A változás mértéke megdöbbentő: a krefeldi tanulmány (2017) szerint 1989 és 2016 között az összes szárnyas rovarfaj biomasszája 76 százalékkal csökkent Németországban. A kutatók a jelenség egyik mozgatórugójának a mezőgazdaságban egyre fokozódó növényvédőszer-használatot tartják. A világon az egyik legszélesebb körben használt gyomirtó hatóanyaga, a glifozát, az eddig ismertnél jóval nagyobb mértékben hozzájárulhat ehhez a tendenciához – derül ki Dr. Anja Weidenmüller, a Konstanzi Egyetem kutatója által készített új tanulmányból (amelyet 2022. június 3-án publikáltak).

Weidenmüller a poszméhkolóniák azon képességét vizsgálja, hogy hogyan szabályozzák a fiasításuk (a szaporulat) hőmérsékletét. Azok a kolóniák, amelyeknek elegendő nektár áll rendelkezésére ,,üzemanyagként”, azok képesek állandó, körülbelül 32 fokos hőmérsékleten tartani a ,,következő generációkat”. Ennek a hőszabályozási képességnek kiemelkedő jelentősége van a kolónia fejlődése szempontjából: csak ezen a hőmérsékleten képesek megfelelően fejlődni az egyedek. A szóban forgó tanulmány rámutat a glifozátnak a poszméhkolónia közös hőszabályozási képességére gyakorolt hatására.

A sciencedaily.com-on közzé tett publikáció szerint abban az esetben, ha az erőforrások szűkössé válnak, világosan látható, hogy a hosszú távon glifozátnak kitett kolóniák kollektív termikus viselkedése megváltozik, pontosabban a kifejlett egyedek nem képesek fenntartani a fejlődéshez szükséges hőmérsékletet. A tanulmány a glifozátnak erre a hatására hívja fel a figyelmet. A munka a Konstanzi Egyetem, valamint az új-zélandi Otagói Egyetem jóvoltából láthatott napvilágot.

Engedélyezési eljárásának újragondolása

A cikk szerint az növényvédőszer-engedélyezési eljárások során csak azt vizsgálják, hogy hány állat pusztult el 24, illetve 48 órával a kérdéses hatóanyaggal való érintkezést követően. Az úgynevezett szubletális hatások, vagyis az olyan tényezők, amelyek nem halálosak, de az állatok fiziológiai működésében, viselkedésében már változást idéznek elő, kedvezőtlen hatásokat gyakorolhatnak, és ezeket a jövőben figyelembe kellene venni a növényvédő szerek engedélyezésekor.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatása szerint a glifozát jelenleg 2022. december 15-ig engedélyezett az EU-ban.

A Weidenmüller vizsgálati megközelítése elviekben minden peszticidre alkalmazható lenne, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy számos, általánosan használt hatóanyag kapcsán bővülhessenek a mai napig szegényes ismeretek.