Házikert

Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

MTI

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért ajkait „hiátuskitöltő szereppel bír”, általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

Fényhiány a lakásban: mely szobanövények sínylik meg leginkább télen?

2026. január 4. 14:10

A téli hónapokban sok szobanövény mutat riasztó tüneteket, pedig gyakran nem betegségről van szó. A fényhiány januárban kulcstényező lehet.

A gyep regenerálódása a tél folyamán: hogyan segítsük?

2026. január 4. 05:40

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan gondoskodhat úgy a pázsitról, hogy a tavaszi induláskor egészséges, üde zöld gyep fogadja.

Mit kezdjünk a teleltetett muskátlival, leanderrel januárban?

2026. január 3. 14:10

Januárban sokan akaratlanul is ártanak a teleltetett muskátlinak és leandernek. Megmutatjuk, mikor kell valóban beavatkozni, és mikor tilos.

Komposztálás télen: hogyan működik jól? – Tippek a hideg hónapokra

2026. január 3. 05:40

A komposztálás télen is hatékony lehet akkor, ha megfelelő körülményeket teremtünk a mikroorganizmusok számára.

A növények igenis, tudnak „beszélni” – megmutatjuk, hogyan!

2023. október 4. 11:10

Régóta tudjuk, hogy a növények valamiféleképpen képesek kommunikálni egymással. De hogyan? És mit mondanak egymásnak? Miért és mikor szólalnak meg? Miként hallgathatjuk meg a hangjukat?

Az intenzív állattenyésztés közegészségügyi veszélyeket hordozhat

2020. június 13. 06:40

Az intenzív állattenyésztés tökéletes környezetet biztosíthat a kórokozók globális terjedéséhez a kereskedelmi hálózatokon keresztül.

A kukorica gyökérnövekedése hatást gyakorol az élelmezésbiztonságra is

2021. szeptember 11. 04:38

Az aszályra hajlamos területek, mint például Afrika esetében a felfedezés nagyobb hozamokat eredményezhet, amely az élelmezésbiztonságra kedvező hatást gyakorolhat.

Elismerték a Széchenyi István Egyetem kutatási projektjeit

2022. május 26. 12:14

A győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja nyerte el idén az ITM által alapított Ipar 4.0 szakmai díjat.