Házikert

Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

MTI

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért ajkait „hiátuskitöltő szereppel bír”, általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

Ne dobja ki! Ezek a fűszernövények szó szerint feltámadnak

2026. január 30. 11:10

Kidobta volna a bazsalikomot vagy mentát? Ne tegye! Egy egyszerű trükkel újra életre kelnek – és működik!

Téli csemegék a kertből a konyhába

2026. január 30. 05:40

A hideg hónapokban szüretelt vagy eltárolt növények nemcsak ízletesek, hanem tápanyagban igencsak gazdagok is.

Miért barnul és hullik? A szobafenyő egyértelműen jelez

2026. január 29. 14:10

A szobafenyő nem a meleget és nem a túl sok gondoskodást szereti – mutatjuk, mitől pusztul el a legtöbb lakásban.

Őrizzük meg a vizet a havazás után!

2026. január 29. 05:40

A havazás utáni időszak kiváló lehetőség arra, hogy természetes módon töltsük fel kertünk vízkészleteit.

Ilyen hatással vannak a különböző trágyázási módok a talajra

2023. november 16. 11:10

A rangos PLOS ONE folyóiratban közölték magyar kutatók egy több mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben végzett mikrobiológiai vizsgálataik eredményeit. A kutatás célja a trágyázás hosszú távú hatásának felmérése a talaj-mikrobióta funkcionális diverzitására.

Méhcsaládok segítenek a környezet állapotának felmérésében

2022. május 25. 11:36

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére.

Új biológiai megoldás a zöld vándorpoloska ellen

2021. augusztus 8. 06:39

A Koppert új biológiai megoldás fejlesztésén dolgozik a Nezara viridula, vagyis zöld vándorpoloska megfékezése érdekében.

Repülőgépes távérzékelés a szántóföldi nitrogénfelhasználás optimalizálásáért

2022. március 5. 04:36

A növényzet által visszavert sugárzás sok információt tartalmaz, melyekből a fotoszintézisre, nitrogénellátottságra, levélfelületre lehet következtetni.