határ gyom és gyógynövény között.

Miért hullajtja a leveleit a Ficus benjamina?

2025. november 5. 14:10

Huzat, túlöntözés, fényhiány – a fikusz érzékeny mindenre, de ha megértjük, mitől szenved, újra zöldbe borulhat.

A 4 legjobb beltéri pálma, ha trópusi hangulatot szeretnénk otthonra

2025. november 4. 14:10

A pálmák nemcsak díszei a lakásnak, hanem javítják a levegőt és nyugalmat árasztanak. Nézzük, melyik négy faj érzi legjobban magát beltérben!

Burgonyatermesztés: új megközelítés szükséges

2021. július 26. 05:38

Egy közvélemény-kutatásban az agrárszakemberek 90%-a a klímaváltozás okozta változó környezeti körülményeket jelölte meg, mint a burgonyatermelést hátráltató tényezőket az elmúlt 10 év során.

Kutatócsoport alakult a fenntartható növénytermesztésért a Széchenyi István Egyetemen

2022. június 9. 16:35

A környezetbarát növényvédelemmel és a hatékony növényi virológiával foglalkozó kutatócsoport alakul a Széchenyi István Egyetemen.

Közös agrárbiztonsági kutatásokba kezd a Szent István Egyetem és az Óbudai Egyetem

2018. január 26. 10:11

A keret-megállapodás hat kiemelt alprogramot, azon belül 26 projektet foglal magába. Három alprogramot az Óbudai Egyetem, hármat pedig a Szent István Egyetem gondoz.

Hol a legjövedelmezőbb Magyarországon kukoricát termeszteni?

2020. május 5. 08:45

Vetőmag, talajfertőtlenítő, növényvédő szer, műtrágya, lombtrágya, hogy csak a legfontosabb input anyagokat említsük. Egyesével sem könnyű dönteni, de ha komplex termesztéstechnológiáról beszélünk hozzávehetjük a talajmunkát, a vetőgépet, a permetezőgép fúvókáját, az aratást, betárolást is és sort szinte a végtelenségig folytathatnánk.